Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

A hallgatói szerződés a határon túli magyarokat is kötelezi

Szeged - A határon túli magyaroknak is kötelező aláírni a hallgatói szerződést itteni, állami támogatású tanulmányaik esetén. Nekik azonban nem kell munkával megduplázni a tanulással töltött éveket. Legalábbis határon túli hazájukban.
– Utólag tudtam meg, hogy szeptember előtt nem is létezett hallgatói szerződés, de addigra már aláírtam – mondta Fodor Csilla. A szabadkai egyetemista állami finanszírozással elsőéves az SZTE-n, szeptemberben neki is alá kellett írnia a papírt, ami arra kötelezi, hogy képzési ideje kétszeresét Magyarországon kell ledolgoznia a diplomát követő húsz éven belül.

Fodor Csilla hétvégente ugyan hazautazik Szabadkára, de dolgozni itt szeretne. Fotó: Frank Yvette
Fodor Csilla hétvégente ugyan hazautazik Szabadkára, de dolgozni itt szeretne. Fotó: Frank Yvette

A kormány múlt héten az alaptörvény negyedik módosításába foglalta az új felsőoktatási törvény talán legvitatottabb pontját, a hallgatói szerződést is. Ez állami pénzen tanulókra vonatkozik. Kötelezővé teszi, hogy a diplomaszerzést követő húsz éven belül az aláíró Magyarországon dolgozza le a képzési ideje kétszeresét. Ha valaki hároméves alapszakot végez, annak hat esztendőn át kell itthon maradnia, ellenkező esetben vissza kell fizetni a képzésének költségeit.

A határon túli magyarok kötelezettségeiről azonban kevés szó esik. A szerződés értelmében a származási országukban ledolgozott éveiket duplán kell számolni. Csilla azonban egyetem után is Magyarországon szeretne maradni, munkát is inkább itt vállalna, így rá a dupla műszak vonatkozik.
–Meglepődtem, miután megtudtam, hogy ekkora botrányt kavart Magyarországon, azt hittem, ez megszokott dolog – mondta az egyetemista, aki kommunikációt és médiatudományt tanul. Hozzátette, utólag is aláírná, hiszen fontos neki, hogy tanuljon. Szerbiában ugyanakkor nincs hasonló szerződés. Csilla legtöbb vajdasági ismerőse aláírta a szerződést, de mint mondta, számukra is újdonság volt a papír.

– A hallgatói szerződés miatt döntöttem úgy, hogy nem jövök ide – hallottuk Balogh Emesétől. A révkomáromi lányt felvették Szegedre, itt gondolta meg magát a továbbtanulással kapcsolatban. Csillához hasonlóan nem hallott a hallgatói szerződésről, az aláírásnál szembesült vele, hogy miről is van szó. – Jó kifejezést találtak a magyar diákok, amikor azt mondták, röghöz köti őket ez a papír. Ezt nem akartam, hazamentem, most dolgozom, idén újra felvételizek, de immár Pozsonyban – mondta a felvidéki magyar lány.

* * *

Javaslatok a HÖOK-tól

Folytatja a korábban a hallgatói szerződés ügyében megkezdett tárgyalásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), erről döntött a hallgatói szervezet pénteki gödöllői közgyűlésén – adta közzé az MTI. A HÖOK rögzítette: az elmúlt időszakban minden, számukra lehetséges demokratikus módon megpróbálták elérni, hogy olyan megoldás szülessen, amely minden érintett számára elfogadható. Mint írták, továbbra is az a véleményük, a jelenleg hallgatói szerződés néven ismert konstrukció nem alkalmas arra, hogy valódi eredményt hozzon a fiatal diplomások elvándorlásának megfékezésében. Szerintük jelentős változás figyelhető meg a korábban mozdulatlannak tűnő kormányzati álláspontban, ennek alapján lehetőség nyílt az érintett kérdés részleteinek újraszabályozására. Javaslatuk szerint ha a diploma megszerzését követő húszéves intervallumban a diplomás a felsőoktatásban, állami ösztöndíjas képzésben eltöltött idejének megfelelő hosszúságú időt magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozik, minden egyéb vonatkozó kötelezettsége alól mentesül. Nagy Dávid elnök saját indítványaikról elmondta: azt szeretnék, ha a diplomás közalkalmazottként helyezkedik el, akkor a munkaviszonya magasabb szorzóval számítson bele a hazai munkaviszonyban eltöltendő időbe. Azt is javasolják, hogy számítson bele egyszeres szorzóval a doktoranduszként eltöltött idő, és a közalkalmazotti jogviszony hatodik hónapján felüli hónapok kétszeres szorzóval. Indítványozzák, hogy a magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyba számítson be a diákmunka, valamint a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt megkezdett munka is. Javasolják, hogy a gyakorlati félév számítson bele a hazai munkaviszonyba és a felsőoktatásban eltöltött időbe.

Olvasóink írták

  • 6. Smerdis 2013. március 27. 08:21
    „4. polo 2013.03.26. 07:12

    mert magyar, és önhibáján kívül lett "külföldi". szégyelld magad tudatlan, rosszindulatú <moderáva>!”
  • 5. ikszy 2013. március 26. 11:47
    „"A határon túli magyarok kötelezettségeiről azonban kevés szó esik. A szerződés értelmében a származási országukban ledolgozott éveiket duplán kell számolni. " Tehát ha a húsz évből 14-et más országban dolgozik, akkor máris 28 évet dolgozott. Ők 10 évből kell összeszedniük a 6 évet. Mert itt mindenki egyenlő vagy még egyenlőbb. Lesznek kivételezett szakmák? Pl. ács, állványozó, autószerelő, hegedűkészítő, orvos?”
  • 4. polo 2013. március 26. 07:12
    „Külföldi minek támogatni?”
  • 3. Qllancs 2013. március 25. 12:34
    „Én meg még a fidesz tákolmány 4. részébe ..beírtam volna ehhez a részhez :

    Az állam , mindenkor -kötelessége a végzett fiataloknak.MEGFELELŐ MUNKÁT adni, MEGFELELŐ BÉR .ért !
    Ha nem tud ..mehet ahol talál!”
  • 2. deszkás 2013. március 25. 11:47
    „Kedves Csilla! Meglepő öntől ez a tájékozottság: Vagy tájékozatlanság? Magyar újságot mikor olvasott utoljára? Ennyire tájékozott egy leendő vezetőnk? És! Médiaszakos! Bölcs maradt volna ha hallgat.”
  • 1. Együgyű 2013. március 25. 09:27
    „,,A hallgatói szerződés a határon túli magyarokat is kötelezi"
    Ha már az állami pénzen tanuló itteni Magyarok sem tudnak külföldre távozni tanulmányaik végén, akkor miért lenne kettős mérce a határon túli magyarokkal szemben? Szerintem ez most így igazságos! A dolgok alakulásának figyelembe vételében! Azok a határon túli Magyarjaink, akik a mi államunk pénzen tanultak, nálunk robotoljanak (A képzési idejük kétszeresét.) a mi munkahelyeinken (ha van!), a mi itteni fizetéseinkért! Vagy a képzésüket annak végén fizessék meg a mi államunknak (kamatos kamattal)!,,Balogh Emesétől. A révkomáromi lányt felvették Szegedre, itt gondolta meg magát a továbbtanulással kapcsolatban. Csillához hasonlóan nem hallott a hallgatói szerződésről, az aláírásnál szembesült vele, hogy miről is van szó. - Jó kifejezést találtak a magyar diákok, amikor azt mondták, röghöz köti őket ez a papír. Ezt nem akartam, hazamentem, most dolgozom, idén újra felvételizek, de immár Pozsonyban - mondta a felvidéki magyar lány." Vélelmezem, Emesének sem tetszik így a bevezetett rendszer! Vélhetően Ő is tanulmányai után dobbantani akart. Egy fejlett nyugat európai országba? A jóban és rosszban együtt egyes határon túli magyarjainknak, véreinknek nem felel meg? Mi lenne azokkal a határon túli magyarokkal, akik 2014-ben ide fognak szavazni a mi kontónkra és azoknak ide is kellene adózniuk a mi feltételeink szerint? Talán nem szavaznának? Ezt hallanám Emesétől is, ha ide szavazna?: ,,Ezt nem akartam, inkább nem szavazok?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

703 ezret fizetett Bagó úr a Széchenyi térért

Apránként összesen 703 ezer forintot vontak le Bagó Rudolf nyugdíjából szabálysértési bírságok címén. Tovább olvasom