Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

40 évre szól a tényleges életfogytiglan

Magyarország - Kötelező kegyelmi eljárás lép életbe a tényleges életfogytiglanra ítélteknél: 40 év után büntetőbírókból álló testület vizsgálja szabadságra bocsátásuk lehetőségét. A köztársasági elnök döntésüket megvétózhatja: a Magyar Helsinki Bizottság szerint ezért nem beszélhetünk igazi jogorvoslati lehetőségről.
Új kegyelemi eljárás lép életbe jövőre a tényleges életfogytiglanra ítélteknél a büntetés-végrehajtási törvény módosítása miatt: 40 év után kötelező lesz megvizsgálni szabadságra bocsátásuk lehetőségét. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága idén marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt, arra hivatkozva, hogy az elítéltnek nincs meg a reményhez, az ítélete felülvizsgálatához való joga, ami sérti az emberi méltóságot. Áprilisban emiatt függesztették fel egy első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt férfi ügyét a Szegedi Ítélőtáblán. Az EU-tagállamok közül hazánkon kívül Franciaországban és Angliában van lehetőség tényleges életfogytiglan kiszabására: a szigetországban már tavaly úgy döntöttek, az erre ítélteknek joguk van a felülvizsgálathoz, amire leghamarabb 25 év letöltése után van mód.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóosztálya kérdésünkre közölte, Magyarországon jelenleg 45 embert ítéltek tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, 35- nek az ítélete már jogerős. Boi Gyula volt az első, akit ezzel a büntetéssel sújtott a bíróság 2000. április 26-án. Az 1955-ben született férfi különös kegyetlenséggel kisgyerekeit és édesanyjukat gyilkolta meg. A Btk. módosításának köszönhetően 85 éves lesz, amikor automatikus kegyelmi eljárást indítanak az ügyében. A gyálaréti Miklósi Viktor Gábort 2010 októberében ítélték életfogytig tartó fegyházbüntetésre. Az akkor 24 éves férfi fejszével megölte 23 éves élettársát, majd megfojtotta 9 hónapos kisfiát: 64 évesen akár újra szabad ember lehet.

Az igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét. Álláspontjuk szerint a tényleges életfogytiglant a bírák ezután „aggály nélkül alkalmazhatják", hiszen az új kegyelmi eljárás lehetővé teszi, hogy negyven év után felülvizsgálható legyen a tényleges életfogytiglan. A kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd, a testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. A törvény úgy fogalmaz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja meg a bizottság, véleményük köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt, aki továbbra is szabadon mérlegelheti a kegyelem megadását. Az első olyan ügyek, amelyekben a kötelező kegyelmi eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra.

„Nem igazi jogorvoslati lehetőség" Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendvédelem és emberi jogok programjának vezetője szerint az, hogy a köztársasági elnök felülbírálhatja a bírák döntését, nem igazi jogorvoslati lehetőség a tészeseknek. – Az Angliában bevezetett 25 év felülvizsgálati időt Strasbourg jóváhagyta. A franciáknál harminc évben határozták meg ezt az időt, amit Strasbourg azzal a kiegészítéssel hagyott jóvá, hogy nehezményezte a köztársasági elnök vétójogát. Valószínűleg ez lesz Magyarországgal kapcsolatban is, így ez a módosítás nem menti meg az államot a további elmarasztalástól – mondta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamudoktori címe volt az SZTE- kancellárnak

Már kitörölte önéletrajzából a korábbi doktori végzettségként feltüntetett oklevelet Devecz Miklós, az egyetem karácsony előtt kinevezett kancellárja. Tovább olvasom