Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Mit teremt az új polgármester?

Csongrád megye - Megválasztása után rögtön számon kérték az egyik új polgármesteren a munkahelyteremtést. Mindenütt ez volt a legfontosabb választási ígéret, most már az állam is ezt várja el a helyhatóságoktól, pedig a teljesítéshez nem ugyanazok az eszközei egy falusi és egy városi önkormányzatnak.
Lapunk Facebook-oldalán, a Makón élek nevű csoportban már a választások utáni második héten nekiszegezték a kérdést Farkas Éva Erzsébet polgármesternek: mikor teremt munkahelyeket? Ez minden fórumon örök téma, ha politikáról esik szó, ám a számonkérőket nem igazán érdekli, hogyan zajlik a teremtés. Csak a végeredményre kíváncsiak. A teljesítménykényszert nem csak ez az elvárás fokozza.

Kevés a szép főtér

A most megválasztott polgármesterek és képviselő-testületek – függetlenül attól, mit ígértek – nehezebb helyzetben vannak, mint az elmúlt huszonnégy évben bármikor. Az önkormányzati intézmények zömét átvette az állam, és kevesebb pályázati pénz jut településszépítő, népjóléti jellegű beruházásokra. Egy polgármester már nem védekezhet azzal, hogy ugyan nem csináltam új munkahelyeket, de nőtt a színvonal az iskolában, és megszépült a főtér. Gazdaságfejlesztéssel kell foglalkoznia a helyhatóságnak, ezt várja el a kormány is. Az ehhez szükséges eszközrendszerrel azonban még adós, az érintettek szerint, főleg a saját bevétellel alig rendelkező kistelepülések maradtak magukra. A közfoglalkoztatottakat érintő program ilyen eszköz, de arról, hogy ez milyen megoldás, megoszlanak a vélemények. Munkahely híján még maradnak az emberek falun, de ha már intézmény sincs, elmennek – és akik maradnak, leváltják a legfőbb, elérhető felelőst.

Nincs általános recept

Az új makói polgármester egyébként az első testületi ülésen meghirdette, 7 év alatt 1000 új makói munkahely létrehozásához szeretnének hozzájárulni, félmillió forinttal minden új álláshoz. Munkahelyvédelmi akciótervet is indítanak. Ez nem megy egyik napról a másikra.
Általános recept nincs. Az önkormányzat teremthet olyan miliőt, ami ösztönzi az új vállalkozások létrejöttét, de a Dél-Alföldre a Mercedes kivételével csak erre figyelve nem jött nagy munkaadó. Ki is lehet ajánlani a települést minden lehetséges fórumon, és vagy eljut a jó reklám a megfelelő befektetőig, vagy sem. És megteheti, hogy a már meglévő vállalkozásokat minden lehetséges eszközzel segíti – ez a véleménye Szirbik Imrének, aki 1994 óta Szentes polgármestere. A 28 ezer lelkes város az 5. a legalacsonyabb munkanélküliségi arány tekintetében a dél-alföldi települések listáján. Ez a mezőgazdaságnak és a hozzá kötődő élelmiszeriparnak köszönhető. – A belső gazdaságfejlesztés eredményt hozott, ezt a Hungerit, a Legrand, az Árpád-Agrár, a Dél-Kertész fejlődése, vagy a Denti System sikere mellett a kis- és középvállalkozások boldogulása jelzi – mondja Szirbik. Amit a fonalfeldolgozóért próbált tenni az önkormányzat, az nem jött be. Az 50 millió forint értékben adott helyi vállalkozásfejlesztési mikrohitel viszont 100 állás létrejöttéhez járult hozzá.

10-ből 9 nem jön be

– Az önkormányzatnak minden adottságot, lehetőséget ki kell használnia, akkor is, ha tudja, hogy a munkahelyteremtés reményében megtett lépések 90 százalékáról utóbb rendre kiderül, eredménytelen volt – mondja Nógrádi Zoltán, aki szintén 20 éve vezeti Mórahalmot. Az 5800 lakosú város helyhatóságának tíznél is több saját cége van, amelyek munkát adnak. Mórahalom ingatlanokat vesz, projekteket dolgoz ki rájuk, az egészet megpályáztatja vállalkozóknak – így lett négycsillagos szállodája. Ebben a munkában benne van a tévedés lehetősége is. A Mórakertet például a nulláról kell újjáépíteni. Az ipari park és a fürdő azonban sikeres gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő vállalkozás lett.

Teremjen!

Ha egy 489 lelkes község egykori üzemében megjelenik egy vállalkozó, azzal a szándékkal, hogy újraindítja a gépeket, a helyi önkormányzat, azon túl, hogy borzasztóan örül és erkölcsi támogatást nyújt, nem sok egyebet tehet. Nagylakon ezen túl az történt, hogy amikor Lázár János országgyűlési képviselő itt is kívánságlistát kért, Gyarmati András polgármester – eredeti végzettségét tekintve rost-pamutfonó technikus – olyan pályázati lehetőséget szorgalmazott, ami segíthet a helyi kendergyárban mozgolódó vállalkozásnak. Nem csak ez kellett hozzá, hogy Csongrád megye 2020-ig szóló fejlesztési tervében a hat „vezérprojekt" egyike a kendertermesztés és -feldolgozás újraindításának támogatása lett. A következő hét évben kiderül, ez mit jelent. Gyarmati András szerint ha 50-60 embernek megint lesz itt állása, az már csúcs lenne.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszakapták az önrészt Palotán

Eredetileg úgy volt, háztartásonként 260 ezer forintos önrészt kell fizetniük a csanádpalotaiaknak a szennyvízberuházás után. Most azt a 80 ezret is visszakapták, amit eddig befizettek. Tovább olvasom