Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

14 év fegyház a lányát megerőszakoló apának

Szeged - Jogerősen 14 év fegyházzal sújtották azt a szegedi férfit, aki saját lányát 8 éves kora óta rendszeresen megerőszakolta. A gyermek majdnem egy évtized után, csak tavaly mert feljelentést tenni a rendőrségen.
„A legnagyobb szeretetben neveltük a gyerekeket, akik szegedi rokonaink előtt nőttek fel. A fiam egyetemre jár, a lányom Budapesten azonnal éltanuló lett a középiskolában. Soha nem közeledtem bűnös szándékkal a gyerekeim felé. Sok barátnőm volt a feleségem mellett, és a gyerekeim tudtak erről: ez lehet a bosszújuk. Legyenek szívesek rendben kivizsgálni az ügyet, bár rajtam már semmilyen ítélet nem segít: a feleségemért és a gyerekeimért éltem – mondta kedden az utolsó szó jogán B. András a Szegedi Ítélőtáblán.

A 44 éves szegedi férfit néhány perc múlva folytatólagosan, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett erőszakos közösülés bűntettében mondták ki bűnösnek, és ítélték jogerősen 14 év fegyházra.

B. András a vád szerint 2002-től rendszeresen fajtalankodott akkor 8 éves lányával. Az anya hivatásos katonaként sokszor nem volt otthon: többek között Koszovóban is szolgált. Akkor történtek az erőszakok, amikor sem az asszony, sem B. András fia nem volt otthon. A lány 14 éves korában Budapestre ment tanulni, majd 2010-ben, amikor egy betegség miatt hosszabb időre hazajött, az apa ittas állapotban erőszakoskodni kezdett vele, a szobájába vitte, és felszólította, hogy vetkőzzön le. A lány félelmében levetkőzött, ezt tette a vádlott is, majd megerőszakolta a lányát. A lány tavaly márciusban iskolai pszichológusának mondta el a vele történteket, majd másnap feljelentést tett a rendőrségen.

A tárgyaláson az ügyvéd kétségbe vonta a sértett és testvére korábban tett vallomásait, amelyekben az erőszak időpontjával és sűrűségével kapcsolatban többször ellentmondtak egymásnak. Bírálta a pszichológus módszerét is, amely szerinte nem a valóságot hozta napvilágra.

– A lány környezetének, tanárainak, háziorvosának egy ilyen hosszan tartó erőszak alatt észre kellett volna venni valamit. Senki semmit nem tapasztalt, a lány ráadásul kitűnő tanuló volt. Azt sem tudta megmondani, hogy az első erőszak 8 vagy 12 éves korában történt vele. Utóbbi esetben csak megrontásról beszélhetünk. 16 évesen pedig már elfuthatott volna segítségért, nála volt a mobilja is, a nyitott ajtón is kirohanhatott volna, mégsem tette: itt vérfertőzésről beszélhetünk – mondta az ügyvéd, aki védence felmentését kérte.
Az ügyész szerint az okozott trauma hatása csak később derülhet ki: a lány szexuális élete valószínűleg soha nem lesz normális. Szerinte a sértett 8 éves korában még nem tudta eldönteni, hogy amit apja tesz, az jó vagy rossz.

Később ébredt rá erre, és amikor elég bátorságot érzett magában, azonnal feljelentette szülőjét. A jó tanulással kapcsolatban azt mondta: a kislány valószínűleg a sokk után a tanulásba menekült. Az ügyész az első fokon meghozott 14 év fegyház helybenhagyását kérte.

Hegedűs István bíró tanácsa az ügyvédi fellebbezést alaptalannak találta, és jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. A cselekedet megrontássá, vérfertőzéssé való minősítését elvetette. Szerinte életszerűtlen, hogy egy eminens diák saját apja ellen valljon olyan jól, hogy még a szakértőket is meg tudja vezetni.

– A halmazati büntetés 5–20 év, amelynek középértéke 12,5 év. A 14 év alig több ennél, az Ítélőtábla pedig jelentős enyhítést nem látott megalapozottnak. A társadalom értékítéletét is tükrözi ez a súlyos büntetés – fogalmazott a büntetőbíró. 

Olvasóink írták

  • 18. vári 2012. szeptember 19. 13:13
    „5. igazságkereső
    Lehet, hogy kényszermegoldás volt. Ha mindkét fél hozzáállása megfelelő, akkor nem családromboló hatású. Egyszerűen csak komolyan kell(ene) venni azt, amit megfogadtak: hogy jóban-rosszban kitartanak a másik mellett és vállvetve küzdenek. Az élethelyzet kívánja meg valamelyik szülőtől, hogy legyen a család érzelmi vagy anyagi támasza, helyzetfüggő, hogy ez a szülő mikor melyik.”
  • 17. vuk 2012. szeptember 19. 10:54
    „16. almostevil 2012.09.19. 08:50
    4 ember megoleseert 8 ev?... Komoly baj van az igazsagszolgaltatassal... Angliaban a 2 embert megolo magyart huszonevre varrtak be.”
  • 16. almostevil 2012. szeptember 19. 08:50
    „Biztos megérdemli, bár túlzásnak tartom ahhoz képest amit a kecskeméti családgyilkos kapott. Mindössze 8 év, 4 ártatlan ember szándékos meggyilkolásáért. (2011 november anya, apa és két kisgyerek + egy árván maradt)

    15. kötekedő 2012.09.19. 08:32
    Igen erről van szó...”
  • 15. kötekedő 2012. szeptember 19. 08:32
    „meg kellett volna olnie a lanyt mielott kiderul a dolog. Emberolesert kevesebbett kapott volna. Eljen a magyar igazsagszolgaltatas!”
  • 14. vuk 2012. szeptember 19. 08:09
    „Nevetsegesen enyhe itelet. Eletfogytnal nem latom, hogy barmi mas helyenvalo lenne.”
  • 13. P.P. 2012. szeptember 19. 07:42
    „meztelenül befektetném egy koporsóba, megvagdosnám a bőrét néhány helyen, hogy vérezzen egy kicsit és összecsuknám 1kosárnyi vöröshangyával.”
  • 12. papagalya 2012. szeptember 19. 07:11
    „Az asszonyt meg ki kell tüntetni a Kocogóban tett hősi műveletekért. Mellé pedig szexuális kényszerítésért a férj büntetésének felét neki kell adni.
    Az asszony a főbűnös.”
  • 11. qrumpli 2012. szeptember 19. 03:48
    „A karóba húzás kiváló megoldás lenne a számára.
    Az ennivaló kár az ilyen"emberbe".
    Hasznot ez úgy se fog hajtani sehol.
    Állatnak mégse nevezhetem ,mert az sértő az állatvilágra.”
  • 10. tucat 2012. szeptember 19. 01:08
    „Azt mondja Bandi: ,,A legnagyobb szeretetben neveltük a gyerekeket, akik szegedi rokonaink előtt nőttek fel. A fiam egyetemre jár, a lányom Budapesten azonnal éltanuló lett a középiskolában. Soha nem közeledtem bűnös szándékkal a gyerekeim felé. Sok barátnőm volt a feleségem mellett, és a gyerekeim tudtak erről: ez lehet a bosszújuk. (...) a feleségemért és a gyerekeimért éltem"
    Nem valószínű, de nem is lehetetlen. A tudósítás szerint az ügyész is csak valószínűsíti, hogy a gyerek a tanulásba menekült, így igyekezvén a védelem azon védekezését lesöpörni az asztalról, mely szerint egy ilyen abúzusokat folyamatosan átélő, súlyosan traumatizált gyereken a környezetnek észre kellett volna vennie, hogy komoly bajban van (általánosan jellemző a tanulási és magatartászavarok kialakulása, befelé fordulás, elszigetelődés - vagy épp ellenkezőleg: a traumák keltette szorongás miatti impulzív agresszió - gyakran rohamszerű manifesztációban - kifelé fordulása -, nem ritkán akár a kifejezett depresszió, kiskamasz korban már az autoagresszió, olykor akár szuicid késztetések is...). A bíró is erre az (ügyészi) álláspontra helyezkedett, mondván: "életszerűtlen, hogy egy eminens diák saját apja ellen valljon olyan jól, hogy még a szakértőket is meg tudja vezetni". Csakhogy egy kiemelkedő értelmi képességű, eminens diák meglepően sok mindenre képes...
    Szóval lehet ez is, az is. Mindegy (hogy mi az igazság), az ítélet jogerőre emelkedett, tessék keményen végrehajtani! Ha pedig az elítélt ezek után is biztos az igazában, s van ügyvéd, akit meg tud győzni, akkor nosza, rajta, lehet per-újrafelvételi kérelemmel élni! Sőt ez esetben kell is, és nemcsak az ártatlansága igazolása céljából, hanem azért is, hogy az őt aljas indokból, az egyik legsúlyosabb bűncselekmény elkövetésével megrágalmazó bűnösöket az őket megillető helyzetbe és helyre juttassa. Nehéz ügy, mert ehhez a jogerős határozattal igazolt tényállást jelentősen módosító adatokat, bizonyítékokat és/vagy tanúvallomásokat kellene felvonultatni, s ha vannak ilyenek, akkor vajon a büntetőeljárás miért nem tudta feltárni őket? Ha netán mégis ez a verzió igazolódna, a rágalmazók nála sokkal olcsóbban megúsznák, ha dicséretben nem részesülnének is.

    Mellesleg ugyanilyen szigorral kellene alkalmazni a hatályban lévő jogszabályokat minden olyan esetben is, amikor a bűncselekményt, vagy szabálysértést párkapcsolaton, házassági kapcsolaton, családon belül, bárki (nő, férfi, szülő, gyerek, nagyszülő...) sérelmére követik el, nem pedig kikerülni a jogalkalmazás kényelmetlenségeit, mondván: nem folyik vér, családi (magán-) ügy, ha a házasságban, párkapcsolatban elcsattan pár füles, vagy taktikai zsarolásos játszmák zajlanak olyanok közt, akik életvitelszerűen együtt élnek évek óta, meg a nemi erőszak értelmezése és bizonyítása is nehéz ilyen relációkban (ez éppen tényleg igaz, bár ez a bírósági határozat éppen nem ezt tükrözi, igaz, ez esetben nem egy háztartásban élő házastársak, vagy párkapcsolatban élők közötti nemi aktusok minősítéséről van szó), stb. És főként nem kellene e helyett - értsd: a hatályos törvények végrehajtása helyett - nyakatekert, ám most éppen sokak "lázadásával" követelt, bonyolult, az alapdefiníciók meghatározása szempontjából is megoldhatatlan leckét jelentő jogi szabályozásokon agyalniuk a honatyáknak és a honanyáknak, mert ezek végrehajtásával legalább annyi probléma lesz, mint az eddigiek végrehajtásának az elmulasztása miatt. Noha vannak kivételek is, ilyen például a híres-hírhedt távol tartó intézkedés, amely egyszerűen nevetséges még akkor is, ha nagy ritkán a hatóság élni próbál vele: a súlyosan garázda magatartású, netán testi sértések sorozatát elkövető, a családtagját folyton zaklató, terrorizáló emberrel szemben az ilyesmi általában hatástalan, tehát ezzel az intézkedéssel nem lehet senkit se megvédeni. A megoldás más: az, amit a "családon kívüli" erőszakos és egyéb bűncselekmények kapcsán szokás alkalmazni. Például, ha valaki akár csak egyetlen egyszer is tettlegesen és súlyosan bántalmazza egy családtagját, vele szemben ugyanúgy kell eljárni, mintha ugyanezt közterületen, munkahelyen, szórakozóhelyen tette volna bárkivel, mondjuk egy idegennel szemben (Cosma-ügy, Veszprém). A törvény ilyen szempontból jó, az alkalmazás viszont (a család keresztényi szentsége és úgyszintén hagyományos, keresztényi struktúrája, hierarchiája okán talán?) bugyután és vakon, mondhatni, hagyományszerűen diszkriminatív.

    Tucat itt van, tölts, célra tarts..., lehet lőni feleim!”
  • 9. bambinaXX 2012. szeptember 18. 23:03
    „plusz a kiherélés sem volna baj..”
  • 8. Pazsar 2012. szeptember 18. 22:04
    „Simán elképzelhető, hogy a lány nem mert szólni senkinek. nyolc éves korban legfeljebb annyit tudhat, hogy amit vele tesznek az rossz! De fél! Nem meri felhozni a témát...sőt, szégyenli magát, azt ami vele történt!”
  • 7. mazsolaszolo 2012. szeptember 18. 22:03
    „"A lány környezetének, tanárainak, háziorvosának egy ilyen hosszan tartó erőszak alatt észre kellett volna venni valamit. Senki semmit nem tapasztalt, a lány ráadásul kitűnő tanuló volt. "

    Ezt úgy hívják, hogy áldozati magatartás: az áldozat a szégyen és a megfélemlítés hatására védi önmagát és az agresszort is, kivált azért is, mert az apja, és gyerekként függ tőle. Ezért nagyon-nagyon nehéz kívülállónak észrevenni bármilyen jelet is. A kitűnő tanulás azt jelenti, hogy egyrészt nagyon jó képességei vannak, másrészt valóban a tanulásba menekült. Igen jó volna a kislány mellé egy gyermekpszichiáter, aki jártas a traumafeldolgozásban. Különben a 40 évet sem fogja megérni élve.

    És valóban nem lesz soha normális nemi élete, traumafeldolgzás után sem. De legalább lesz élete.

    Gratulálok a bírónak - jó fej volt ő már tanársegéd korában is! :) -, mert nagyon helyesen elég sokat adott ennek a patkánynak. Az ügyvéd úrnak pedig ajánlom első körben otthon a tükör leköpését, második sorban pedig a traumatizáltak szakirodalmát. Mondjuk, szívesen megmutatnám, hogy mennyit szenved egy megerőszakolt gyerek, akit csak egyszer erőszakoltak meg, nem folytatólagosan, X-szer, éveken át, amig feldolgoztatják vele a traumát. DE megnézheti unalmában a Forrest Gump c. filmet is. Jenny sorsa megmutatja, hogy mivé lesz egy molesztált gyerek, traumafeldolgozás nélkül.

    Hogy a gyerek kítűnő, az nem apuka érdeme, hanem a gyereké. Apuka érdeme lesz az, ha nem éli meg a negyven évet és a pokol kínjával fog meghalni. Amiért is a 14 év is <moderálva> kevés ...”
  • 6. catroot 2012. szeptember 18. 17:14
    „5. igazságkereső 2012.09.18. 16:59

    Persze, a végén még miatta történt az egész, nem?”
  • 5. igazságkereső 2012. szeptember 18. 16:59
    „Nem mentve az apa felelősségét, de az igazsághoz az is hozzátartozik a másik oldalon, hogy akkor amikor egy édesanya a családját otthagyva külföldre megy hosszabb időre - a szándék most irreleváns ebben a helyzetben, gondolva itt a koszovói küldetésre- bizony a család szétesik, és történhetnek, történnek nem kívánatos és sajnálatos események! A család összetartó ereje mindig, minden esetben az édesanya, persze csak akkor, ha Ő is ezt tekinti elsődleges szempontnak!”
  • 4. xenopus 2012. szeptember 18. 16:25
    „1. klj-54 - Igen, habár én egy önfenntartó munkatábornak jobban örültem volna!”
  • 3. daffy 2012. szeptember 18. 14:46
    „Na majd a csokikarikát helyreteszik odabent.”
  • 2. Emberségetavilágnak 2012. szeptember 18. 13:49
    „Vegyen még most, amíg divat, egy "teleszart" fazonú nadrágot, hogy mire 14 év múlva kijön, legyen kényelmes helye az összehajtogatható aranyerének.
    Szeretik odabent a nagyvadak az ilyen tökösmacákat.”
  • 1. klj-54 2012. szeptember 18. 13:35
    „Most akkor ezt is etessük?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kukaháború: Már nem csak a hajléktalanok guberálnak

Egy óra alatt három guberálóból ketten nem is hajléktalanok – vagyis megszegték az íratlan szabályokat. Tovább olvasom