Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Czirbus Gábor idén fog, mint a festék

Az őszihez képest rá sem lehet ismerni a tavaszi Makó FC-re. Két fordulóval a labdarúgó NB II keleti csoportjának zárása előtt a zöld-sárgák a negyedik helyen állnak, mindössze egyetlen pontnyira a második Jászapátitól. A remek szereplésben vastagon benne van Czirbus Gábor kapus is.
Tavasszal tapad a labda Czirbushoz. Fotó: Gyenes Kálmán
Egyik csodát a másik után halmozza a Makó FC. A tavaszi szezonban eddig megszerezhető 36 pontból 29-et gyűjtöttek be a Takács-tanítványok. A ragyogó menetelés egyik záloga, hogy az ellenfelek mindössze kilenc gólt szereztek. Mindez elsősorban a gárda kapusát, Czirbus Gábort dicséri, akinek a mostani a harmadik idénye a Makóban.

Más ez a csapat

– Hogy a tizenkét tavaszi meccsünkből hétszer nem kaptam gólt, az nem csak az én érdemem – szabadkozott a 26 éves hálóőr. – Remekül zár a védelem, a középpályások is jól szűrnek, így az én dolgom is egyszerűbb. Össze sem lehet hasonlítani az őszi és a mostani csapatunkat. A siker összekovácsolt bennünket, helyreállt az önbizalmunk. Eredményeink önmagukért beszélnek, az együttes valamennyi tagja ugyanazt akarja, egyfelé tolja a szekeret.

Kilenc kapott gól

Czirbus a tavaszi szezonban hét mérkőzésen „húzta le a rolót". Érintetlen maradt a hálója a Kar-
caggal, a Baktalórántházával, a Vecséssel, a Váccal, az ESMTK-val, a Szolnokkal és a Bőccsel szemben. Egy gólt kapott a Soroksár, valamint a Nyíregyháza, kettőt a Budafok, illetve a Jászapáti ellen, csak a Kecskemét vette be a kapuját háromszor.

Az emberben óhatatlanul is felmerül a kérdés, Czirbus vajon miért nem az NB I-ben véd?
– Gyerekkoromban, még Békéscsabán, természetesen nekem is az volt minden vágyam, hogy egyszer majd az élvonalban szerepeljek. Huszonegy éves lehettem, amikor beláttam, nem biztos, hogy meg lehet élni a labdarúgásból. Onnantól kezdve igyekeztem több lábon megállni. Persze szívesen kipróbálnám magam az NB I-ben, de néhány mérkőzés miatt nem adom fel az egzisztenciámat. Makón ugyanis megtaláltam a számításomat. A futball mellett a helyi Belvárosi Általános Iskolában testnevelőként dolgozom, de a Maros UFC-ben is tartok kapusedzéseket a kicsiknek. Ezek mellett a tanulást sem hanyagolom. Egerben végeztem el a testnevelési főiskolát, most pedig a pécsi egyetem kihelyezett karára járok Szegedre. Otthon mondták is, tegyek ki magamról egy képet az asztalra, olyan ritkán látnak. Azt nem mondom, hogy amikor esténként hazaérek, nem vagyok fáradt, de már megszoktam, szívesen csinálom.

Stabil a helye

A most zajló bajnokságban két perc kivételével egyetlen másodpercet sem hagyott ki játék nélkül Czirbus. Fogalmazhatunk úgy is, hogy kirobbanthatatlan a Makó kapujából.
– Ennek ellenére jó a viszonyunk Kovács Krisztiánnal, a tartalékommal. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy segítse a munkámat. De ugyanezt mondhatom el C. Molnár Laciról is, aki hetente egyszer átjön Vásárhelyről kapusedzést tartani. Mindkettőjüknek sokat köszönhetek.

Két meccs

Az évadból már csak két forduló van hátra. A bronz-, de még az ezüstérem is kézzelfogható közelségbe került.
– Úgy készülünk, hogy megszerezzük mind a hat pontot. Ha ez sikerül, akkor sem biztos, hogy a jelenlegi negyedik helyünkről feljebb tudunk lépni. A riválisok kezében is van a sorsunk. Fantasztikus lenne a dobogón végezni, de, ha „csak" az 5–6. helyek egyikén zárnánk, akkor is bravúrosnak minősíteném a szereplésünket. Remélem, a szurkolóink is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kikapni lehet, de így nem szabad

Zsinórban ötödször végzett a dobogó második fokán a Pick Szeged férfi kézilabdacsapata. Hogy mit ér… Tovább olvasom