Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Magyarcsanádon román húsvétot ünnepelnek

Magyarcsanád - Alig tucatnyi román nemzetiségű ortodox ünnepli a húsvétot Magyarcsanádon – a régi hagyományok javarészt már csak az emlékekben élnek. A legtöbb família immár két húsvétra emlékezik, pedig néhány évtizeddel ezelőtt csak ez a későbbi volt a természetes. A románoknál nincs locsolkodás.
Már csak néhányan maradtak az egykor igen népes magyarcsanádi román közösségből, akik még tartják az ortodox hagyományokat, a húsvét ünneplésére pénteken délután gyűltek össze a templomkertben. A nyugati ünnepet követő ortodox húsvét szertartásai egyébként már hétfő óta folytak, a jó ismerősök itt elevenítették fel a tradíciókat.

– Nekünk, ortodoxoknak ez a legnagyobb ünnepünk, ezt a hagyományt igyekszünk megtartani a családjainkban is, bár itt már nagyon kevesen maradtunk. Manapság már az a jellemző, hogy a gyermekeink, unokáink két húsvétra is emlékeznek, de a régi tradíciókból már nem sok maradt. Néhányan emlékszünk még a csoknyázásra, ami a húsvéthétfőhöz kötődő szokás volt. Ilyenkor mi ünnepélyes misére megyünk a temetőbe, hiszen a feltámadást ünnepeljük, kisgyermekként ilyenkor a pap kosarába tettünk tojásokat, amit azt követően itt, a templomkertben egymáshoz koccintottunk, és akinél összetört a tojáshéj, át kellett, hogy adja azt a másiknak – elevenítette fel az emlékeket Barta Imréné.

Román ortodox hívők a magyarcsanádi templomkertben. Fotó: Illyés Szabolcs
Román ortodox hívők a magyarcsanádi templomkertben. Fotó: Illyés Szabolcs

A húsvét szertartásai és népi hagyományai mint a csoknyázás is szigorúan a templomhoz és a szertartásokhoz kötődött, kötődik – vallja Bekán Aurél, a magyarcsanádi közösség lelkésze, aki elárulta: a román hagyományban nincs locsolkodás. Igazán különleges családi szokások nem kötődnek a húsvéthoz, aminek az ortodoxoknál leginkább közösségi jellege van.

– Emlékeim között én is a tojások összekoccintását őrzöm a legélénkebben, édesapámmal már egy héttel húsvét előtt válogattuk, próbálgattuk: melyik lehet a legerősebb tojás. Persze, igazán emlékezetesek a liturgiák voltak, ilyenkor a feltámadási misén végzi el a pap az úgynevezett pászkaszentelést. Ez úgy történik, hogy egy kenyeret apróra összevágunk, majd a lelkész meglocsolja borral. Ebből minden hívő ehet – foglalta össze Bekán Aurél.

A nyugati szertartásoktól sok mindenben különbözik a román gyakorlat – a vasárnapi mise például éjfélkor vagy a hajnali órákban kezdődik, Magyarcsanádon a hagyomány szerint hajnali 4-kor. Húsvét másnapja, hétfő is az ájtatosságé, a közösség ilyenkor a temetőbe vonul, itt emlékeznek meg a feltámadásról.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szezonkezdet a Maros-parton

Makó - Ébredezik a makói Maros-parti üdülőövezet: egyre-másra népesülnek be az apró nyaralók,… Tovább olvasom