Utak, fürdők, vállalkozások a középpontban

– Gazdaságfejlesztés, turizmus, környezetvédelem, utak és kerékpárutak építése, a humán infrastruktúra bővítése és az önkormányzati háttér fejlesztése – miért pont ezen az öt plusz egy területen valósulnak meg a dél-alföldi fejlesztések?
– A magyar konvergenciarégiók mindegyikének többé-kevésbé ezek a prioritásai, de óriási különbség van a hangsúlyok között. Az egyes regionális operatív programokon belül hatalmas eltérések vannak. Itt és a Dél-Dunántúlon is kiemelt feladat a közlekedési infrastruktúra fejlesztése – mire Pécsre is eljutott a gyorsforgalmi út, Szeged környékén már a második autópályát adjuk át rövidesen. Úgy látszik, a Dél-Alföld lobbiereje erősebb volt. Jelentős hátrányt kell kiegyenlíteni ahhoz, hogy a befektetők elmenjenek Szegedre, Makóra, Békéscsabára. Jó utak kellenek és még ezek megépülése után is néhány év. A helyi szolgáltatásokat, településeket is gyorsan elérhetővé kell tenni, ezért muszáj fejleszteni a másod-, harmad-, negyedrendű utakat – például az Ópusztaszert és Pusztaszert összekötő utat, amely rendkívül fontos a települések lakóinak. Ha ezen a területen nem haladunk elég gyorsan, ha nem lesz elérhető kényelmesen egy-egy szolgáltatás belátható időn belül közúton, a többi fejlesztés sem nyeri el igazi értelmét. Nem települ oda vállalkozó sem. De az is cél, hogy szakorvoshoz elmenni se legyen egész napos, kimerítő program.

– Egyre-másra épülnek a bicikliutak is.
– Egyrészt azért, mert megnőtt az autóforgalom, egyre veszélyesebb a kerékpárosoknak a nagyforgalmú utakon közlekedni, holott nem szabad, hogy gond legyen Zákányszékről Mórahalomra, Ruzsáról Pusztamérgesre eljutni kerékpárral. Erősödik az utak hivatásforgalmi használata – vagyis sokan járnak így munkába. Márpedig ha többen ülnek autóba, az növeli a környezeti terhelést. Ezért a kerékpáros- és a tömegközlekedés fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Rengeteg buszmegállót adtunk át a közelmúltban, mert az a cél, hogy a közösségi közlekedés mindenki által igénybe vehető, biztonságos legyen, padkák, peronok épüljenek. Így került például Újszentivánon az iskola elé a buszmegálló.

– Kevesen tudják, de még az infrastruktúra-fejlesztésnél is többet költ a régió gazdaságfejlesztésre.
– A Dél-Alföldön a gazdaságfejlesztés a legnagyobb támogatási tétel. Persze ez az a rész, amely nem olyan látványos, mindenki számára tapasztalható. Valahol elkészül egy üzem, fejlesztenek egy telephelyet, létrejön egy inkubátorház. Szeged környékén az egyetem jelenlétére, a tudásipar, a technológiai fejlesztések, a klaszterek meglétére érdemes építeni – ebben sikerrel is járunk: az európai kategóriák szerint a Dél-Alföldön van a legtöbb akkreditált klaszter, kettő a határokon is átnyúlik immár.

– Amit viszont mindenki a bőrén tapasztalhat: a turizmus fellendítése. Miért pályázott szinte minden nagyobb város fürdőberuházásra? Nem éppen egymásnak teremtenek ezzel konkurenciát?
– A fejlesztések irányának kitalálásakor népszerű volt azt mondani, legyen a turizmus a középpontban, ebben nagy volt az egyetértés. De hozzá kell tenni, mely ágai jelentősek mifelénk: főként a konferencia-, az egészség- és ökoturizmus, valamint a wellness- és fürdőszakág. Gyula és Szeged esetében erős különösen a kulturális turizmus, ezek az irányok évtizedek óta megállapítottak. A Mórahalomtól Makóig, Vásárhelytől Kiskunmajsáig megvalósuló beruházások nem rontják egymás esélyeit. Ha elkészülnek ezek a fürdők, azt mondják majd, régiónk egy wellness-gyógyparadicsom. Ez az egész térség potenciálját növeli.

6073 nyertes pályázat

2004 óta a különböző operatív programokban összesen 6073 pályázatot nyert a Dél-alföldi régió, Csongrád megye ezen belül 2362-t. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv különféle programjaiban összesen 552 milliárd 506 millió forint támogatást ítéltek meg régiónknak – ebből 128 milliárd 830 milliót már ki is fizettek a pályázóknak. Utóbbi összegből Csongrád megyébe 55 milliárd 150 millió jutott. A régió legnagyobb beruházása a 133 milliárd 818 millió forintos támogatással épülő M43-as autópálya. A szegedi elektromos tömegközlekedési nagyprojekthez 25 milliárd 231 milliós pályázatot nyert a város – Békéscsaba pedig szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztéséhez 14 milliárd 979 milliót.

Az interjú a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából készült.

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
6726 Szeged, Közép fasor 1-3.
Tel: 62/549-530. Fax: 62/549-539
www.darft.hu
www.nfu.hu

(x)