Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Vizsgálják a kísérleti vöröshagymát: a makói vörös megmentésén fáradoznak

Makó - Ígéretes a makói Hagyma Terméktanács kísérlete, amellyel ismét népszerűvé szeretné tenni a hazai vöröshagyma termesztését. Az eltűnőben lévő dughagymás vöröshagyma helyett olyan magról vetett fajtákat szeretnének kinemesíteni, amelyek hozamban állják a versenyt a külföldiekkel.
– Azt szeretnénk, ha Makó továbbra is híres lenne a vöröshagymájáról, ehhez azonban új, gazdaságosan termelhető fajtákra van szükség – foglalta össze a jelenleg Makón zajló fajtakísérlet lényegét a Hagyma Terméktanács elnöke, Fekete János. Ennek első, reményt keltő eredményeit tegnap mutatták be a kísérleti táblákon érdeklődő gazdák jelenlétében.

Fekete maga is gazdálkodik, és épp a napokban nyilatkozta lapunknak: az eredeti, dughagymás technológiával terjesztett makói vöröshagyma ma már csak mutatóban van a piacon. A 90-es években még 5-6 ezer hektáron termesztették, ma már ennek alig tizedén. Az ok: ez 250-300 mázsát ad hektáronként, ezzel szemben az egy év alatt termést adó, magról vetett külföldi fajták akár 800-at is. Ahhoz, hogy a gazdák ne hagyjanak fel végleg a hagymázással, nagy hozamú magyar fajtákra lenne szükség.
A Makó határában termett fejeket fajtánként rakták zsákokba. Fotó: Szabó Imre
A Makó határában termett fejeket fajtánként rakták zsákokba.
Fotó: Szabó Imre

Ebben tavaly óta segíti őket a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amely félig-meddig feledésbe merült hazai fajták vetőmagjait adta át nekik. Ezeket Fekete egyik erre kijelölt földjén vetették el; összesen 15 fajtáról van szó. Milotay Péter, a NAIK kutatási osztályvezetője azt mondta, azért itt, mert hagyományosan kedvező az éghajlat és a termőföld a hagymának.

A földből vett fejeket elvitték részletesebb vizsgálatra, Fekete azonban azt mondta, gazdaszemmel is látni, hogy vannak a szárazságot is jól tűrő, szépen termő fajták. Kiderült például, hogy a Makói Bronz tud öntözött területen 4-500 mázsát is adni. Ha nemesítéssel sikerül elérni, hogy hozzon legalább 600-at, az már komoly eredmény lenne. Persze a jó termésátlagokhoz legalább ilyen fontos lenne az öntözhető területek növelése. Jelenleg a megyei termőterületek alig több mint tizede ilyen – ezt az arányt legalább 40 százalékra kellene növelni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyugdíjba megy ˝Ádók Pista a Kultúrból˝

Géplakatosnak tanult, majd Tüzép-telepet vezetett, és 49 évesen népművelői diplomát szerzett a csanádpalotai Ádók István, mert akkor már egy ideje ő vezette a művelődési házat. Ami cefetül kezdődik, az jól ér véget - szerinte ilyen az élet. Tovább olvasom