Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

A földön maradt a színház szerelmese

Szeged - Csak egyetemi évei alatt és gyermekei születésekor hagyott ki néhány évet a szegedi Molnár Sándor, aki 51 évvel ezelőtt, 1962 szeptemberében vette meg első bérletét a Szegedi Nemzeti Színházba. Hívták a színművészetibe is, de ő megmaradt a színpad másik oldalán.
– Makó-Újváros széléről, parasztgyerekként kerültem be Szegedre, az Erdészeti és Mezőgazdasági Technikumba. Mondhatom, hogy a kultúros tanárnak köszönhetem a színház szeretetét. Körbejárta az osztályokat, és felhívta a figyelmünket az olcsó színházbérletre – kezdett mesélni Molnár Sándor agrármérnök, nyugalmazott főtanácsos. A 66 esztendős férfi úgy fogalmazott, betű- és kultúraéhes gyerekként élt a lehetőséggel, és 1962 szeptemberében megvásárolta élete első színházbérletét. – Mondták is nekem a kollégiumban, hogy oda majd nyakkendőt kell ám kötni – tette hozzá nevetve.

A fiatal Molnár Sándor a kakasülőre kapott jegyet, az első sorban ült. Annyira lekötötte az épület szépsége, hogy már nem emlékszik, mi volt az a darab, amelyet életében először látott. Egyetemi évei alatt a debreceni Csokonai Színházat látogatta. Ekkor már az irodalmi színpadon dolgozott, és kisebb szerepekben a színházban is színpadra lépett. Bejáratos volt a színház büféjébe és a Művész nevű presszóba is.

Molnár Sándor 51 évvel ezelőtt a kakasülőre kapott bérletet, most a bal ötös páholy az övé. Fotó: Schmidt Andrea
Molnár Sándor 51 évvel ezelőtt a kakasülőre kapott bérletet, most a bal ötös páholy az övé.
Fotó: Schmidt Andrea

– Két kézzel habzsoltuk a kultúrát. Ahol két cintányért összeütöttek, én ott voltam. Szép évek voltak – folytatta. A művészetkedvelő fiatalember Debrecenben ismerte meg feleségét, majd az egyetem után Kiskundorozsmára költöztek. Gyermekük születésekor a rivalda világa helyett a család került az első helyre.

Pacal, hal, harmonika

– Közönségtalálkozókra nem járok, de legutóbb ott voltam a szegedi Diófában rendezett Pacalpárbajon, ahol szívesen segítettem a színház pörköltjének elkészítésében – mesélte Molnár Sándor, aki a teátrum látogatása mellett szabadidejében horgászik, harmonikázik, és a Dél-alföldi Harmonikabarátok Klubjának elnökségi tagja.

– Három év szünet után vásároltuk meg a Premier-bérletünket. Rengeteg fantasztikus előadást láttunk. Évtizedekig bemutató bérletünk volt, de később az anyagiak miatt más bérletre váltottunk. Természetesen, ha más előadás is érdekel minket, arra külön veszünk jegyet. Mindig az első sorokban ülök, ott érzem jól magamat, közöttük. Érezni akarom a színészek leheletét, izzadságszagát. A bal ötös több mint egy évtizede a mi páholyunk – mutatta a Szegedi Nemzeti Színház nézőterén, ahol beszélgettünk.

A nyugdíjas férfi elmondta, nem tud pálcát törni színészek, rendezők és darabok felett. Kedvenc rendezőiről, színészeiről sem beszélt. Azt mondta, hiába sorolná fel néhányukat, bántaná a lelkiismeret, ha kihagyna valakit. Legkedvesebb színházi élményeként a közel 200 előadás közül, amelyet feleségével láttak az elmúlt öt évtizedben, az 1995-ös Hegedűs a háztetőn-t emelte ki. Tetszett nekik a tavalyi évadban bemutatott Egerek és emberek is. Kedvencei a zenés darabok, és mint mondta, a dallamos operát, Verdit is szereti.

– Minden ragad rám, ami izgalmas – tette hozzá Molnár, aki majdnem maga is színész lett. – Sarlai Imre (a Budapesti Katona József Színház alapító tagja, 1933-tól rendszeresen fellépett a Szegedi Szabadtéri Játékokon – a szerk.) be akart vinni a színművészetibe, el is intézte volna, hogy bekerüljek. Nem az én világom ez, mondtam neki. Másfajta elkötelezettségem volt. Maradjunk a földön – válaszolta Sarlainak a fiatal egyetemista, aki szó szerint értette, amit mondott, és agrármérnök lett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A The New Yorker magazinnak is rajzol Kárpáti Tibor

A Szegedről indult Kárpáti Tibor a The New Yorker magazinban és más amerikai lapokban is jelen van rajzaival. Tovább olvasom