Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Makó és a turisták

Makó - Makón pénteken fürdőt avatnak, ám a vállalkozás sikere nagyban múlik a városlakók hozzáállásán, tanulékonyságán. Gyula is úgy kezdte a 60-as években, hogy a helyiek egy része fújt az idegenekre. Gyulai szállásadó szerint az ellendrukkerek fogytak, de nem tűntek el: belőlük lettek az irigyek.
Pénteken felavatják a makói fürdőt, amellyel az önkormányzat a turizmust akarja meghonosítani a városban. Közben az internetes fórumokból, hétköznapi beszélgetésekből az szűrhető le, nagyon sokféle elképzelés él a makóiakban arról, mi történik, ha még több román vendég érkezik a városba. Pedig nem azok jönnek, akiket tíz-tizenöt éve a munkaügyi felügyelők üldöztek a hagymaföldeken. Nem is azok, akik, míg nem volt autópálya, a 43-ason, karavánban hajtottak át a városon, hanem akik – a fürdő által részben Romániában készíttetett közvélemény-kutatás szerint – akár 4800 forintot sem sajnálnának a makói fürdőbelépőre. A felmérés szerint ők is elsősorban a szép környezet, az étel-ital kínálat és a vendégszeretet alapján döntik el, hová mennek pihenni. A vendéglátók tudják, hogyan, mivel érdemes őket fogadni, az érintettek szakértelme, lelkesedése azonban nem elég ahhoz, hogy működjön a turizmus a városban.

Ismerős mesélte: román rendszámú autó állt meg a Bérpalota mögött, a sofőr kiszállt, hogy megnézze a fürdőépítést. Odament hozzá két hölgy, szigorúan rendre utasították, mondván, elállja az utat, mi lesz, ha jön egy teherautó. A sofőr magyarul kért elnézést; mondta, ő csak az építkezést szerette volna megnézni, és mindjárt megy is, de az asszonyok nem enyhültek meg. – Nem jött ott semmilyen teherautó. Egy leendő vendégre szóltak rá, aki pedig pénzt hoz, és hozzájárul ahhoz, hogy valamelyikük unokája Makón találjon később állást – mondja a turizmusban érdekelt szemtanú.

Aki szerint hosszú időbe telik meggyőzni a szkeptikus makóiakat arról, hogy ebben az üzletben a város lakói egymásra utaltak. Az első lépés az lenne, hogy a turizmusban érdekelt vállalkozások is közös bizniszt lássanak benne. – Mi minden külföldi vendégnek adjuk a fürdő prospektusát, elmondjuk, merre találják, és igyekszünk, hogy jó tapasztalatokat szerezzenek – mondja Rotár Viorel, a Família Panzió tulajdonosa, eredetileg pedagógus. – Tartjuk egymással a kapcsolatot, időnként megbeszéljük, kinél van hely még, kinél nincs.

A következő lépés a Dunántúlon sok településen az volt, amikor az érintett szállásadók, vendéglősök turisztikai egyesületeket alapítottak, mert kiderült – mint például 2007 után Balatonfüreden –, hogy ha segítik egymást, idővel kiszámíthatóbb a kereslet, és csökken a kockázat. Rendezvényeket szerveznek, átvállalják a város idegenforgalmi irodájának működtetését. Ez másutt is így megy. Egy Csongrád megyei utazásszervező osztotta meg velünk, hogy amikor nemrég az ausztriai Mariazellbe szervezett utat, a megkeresett panziós azonnal, e-mailben válaszolta, hogy abban az időben nem lesz szabad helye, de átküldte négy ugyanolyan áron dolgozó szálláshely elérhetőségeit azzal, hogy azok is elég jók.

– Amikor nálunk a hatvanas években beindult a turizmus, itt is volt egy réteg, amely lelkesen belevágott, voltak közömbösek, és kifejezetten ellenségesek is, mert nem lehetett parkolóhelyet találni, és többet kellett várni a turisták miatt a boltban. Pedig akkor még nem volt ennyire széttagolt a magyar társadalom – feleli kérdésünkre Tokaji Ferenc, aki a gyulai Hőforrás Üdülőszövetkezet elnöke 23 éve. – Én is haragudtam a szüleimre, amikor a hátsó sufniban aludtunk, mert jugók voltak nálunk, akik elfoglalták a szobát és a fürdőszobát. Egy nemzedéknek fel kellett nőnie, de megváltozott a hozzáállás, enyhültek az előítéletek, mert látszott, egyre többen élnek jól a vendéglátásból. Azért egy vékony, ellendrukker réteg megmaradt, ők jó magyar szokás szerint mostanra inkább irigyek lettek. Jelenleg már mindenki azért aggódik, nehogy elszokjanak a románok, akik a szerbek után jöttek.

A románok Gyula iránti szimpátiája köszönhető annak, hogy a fürdő hangosbemondójában románul is elhangzik minden fölhívás, a városban vagy négyezren beszélik a nyelvet, itt működik az ortodox püspökség, a román gimnázium. Az utóbbi évtizedben 4 négycsillagos szálloda épült magántőkéből vagy támogatással. A Békés megyei kereskedelmi szálláshelyek kétharmadát ma Gyulán tartják fönn.

Olvasóink írták

  • 3. sziporka67 2012. január 20. 11:39
    „EPERKE 2012.01.20. 10:00
    Igazad van! Ha már egyszer elkészült, legyünk büszkék rá és várjuk szeretettel a vendégeket. :)
    Nagyon sok "kisnyugdíjas" is elmegy azért Hajdúszoboszlóra, Gyulára, Hévízre és még sorolhatnám. Pedig azok se olcsók!! Miért ne lehetne most majd Makó is a választható fürdőhelyek között? Azért mert a "jugó" határ közelsége és az akkori pártpolitika miatt sajnos térségünkben mindenféle fejlesztés lehetetlen volt sok évig, még utolérhetjük a 60-as 70-es években felturbózott fürdővárosokat. Ja csak nem fanyalogni kell mindenen jó magyar szokás szerint! :))”
  • 2. EPERKE 2012. január 20. 10:00
    „Annyira rémes már ezt a sok irigykedő,ellenszenves megjegyzést hallgatni,olvasni!Én is úgy gondolom,hogy a fürdőbe nem a "menekültek" jönnek,nem ők fognak vásárolgatni és nálunk pénzt költeni!A Balaton sem nézne ki így,ha annak idején nem jött volna az a sok német túrista.Ne legyetek emberek ennyire gyűlölködők!!!Örüljünk azoknak a szép és jó dolgoknak,amik körülvesznek bennünket!
    Nagyon szurkolok a FÜRDŐNEK és a hozzá kapcsolódó összes érintettnek!!!”
  • 1. pog 2012. január 20. 09:42
    „Más a felmérés,közvélemény kutatás és a tényszerű valóság.. kérdem én Romániába sosem fog épülni fürdő?? Szerintem, ha ilyen ütemben halad a magyar nép lehúzása akkor ki vált jegyet akár melyik fürdőbe....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Autós és gyalogos is elégedett az új körforgalommal

Makó centrumában a fürdő munkálataival párhuzamosan zajlott a 43-as főút átalakítása; a korábbi jelzőlámpás kereszteződést körforgalom váltotta fel. Tovább olvasom