Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Kétezer koponya a makói jéggyár padlásán

Makó - Több mint kétezer ember földi maradványait rejti Makón egy Aradi utcai raktárépület. Az egykori malom – ismertebb nevén: jéggyár – padlásán, dobozokban rejtőző csontok régészeti feltárásokból származnak, a legidősebb hatezer éves.
Ez az ország második legnagyobb antropológiai gyűjteménye. Gazdája az egykor ásatásokat is végző Móra Ferenc nevét viselő megyei múzeum.

Emberi koponyák, csontok rejtőznek azokban a dobozokban, amelyek egy több emeletes Aradi utcai volt malomépület – közismert nevén a jéggyár – százötven négyzetméteres padlásán állnak. Több mint kétezer ember földi maradványairól van szó, amelyek régészeti feltárások alkalmával kerültek napvilágra. A csontokat persze nem láthatja akárki: az épület gazdája, a megyei múzeum csak kutatóknak engedi meg, hogy az egyébként jól védett valamikori malom padlásán szétnézzen.

Egyébként sem könnyű ide feljutni: több emeleten át vezető, keskeny falépcsőkön, egyéb múltbeli rekvizitumok mellett elhaladva juthat el az ember a bizarr, mégis felbecsülhetetlen – forintban talán százmilliós – értéket jelentő kollekcióhoz.

Juhász István, a makói múzeum munkatársa az ország második legnagyobb antropológiai gyűjteményének három darabjával Fotó: Frank Yvette
Juhász István, a makói múzeum munkatársa az ország második legnagyobb antropológiai gyűjteményének három darabjával.
Fotó: Frank Yvette

– A gyűjtemény jó százéves, és a fővárosi Nemzeti Múzeum embertani tára után az ország második legnagyobb ilyen jellegű kollekciója – avat be a makói csontok rejtélyébe Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. Az emberek, akiknek a földi maradványai a dobozokban pihennek, az időszámításunk előtti hatodik évezred elejétől a tizennyolcadik századig terjedő időszakokban éltek; az anyag kutatása pedig a múzeum és a szegedi egyetem történeti embertani tanszékének közös ügye. Maguk a csontok egyébként olyan jeles régészek jóvoltából kerültek a felszínre, mint például Banner János professzor, vagy a múzeum névadója, Móra Ferenc. Persze, mind a mai napig gyarapszik tovább a gyűjtemény, hiszen ásatások most is folynak – például az M43-as nyomvonalán.

A csontok vizsgálata nyomán jó néhány kötet látott már napvilágot, tudományos előadások, konferenciák szóltak róluk. A gyűjteményre ugyanakkor vigyáznak, védik még a károsító természeti erőktől is, hiszen a jövőben is szükség lesz rá – például azért, mert a természettudományos kutatómódszerek fejlődnek, ez a kollekció pedig egy kiváló DNS-adatbázis. Hogy még nagyobb biztonságban legyen, valamikor a közeljövőben Szegedre, a múzeum központi raktárába fogják átszállítani, ahol még méltóbb körülmények között és a kutatásokra is alkalmasabb helyen őrizhetik majd.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Makói grillfesztivál – mediterrán hangulattal

Makó - A hétvégi, hetedik makói grillfesztiválon volt áramszünet és eső is, ám a hangulatos rendezvénytől ez sem tudta eltántorítani a résztvevőket. Tovább olvasom