Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

Czuprák csakis a munkában hisz

Czuprák László játékosként és edzőként is szerves része Hódmezővásárhely kosárlabdasportjának. A középkorúak még arra is jól emlékezhetnek, milyen varázslatokra volt képes a parketten, a legutóbbi pontvadászatban már a kispadon is „előkapta a cilinderből a nyulat", vagyis bizonyított.
Czuprák László ezer szállal kötődik Vásárhelyhez Fotó: Tésik Attila
Czuprák László 46 esztendővel ezelőtt Medgyesegyházán született, de kétéves korától a kék-sárga városban él, vásárhelyinek vallja magát. Egy négyéves egri kitérőt, „kunkort" leszámítva kosárlabdában is csak hódmezővásárhelyi együttesekben lépett pályára. A publikum imádta. 1995 szeptemberétől ül a kispadon.

A Kossuthtól a Hódtóiig

– Rengeteg szép emléket őrzök két évtizedes aktív pályafutásomból – mondta Czuprák László –, nagyon nehéz lenne kiragadni egyet, vagy kettőt. Azt azért kiemelném, hogy az Egerrel és a Vásárhellyel is bejutottam a Magyar Kupában a legjobb négy közé, a Final Fourba; a HKK-val pedig a 8. helyen zártunk az A csoportban. Az MK négybe kerülés az idén kis híján edzőként is sikerült, a Szolnok és a Pécs kiverése után a Kecskemét állta utunkat.

A Hódtói Sportcsarnok előtt a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola csarnokában játszotta meccseit a gárda. Igazi aréna volt, félelmetes hangulattal, remek derbikkel – levegőt pedig csak jegyre és úgy is csak korlátozott mennyiségben lehetett kapni.

– Valódi oroszlánbarlang volt, a közönség, telt ház esetén, a pályától pár centire állt. Mi ezt megszoktuk, az ellenfeleket viszont meglepte, megviselte. Persze, a hódtóira sem panaszkodom, fénykorunkban, Milatoviccsal, Kocserginnel, Parádyval, Borbáthtal, Polányival 1500-2000 ember ott is fantasztikus légkört teremtett. Sohasem felejtem el azt, amikor a Honvédot legyőztük. Utána pezsgőztünk, a B közép úgy ünnepelt minket, mintha megnyertük volna a bajnokságot.
Hidegvérű, vajkezű

Czuprák legendás volt laza

csuklójáról, „vajkezéről". Döntő pillanatokban, pár másodperccel a lefújás előtt olyan természetességgel engedte el a triplákat, mintha edzésen lenne.

– A tréningeken rengeteget gyakoroltam – árulta el a titkot –, és az is igaz, hogy nem idegeskedtem. A húsz év alatt, – nem akarok túlozni, nagyot lódítani –, legalább harminc meccset nyertem meg így az utolsó pillanatokban. Hogy aztán hogyan jött az edzősködés? Hát, ahhoz is kellenek idegek... A viccet félretéve, imádom ezt a sportágat, szeretek a gyerekekkel foglalkozni – jelenleg is van kadettcsapatom – és át akarom adni azt, amit tudok.

Elek András kért fel az edzősködésre, és 1995 óta tulajdonképpen folyamatosan dolgozom, felnőttgárda mellett is, de 2004/2005-ben debütáltam vezetőedzőként. Hogy mi a legfontosabb számomra ezen a pályán? Közös nyelvet beszélni a játékosokkal, de azért tiszteljenek, fogadják el, amit mondok, és természetesen a munka, a munka és a munka.

Kezdődik a felkészülés

Az elmúlt szezonban a B csoportban ezüstérmet szerzett Vásárhelyi Kosársuli augusztus 8-án kezdi meg a felkészülést a 2005/2006-os feladatokra. Az első időszakban, az alapozás idején, napi két edzés vár a társaságra. És a célkitűzés?

– Gémes Levente távozott tőlünk, reméljük ezt leszámítva együtt marad a keret. Nem jósolhatjuk meg, hogy mire lehetünk képesek, mert ősztől a B-ligában nem játszhatnak külföldiek, idegenlégiósok, ez pedig alaposan „átrajzolhatja", átírhatja az erőviszonyokat. Azt azért hangsúlyoznám: mi amatőrök vagyunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Holnap rajt Helsinkiben

Szombaton megkezdődik Helsinkiben a 10. szabadtéri atlétikai világbajnokság. A magyar csapat egy… Tovább olvasom