Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

30 éve hunyt el a legszögedibb szögedi

Szeged - 1980. május 10-én hunyt el Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész. Rá emlékezünk.
Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született 1904 augusztus 1-jén. Már egyéves korában árvaságra jutott, özvegy édesanyja, Kónya Anna nevelte, taníttatta és támogatta, ügyesen gazdálkodó, jól kereskedő asszony hírében állott. Fiára nem lehetett panasz: a gyermek Bálint Sándor hamar kitűnt az iskolában, a legjobban tanuló diákok közé tartozott. Jellemző jó fogalmazó és íráskészségére, hogy az I. világháború idején számos szegedi feleség helyett ő írta meg a leveleket a fronton katonáskodó férjeknek.

A gimnáziumot a szegedi piaristáknál végezte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát, közben 1924–25-ben a pesti egyetemen is tanult. 1930-tól a Néprajzi Intézetben Solymossy Sándor intézetvezető mellett volt díjtalan gyakornok.

Az egyik legismerrtebb kép róla: Bálint Sándor előadást tart az egyetemen az 1940-es években. Fotó: a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának gyűjteményéből
Az egyik legismertebb kép róla: Bálint Sándor előadást tart az egyetemen az 1940-es években. Fotó: a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának gyűjteményéből




1931-ben óraadó tanár a Szegedi Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben. 1934-től egyetemi magántanárrá habilitálták Solymossy Néprajzi intézetében Az alföldi magyarság néprajza, különös tekintettel Szeged népére témakörben.

Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében

Előszó

Majd egy évtizede járjuk a magyar kegyhelyeket, hogy egy összefoglaló néprajzi és szellemtörténeti munkához anyagot gyüjtsünk. A feladat azonban szinte kimeríthetetlen, a kutatás újabbnál újabb kötelességeket ró ránk. Útunk kezdettől fogva többnek bizonyult szakszerű tudományos expedíciónál, mert a megszentelt magyarságnak: állammisztikának és szakrális népéletnek, felmagasztalt egyéniségnek és közösségi sorsnak, egyszóval a magyar színlétnek és kozmikus helyzetünknek olyan realizmusát tárta föl előttünk, amelyet napjaink metafizikai árvaságában, egyetemes létbizonytalanságában és céljatévesztettségében bizonyára érdemes számbavennünk és életünkbe építenünk.

Könyvünk módszere és célzata ezúttal más, mint „tudományos": a magyar lélek platoni tartományainak útikalauza, egy új magyar arisztokrácia olvasmánya szeretne lenni.


Szeged, 1944, Mária neve napján.

(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944.)

Forrás: http://bucsujaras.hu

Bálint Sándor vállalta az Alföld-kutatást, a terület vallási néprajzának kutatását. 1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba, amelynek Demokrata Néppárttá válása után is tagja maradt. A KDNP Független Kisgazda Párttal kötött választási megállapodása alapján az 1945-ös választásokon egyike lett a két országgyűlési mandátumot szerzett DNP-s politikusnak, a másik egyébként Eckhardt Sándor volt. Az 1947-es „kékcédulás választásokon" a Demokrata Néppárt országos listájáról jutott mandátumhoz, ezt azonban már nem töltötte ki; 1948-ban visszavonult a politikai szerepléstől, lemondott mandátumáról és kilépett a pártból.

1947–1965-ig egyetemi tanár volt. 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás" vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mély, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést. 1966-ban kényszerű nyugdíjba vonult.
Annyira erőteljes volt ugyanis a hatvanas években Szegeden a vallás-ellenesség, hogy egyik legjobb barátja, Ortutay Gyula sem tudott többet intézni, mint a kényszer-nyugdíjazást. Nyugdíjasként írta meg fő műveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd (1973) és a Szögedi nemzet (1976) című monográfiáit. Ekkor a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Trogmayer Ottó és munkatársai, köztük Juhász Antal, Lele József segítették kutatásait, műveinek közreadását.

Sokszor indult gyűjtő útra szerte az országban, Szegeden pedig már nem a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak alapanyagot. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. A néprajztudomány XX. század közepére önállósuló egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.

Halálát baleset okozta: Budapesten egy autó elé lépett. A szegedi Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Bálint Sándor mellszobra a Pantheonban.
Bálint Sándor mellszobra a Pantheonban.



A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását. Az alsóvárosi ferences templom 2005-ben avatott új harangja az ő nevét viseli. Mellszobra a Pantheonban Hittudományi Főiskola közelében található, de a Mátyás terén is emléket állítottak neki. Emlékét az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház is őrzi.

Főbb művei

Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938)
Egy magyar szent ember, Orosz István önéletrajza (kiadta, Bp., 1942)
Az esztendő néprajza (Bp., 1942)
Boldogasszony vendégségében (Bp., 1944)
Szegedi szótár (I-II., Bp., 1957)
Szeged városa (Bp., 1959)
A szegedi paprika (Bp., 1962)
A szegedi nép (Bp., 1968)
Szegedi példabeszédek és jeles mondások (Bp., 1972)
Karácsony, húsvét, pünkösd (Bp., 1973)
Tombácz János meséi (gyűjtemény és bevezetés, Bp., 1975)
Szeged reneszánsz kori műveltsége (Bp., 1975)
A szögedi nemzet (I-III., Szeged, 1976, 1977, 1980)
Ünnepi kalendárium (I-II., Bp., 1977)
A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok (Bp., 1981)
Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom (Bp., 1983).

Életrajza itt is elolvasható.

Írásunkhoz az internetes szabad lexikont is felhasználtuk

Olvasóink írták

  • 5. na_mit_talaltam 2010. május 10. 19:53
    „Nagyon köszönöm a DM "dolgozójának" kimerítő Bálint Sándor életrajzát, azonban ez a szöveg a Wikipedia szövegének teljes, szinte változtatás nélküli utánközlése. Ettől azért Bálint Sándor emléke jóval többet érdemelne. Moderálás előtt érdemes megnézni az alábbi linket, s lőn, igazam van.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint_S%C3%A1ndor”
  • 4. gipszk 2010. május 10. 14:58
    „A szülőházát azért csak sikerült lebontani.”
  • 3. Dema 2010. május 10. 12:10
    „Szűkebb hazánk egyik, ha nem a legnagyobb alakja volt a múlt században!”
  • 2. allegro 2010. május 10. 11:53
    „Igen, egyetértek. Egyik diplomamunkám is gazdagítottam munkássága nyomán.

    Írtam már, de még egyszer, ezt a "szögedi" kifejezést ki használja? Én is ő-zök, de ez nem áll a nyelvemre. Ez csak irodalmi alkotás lehet, olyan művies, amivel kifejezik azt, hogy errefelé ö-ző nyelvjárás van. De éppen a Szeged nevére, mint általában minden tulajdonnévre nem használjuk az ő-zés szabályait. A tulajdonnév az szent ebből a szempontból.
    Egyszerű paraszt bácsiktól néniktől néha hallottam, régen még azt a kifejezést, hogy "mögyünk Szögedébe", de csak így, a szöged szót soha nem hallottam senkitől sem, az Szeged.
    Szerintem csak az mondja felvágós színezettel, aki egyébként rest használni tájszólását, inkább "mekeg" az irodalmi nyelven, de azért egy-egy szónál bedobja, úgy direktbe, hogy ő ilyet is tud, és még rosszul is használja ilyenkor.
    Igen furcsa találkozni olyan családokkal, ahol a szülők ö-znek, a fiatalok ezt cikinek tartják, és saját szüleikkel is e-znek, mintha nem az lenne az anyanyelvük amit szüleiktől tanulhattak.
    Persze én is beleestem már abba a hibába, hogy máshol e-zek, mert mindenki, és nem lóghatok ki a sorból, még barátaim is vannak akik így ismernek, azután elhívom őket hozzám és nagyon gáz, hogy otthon édesapámmal nyilván ö-zve tudok csak kommunikálni és lehull a lepel a barátok előtt...így aztán minimalizáljuk olyankor a kommunikációt, és még jó, hogy ritkán van ilyen eset, vagy éppen ezért nem oldódott meg.
    Vállald bátran, bíztatnak egyesek, de ez nem mindenhol lehetséges, művelt ember irodalmi magyar nyelven beszél ugye...a környezet határozza meg, mint mindig, hogy hol, milyen nyelven tudunk egymással kommunikálni.”
  • 1. Ányez 2010. május 10. 09:29
    „Nagyon tisztelem Őt, nagy ember volt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újszülöttmentés élesben – az életben maradásért is küzdenek

Mindenki látta már a sárga mentőautót, oldalán az egy kézben tartott apró gyermeket ábrázoló matricával. Néha csak lépésben halad, mégis életet ment. Megrázó riport. Tovább olvasom