Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Lajos és a gólfagyi

Szeged - A fagyi viszanyal. Azaz a sors rövid úton úgyis visszaadja azt, amit elvett. Ez lehet akár egy gól is.
Hősünk, Lajos – barátai kedvenc hozzáfűzése: akinek a haja olajos – imád gólt szerezni. Ha hívják, szívesen elmegy bármilyen kispályás labdarúgótornára, és ott rendre feltalálja magát a kapu előtt. Szerzett már gólt fejjel, lábbal – jobbal és ballal –, nyakkal, háttal, büntetőből a fekvő kapus hasa alatt, akadt, amikor egy kipattanó labda a hátsó feléről visszapattanva gurult át a gólvonalon.

Az egyik mérkőzésen nem ment neki úgy a játék, ahogy tervezte, ahogy elvárta magától, ahogy gondolta. Pedig időben elaludt, időben kelt, megkímélte magát a napi munkában, a kelleténél nem ivott több kólát, a gyerekeivel nem okoskodott a szokásosnál többet, sőt az anyósával sem veszett össze. Készült a meccsre. Ám a gól valahogy nem akart összejönni. Ment ő a hosszúra, várta az átlópasszt, fogta ő becsülettel a kapufát, amikor társa lába lövésre lendült, de ezen a napon nem alakult úgy, hogy betaláljon.

Aztán a találkozó hajrájában, igen fontos pillanatban csak összejött az a gól. Elhúzta a hálóőr mellett a labdát, aztán az üresen maradt kapuba gurított. Igaz, egy védő menteni igyekezvén már a gólvonal mögött hozzáért a labdához, de a gól az gól, és azt ő szerezte.

Legalábbis sokáig ezt hitte. Ám később kiderült, öngólnak titulálta a találatot a bíró. Ekkor Lajos kérdőre vonta a derék játékvezetőt, hiszen tudta, ha nem neki adják ezt a találatot, akkor a gólszerzőlistán lemarad a riválisoktól. Szóval megkérdezte, miért nem neki írták be, miért lett öngól, amikor mindenki tudta, hogy azt bizony ő szerezte. A válasz sem késett sokáig egy huncut mosoly kíséretében, amely a következő volt:
– Lalikám, maga annyi gólt szerzett már pályafutása során, hogy most ez az egy nem számít, ezért beírjuk öngólnak – mondta a játékvezető.

Hiába győzködte Lajos, hogy kérdezze meg a kollégáit, ők hogyan látták – egyébként úgy, ahogy hősünk –, a sípmester hajthatatlan volt. Nem sokkal később aztán a sors visszaadta, amit Lajostól elvett. Valahogy megint nem ment a játék, jól védekeztek ellene, így aztán ezúttal tényleg gól nélkül maradt. Ám meglepődve vette észre, hogy a jegyzőkönyvben az egyik találatot mégis neki írták.

A fagyi visszanyalt.

Olvasóink írták

  • 1. tom65 2013. január 01. 11:17
    „Pulitzer-díj gyanús...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2012 a pályák szélén: volt képünk hozzá!

Volt képüpünk hozzá! – fotós kollégáink segítségével 2012-ben képben is ott voltunk Csongrád megye futballpályáin, uszodáiban, sportcsarnokaiban. Tovább olvasom