Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Szerelem, Szeged, futballszeretet

Szegeden atletizált az anyuka, Szegeden futballozott az apuka. Előbbi aranyjelvényes sportoló, utóbbi utánpótlás-válogatott volt. A Gréczi családot azonban elszólította az élet, és immár 18 éve Izsákon élnek. A 22 éves nagyfiú, Gábor tapasztalt NB I-es labdarúgó, a 14 éves Márton a Bayern Münchenhez készül, de a középső testvér, Lilla életéből sem maradt ki a futball.
A családot izsáki otthonában látogattuk meg.
 
Gréczi Gábor tagja, sőt csapatkapitánya volt annak az ifjúsági labdarúgó-válogatottnak, amely 1990-ben Magyarországon házigazdaként az Eb nyolcas döntőjében szerepelt (rajta kívül szegedi volt még a keretben Csányi József). A magyarok a későbbi döntős portugálokkal (például Jorge Costa, Joao Pinto, Figo) Békéscsabán 1–1-et játszottak, majd 11-esekkel kikaptak, utána pedig az ötödik helyért rendezett vb-pótselejtezőn Szarvason 1–0-s vereséget szenvedtek Írországtól. Érdekes, hogy a Kecskemét jelenlegi edzője, Bekő Balázs csapattársa volt a válogatottban
Gréczinek ezen a tornán.
Kiss-Gréczi Szilvia 100 és 200 méteren versenyzett, valamint távolugró volt, edzőként Bandur László és Kelemen Béla készítette fel. Az utóbbi számban aranyjelvényes sportolónak minősítették, a 605 centiméteres eredmény pedig önmagáért beszél.

A két kisgyerek rendszeresen ádáz csatát vívott az udvaron. Futballoztak – egész délután, illetve a hétvégén is. Hol az egyik – inkább a kisebb –, hol a másik sírt. Sőt kiabált, és gyakran még vitatkozott is. A szomszéd sokáig tűrt, ám végül kihívta a rendőrséget. Hogy az utolsó alkalommal, a cérna elszakadásakor mi volt a baja? Csendháborítás – délután fél ötkor.

Abban a családban, ahol az édesapa utánpótlás-válogatott labdarúgó volt, az édesanya aranyjelvényes atléta, nem csoda, ha a sport bele volt kódolva a gyerekekbe. És ebből a kis izsáki udvarból a 22 éves ifjabb Gréczi Gábor eljutott a labdarúgó NB I-ig, a 14 éves Gréczi Márton pedig a Bayern Münchenhez – egyelőre egy kétnapos ismerkedésig.

Szeged és Budapest

A helyszín Szeged, a SZEOL-pálya, valamikor a nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek eleje. Gréczi Gábor medicinlabdával a hóna alatt ballagott ki a Felső Tisza-parti stadion akkor még salakos edzőpályájára, jobb időben a „fűkettőre". Portörő Gábor, az ifiedző filozófiáját mindenki ismerte: ha kedd, akkor erősítés. Eközben a centerpálya körüli salakon Kiss Szilvia rótta a köröket – atlétikaedzése volt. A két életút mégsem itt, hanem Budapesten ért össze.

– Nekünk válogatott edzőtáborunk volt, Szilvinek meg atlétikaversenye a Népstadionban. Kisétáltam nézelődni, és találkoztam szegediekkel, de Szilvit éppen nem ismertem – mondta Gréczi Gábor.

– Szerelem első látásra – tette hozzá Kiss-Gréczi Szilvia.

A két fiatal 1992-ben házasodott össze – a férj akkor 21, a feleség alig 19 éves volt. Szó szerint fiatalon...

– Szegedről elkerültem Kabára, majd eljött az az idő, amikor döntenem kellett: hívtak Diósgyőrbe, maradhattam volna Hajdúszoboszlón, Pásztor József elég erősen agitált, hogy menjek Csabára, vagy elfogadom az izsáki ajánlatot, amely három az egyben tartalmú volt: játékos, edző és tanár. Eljöttünk megnézni a lehetőségeket, és végül úgy döntöttem, ez a biztos, így 1997-ben Izsákra költöztünk – mesélt Gréczi Gábor.

Ez tizennyolc éve történt. Azóta a legnagyobb fiú, Gábor felnőtt ember lett, az egyetlen lány, Lilla érettségire és felvételire, Márton pedig iskolaváltásra készül.

Szerelem, Szeged, futballszeretet. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Lilla is futballozott

– A két fiú között, mellett szinte muszáj volt nekem is futballoznom. Izsákon és Akasztón játszottam, egy héten egyszer mozogtam. Mellette hét évig társastáncoltam, most pedig a kecskeméti óvónőképzőre felvételizem – mesélt Lilla.

A három gyermek közül jól láthatóan a két kisebb, Marci és Lilla van egy hullámhosszon – Gábor már önálló életet él Kecskeméten.

– Nem tudom, miért csak ezt az egy meccset mutatta meg apa, de azon a Diós- győrnek két gólt lőtt a Kaba színeiben – nevetett Gábor. A támadó – aki május 3-án lesz 22 éves – a 2013. őszi bemutatkozása óta 32 meccset játszott az NB I-ben Kecskeméten, ezeken öt gólt szerzett, amúgy pedig Dunaújvárosban másfél, Kispesten három évig nevelkedett, mielőtt 18 évesen visszatért Kecskemétre. – Még két évig van szerződésem a KTE-nél. Elég jól állunk, hiszen négy egymás utáni győzelemmel már ötödikek vagyunk, és talán a kiesésre nem kell gondolnunk. Mivel jól megy a csapatnak, a játékrendszer pedig bevált, megértem és elfogadom, hogy az edző nem akar változtatni a kezdőn, ezért kapok kevesebb játéklehetőséget. Szegedről nem sok gyerekkori emlékem van, hiszen még kicsi voltam, amikor elköltöztünk Hajdúszoboszlóra. Ott viszont rengeteg alkalommal mentem apával együtt az edzésre.

 Sportos família

A Gréczi család igazi sportfamília. Az édesapa, Gréczi Gábor édesapja szintén labdarúgó volt Szegeden, többek között Möszmer Jenővel, Nemes Istvánnal játszott együtt, majd Baktóban edzősködött. Kiss-Gréczi Szilvia édesapja, Kiss Péter az SZVSE szakosztályvezetője volt hosszú éveken át. Három testvére közül Kiss Beáta szintén atletizált, Kiss Csaba utánpótlás-válogatott labdarúgó volt, szerepelt például Szegeden és Hódmezővásárhelyen is az NB II-ben – jelenleg Sopronban él –, míg Kiss Péter még mindig Szegeden lakik, ő az NB III-ban és a megyei bajnokságokban kapott szerepet.

Ha már a gyerekek közötti kapocs szóba került, az is látszik, Gabi és Marci között is szoros a kötelék. Míg a szülőkkel beszélgetünk, ők ketten a takaros társasházi lakás nappalijának heverőjén tárgyalnak, halkan értekeznek.

Mindenben jobb

– Hogy miben vagyok jobb, mint a bátyám? Mindenben! – jött a kérdésre az önbizalommal és mosollyal teli válasz Marcitól, aki április 13-án két napra, két edzés és egy edzőmeccs erejéig a Bayern München vendége lesz. – Sokat gondolok a német útra, néha zsong is a fejem, de a nyelvvel nem lesz baj, mert az iskolában németül is tanulok. Az első edzőm apa volt, majd innen kerültem Kecskemétre.

– A német klub a keresztapja, a Kiss Csaba révén elküldött DVD-ről ismerte meg Marcit. Nagy dilemma előtt állunk. Ez egy hatalmas lehetőség neki, de ha nem is jön össze, a legjobbat szeretnénk neki. Az ország legjobb akadémiái keresik – mondta az édesapa, majd az anyuka annyit tett hozzá: – Ott vagyok Marci minden bajnokiján: kocsiba pattanok, és idegenbe is elmegyek. A futball nálam sem maradt ki: voltam játékos a szegedi Paprika SC-ben és a Boszorkányokban, de Akasztón is.

– Állandó logisztikát igényel a családi összejövetel. Együtt öten? Ritkán vagyunk, talán havonta egyszer. Szegeden idén még nem voltunk, igaz, már csak az én részemről van nagyszülő ott, illetve rokon Deszken. Az ünnepek alatt itthon voltak a fiúk, és a darts-vb idején hatalmas csaták dúltak a nyilakkal. Nézték és játszották is – mesélt Gréczi Gábor.

Ha már logisztika: az apuka megy vissza az iskolába, Gabit mi visszük vissza Kecskemétre, hiszen edzése van, míg Marci és Lilla egyelőre marad otthon, egy kis betegséget szedtek össze.

Sűrű az élet, de immár csendesebb az izsáki udvar. Futball még van, de csak az apró trükkök gyakorlása zajlik – mint most a fotók kedvéért, vagy ha éppen otthon van a három gyermek. Megy ez csendben is, a szomszéd meg egyszer talán autogramért áll majd sorba. A rendőrökkel együtt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Karate: tucatnyi érmet nyertek

A Magyarországi Wado-ryu Karate Szövetség 11 egyesületének 160 versenyzője vett részt a kartali wadoryu karate országos utánpótlás-bajnokságon. Tovább olvasom