Délmagyar logó

2018. 04. 25. szerda - Márk 12°C | 25°C Még több cikk.

Novák István 75 éves

Csongrád megye - Január 16-án lesz 75 éves Novák István DLA, Ybl-díjas építész, Szeged díszpolgára, volt főépítésze. A 2008-ban Prima Primissima Díjjal is kitüntetett szakember nem pihen: jelenleg Makó, Orosháza és Szarvas főépítésze.
– Mi foglalkoztatja 75 évesen?

– Három városban, Makón, Orosházán és Szarvason tovább folytatom főépítészi teendőim ellátását. Amíg egészségem engedi, és igényt tartanak a munkámra, felvállalom a feladatokat. Makón sikeres a belváros rekonstrukciója, talán az első igazi szálloda is üzemelni fog idén a Makovecz térhez és a fürdőhöz kapcsolódva. De el kell mondjam: a síremlékemet is tervezem. Több mint két hónappal ezelőtt halt meg a feleségem, Novákné Szirányi Ildikó, a díszsírhelyen csak egy kis fakereszt és egy földhalom őrzi az emlékét. Távozása fájdalmas és tragikus volt, nehezen tudom feldolgozni. Olyan síremléket szeretnék állítani, amely az ő személyiségét is kifejezi: téglából, kerámiafeliratokkal készül majd, remélem, május végére felszentelhetik. Egy tégla üresen marad, azt fiaim dátumozzák, amikor engem mellé temetnek.

A felújított szegedi belváros szépségét – és ezzel együtt Novák István akkori főépítész munkáját – 2004-ben Európa Nostra díjjal ismerték el. Archív fotó: Karnok Csaba
A felújított szegedi belváros szépségét – és ezzel együtt Novák István akkori főépítész munkáját – 2004-ben Európa Nostra díjjal ismerték el. Archív fotó: Karnok Csaba

– Szeged, Makó, Orosháza, Szarvas: négy alföldi város, négy olyan település, amelynek jövőjét építészeti szempontból meghatározta. Hol kezdődött az az életpálya, amelyik az Alfölddel jegyezte el magát?

– Alföldi vagyok minden ízemben, pedig Budapesten születtem, de már gyerekként Szentesre költöztünk a szüleimmel. Nagyapám ott volt pallér, több épület őrzi a keze nyomát. Nekem jó rajzkészségem volt, a szüleim arra sarkalltak, hogy szakmám legyen, így kerültem 1952-ben a szegedi építőipari technikumba, egy kiváló iskolába. Szerencsére a Műegyetemen is kitűnő tanárok oktattak, akik nemcsak mesterséget tanítottak, hanem az építészet új irányait, az élhető terek törvényeit is, pedig 1956-ot írtunk. Ezeknek az éveknek is köszönhetem, hogy a továbbiakban nemcsak épületekben gondolkodtam, hanem a bennünket körülölelő teljes természeti és épített környezettel számoltam. Alföldi városaink terei, utcái őrzik ezt a szemléletet: Szegeden a Kárász utca, Klauzál tér, Kölcsey utca, Szent István tér felújítása, Makón a Makovecz tér, Orosházán az új Főtér, Szarvason a csodálatos természeti környezet kiegészítése.

– Az életművét méltató egyik kritikusa stílusát, művészi alapállását úgy jellemezte, hogy amit tervez, az „érzelmes funkcionalizmus".

– Számomra mindig a funkció volt az elsődleges. Tudatosan szolgáltam az embert, aki az általam tervezett épületet használja, abban lakik, tanul, dolgozik. Szerte az országban 25 iskolát terveztem Nyíregyházától Tatabányáig. Mindig arra törekedtem, hogy a modern szerkezetekkel felhúzott házon is legyen ott a kézi munka nyoma. A modern váz elbírta a nyers téglafalat is a belső térben, ami „humanizálta" a környezetet.

– Mintha ma a világ éppen ellenkező irányba menne: a tervezők világsztárok lettek, versengenek értük, ide is, oda is meghökkentő házakat terveznek, a többiek pedig ezeket másolgatják.

– Ez az út szerintem nagyon veszélyes. Minden település élő szövet: ha egy, a környezetével feleselő házat erőszakosan beépítenek, ez a szövet szétszakad, a sérülés nyomai pedig hosszú ideig megmaradnak. Terveztem régebben Orosházára egy postaépületet: a mellette lévő telket megvette egy fiatal építészkolléga, hogy oda lakóházat és irodát építsen. Arra kért, hogy én legyek a tervezője, mert szeretné, hogy a háza összhangban álljon az én postámmal. Ez nekem nagy tisztesség volt, és egyben azt bizonyítja, hogy az élhető település csak harmóniában épülhet.

A legmagasabb elismerés: Prima Primissima Díj

Novák István pályája során mintegy 20 különféle rangos elismerést kapott. A 2008-as Prima Primissima Díj országos ismertséget, elismertséget hozott számára. A díjakkal kapcsolatban azt mondta: „Jólesik minden elismerés, sok meg is talált az utóbbi években, persze el is értem már azt a kort, amikor az ember betakarítja a termést. De leginkább az érdekel, hogy közvetlen környezetem milyennek látja a munkámat. Ha az épületet használó emberek elégedettek, az nekem már elég". Novák István 1988 óta Szarvas, 1995–2003 között Szeged, 2001-től Makó, 2009-től Orosháza főépítésze.

– Főépítészként mennyit sikerült ebből a harmóniából megvalósítani Szegeden?

– A főépítész egyszerre jövőbe látó orákulum és diplomata kell hogy legyen. Ez csak akkor megy, ha jó szakemberekből álló csapatot tud megnyerni a céljainak. Amikor az egyetem után Szegedre kerültem, nagyszerű fiatal építészekből, műszaki tervezőkből, képzőművészekből álló társaság jött össze a Csongrád Megyei Tervező Intézetnél: velük éltem meg az „álmodozások korát". Főépítészként, 1995 és 2003 között is arra törekedtem, hogy a lehető legjobb szakemberek álljanak mellettem. A siker érdekében állandó párbeszédben álltam a megbízóval, a város vezetésével. Különféle politikai oldalak váltották egymást a városházán, de mi folyamatosan tudtunk dolgozni. Tudatosan törekedtem arra, hogy előbb a város magját állítsuk helyre, hogy aztán koncentrikus körökben haladhassunk kifelé. Óvtam Szeged ma is tökéletesen működő városszerkezetét, amelyet még a nagy árvíz utáni helyreállítás nagyszerű építészei terveztek meg.

– Az alföldi városokra sokan azt mondják, hogy építészetileg nem túl izgalmasak: nagy, földszintes falvak.

– Ez nem igaz. Például Makón gyönyörű klasszicista épületek vannak, mint például a nemrégiben megújult püspöki nyaraló. De értéket képviselnek azok a módos gazdák, paraszt-polgárok által építtetett romantikus, eklektikus épületek is, amelyeket a közelmúltban még nem becsült meg senki. Ezeknek helyi védelmet adtunk, néhányat közülük helyre is állítottunk. De kérdés, milyen új funkciót találunk nekik, hiszen nem lehet mindegyik múzeum. Aminek nincs funkciója, annak nincs gazdája, aminek nincs gazdája, az hamarosan újra lepusztul.

– Minden nyilatkozatában büszkén beszél egy kis gömöri faluban, Ajnácskőn épített templomáról. Miért olyan fontos ez Önnek?

– A funkcionalitás és a szakralitás egyensúlyának élményét adta nekem ez a templomocska. Visszatérést az ősi építéshez, amelyben a közösség a maga technikai tudásával, a környezet adta anyagokból olyat hoz létre, amely aztán befolyásolja az életét. Ajnácskőn nem állt előtte templom: nyilvánvaló volt, hogy a falu közepére kell tenni, mint ahogy az is, hogy helyi téglából és fából épüljön. Fantasztikus ma látni, ahogy a falu centrumában álló szent hely megszervezi maga körül a település egészét. Hitét mélyen megélő feleségem jó hatásán túl ez az épület és a közösségi élmény segített abban, hogy magam is megtaláljam az utat vallásomhoz.

Olvasóink írták

  • 6. Lohengrin 2013. január 14. 20:35
    „<moderálva>”
  • 5. Lohengrin 2013. január 14. 13:46
    „Persze, jó is ez....De, azért gondoljuk át, mennyi ifjú, csak vágyik rá, hogy lehetőséget kapjon....?”
  • 4. Bendegúz007 2013. január 14. 12:13
    „Szerintem a Széchenyi tér tervezését is rá kellene bízni,lehet jó dolog sülne ki belőle.”
  • 3. alfoldi 2013. január 14. 11:25
    „Kedves Pista!

    Isten éltessen!

    Belvárosunkat tényleg széppé tetted.”
  • 2. papipa 2013. január 14. 08:32
    „Azért ő sem szent, tudnék felsorolni néhány csókos dolgát.”
  • 1. Horthyszobor 2013. január 14. 08:04
    „Nagy hiba volt a szociknak eltanacsolni... Finoman fogalmaztam.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Makói Magán Zeneiskolával ismerkedtek a hagymaváros tűzoltói

A helyismereti foglalkozások lehetőséget adnak a tűzoltóknak arra, hogy egy-egy középülettel szakmai szempontokat előtérbe helyezve ismerkedhessenek, hogy riasztás esetén már ezen tapasztalatokat felhasználva avatkozhassanak be. Tovább olvasom