2014.04.21. 13:02
„Anya, léci! Hadd vigyem haza!”
Szeged – Sedi! Lezi! Fera ezt is érti. Pedig amerikai. Magyarországon él, de szerbül is tud. Mellesleg kutya, méghozzá staffordshire terrier. Ott volt a Kutyafuttában Napon.
– A kislányom egy pillanatra megrémült, amikor elgurult a babakocsink egyik kereke. De gyorsan orvosoltuk a problémát, és a „viszontagságok" ellenére is, ügyesen befutottunk a célba – osztja meg velünk a képzeletbeli lihegőben, az újszegedi Erzsébet liget egyik padján élményeit [namelink name="Zámbó Alexandra"], a Kutyafuttában Nap egyik résztvevője. A szegedi nő, tizennyolc hónapos kislányával, Zelmirával indult a kutyás futóversenyen. A csöppség a babakocsiban mosolyogva élvezte a száguldást; édesanyja ugyanis futva tolta őt, és közben irányította amerikai staffordshire terrierjét, Ferát, aki még szerbül is ért.
Mivel Alexandra négy hónaposan kapta ajándékba a Szerbiában született kutyát, a behívást inkább megtanulta szerbül, hogy a kutya élete – azért, mert új hazája lett –, ne forduljon fel fenekestül. A család kitartását különdíjjal jutalmazta a zsűri, az idén harmadik alkalommal megrendezett Kutyafuttában napon, amelyre több százan látogattak ki szombaton.
A kölyök és a felnőtt ebek külön korosztályban villoghattak a zsűri előtt a szépségversenyeken, illetve amatőr és iskolában képzett kutyák is fitogtathatták ügyességüket a különböző megmérettetéseken. A tíz hónapos magyar vizsla, Morzsa gazdája, a tizenegy éves [namelink name="Nagy Izabel"], miután ezüstérmesek lettek a kölyköknek kiírt futóversenyen, fontolóra vették a szépségversenyt is. Igazából a kutyák mindenben benne voltak, a gazdik lelkesedésén múltak a dolgok. És azok a kedvencek, akik éppen nem versenyeztek, a kordon mellől szurkoltak a többieknek, vagy nem törődve a sok finom ajándékkal, és a kutyakozmetikusnál bemutatott jó fülpucolási technikával, inkább a fűben együtt piknikeztek.
De mit tudnak a kutyák, ami miatt a rendezvény főszervezője, kutyanevelő [namelink name="Putnik-Mayer Yvette"] életében gyermekkora óta ilyen központi szerepet töltenek be ezek a négylábúak: – Az egyik legnagyobb titkuk, hogy képtelenek haragudni a gazdájukra, nem tesznek szemrehányást a rövid sétáért, egy pillantásunkért odavannak. Bár ez nem bizonyított, de szerintem tudnak mosolyogni is. Az önzetlen szeretetre, mi emberek, csak korlátozottan vagyunk képesek, ők korlátlanul.
– Anya, léci! Hadd vigyem haza! Nagyon fogok rá vigyázni. Megígérem – a kilencéves Lara tényleg mindent bevetett, hogy haza vihesse az ölében szorongatott kutyakölyköt. Drukkoltunk a gyereknek, de nem tudjuk, mit sikerült elérnie édesanyjánál, könnybe lábadt szemeivel...
