Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

A távkapcsolatok szépségei és útvesztői

Szeged - Nem egyszerű jó szájízzel belemenni egy távkapcsolatba. A szerelem ugyan megszépíthet és megkönnyíthet bármit, de csupán első blikkre. Hiába az internet, a mobiltelefon és a fapados járatok, a távszerelmek sorsa sajnos könnyen megpecsételődhet.
Nem könnyű fenntartani egy kapcsolatot, ha a földrajzi távolság elsodorja egymástól a szerelmeseket. A találkozás sokszor alig vagy egyáltalán nem oldható meg. Bár az ilyen jellegű viszonyok „szavatossági idejét" az internet és más elektronikus lehetőségek nagyban meghosszabbították, továbbra is sokan tartják kétségesnek a távszerelmek sorsát.

Nem egy ilyen kapcsolat színesíti a sztárvilág szerelmi életének palettáját. Távszerelemnek indult annak idején Ujvári Eszter kosárlabdázó és Csiszár Jenő kapcsolata is. A hosszabb viszony után Jenő feleségül is vette Esztert, aki nemrég ikreket szült. Rajtuk kívül az első Megasztár győztese, Tóth Vera, a népszerű műsorvezető Palotás Petra, és a nemzetközi karrierről álmodó Király Linda énekesnő tapasztalta már meg a távkapcsolat előnyeit és hátrányait. Ki sikerrel, ki bukással.

Szegeden a témában leginkább érintettek az egyetemisták és a főiskolások. Közülük sokan kényszerülnek távkapcsolatokba. – 2006 végén, amikor összejöttünk a barátnőmmel, akkor már Szegedre jártam, ő most is Szolnokon tanul – mondja Tánczos Tamás, aki másodéves egyetemista az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának programtervező–informatika szakán. – Tavaly több szabadidőm volt, hamarabb hazamehettem hozzá. Most ezt úgy oldjuk meg, hogy hét végén, amikor otthon vagyok, hozzánk költözik arra a két napra. Konfliktusunk még nem adódott a távolságból, pedig már egy éve vagyunk együtt, ami azért hosszú idő.

Tánczos Tamás hetente többször beszélget az interneten távollévő szerelmével. Fotó: Karnok Csaba

Tamás elismeri, hogy jobban hiányzik neki a barátnője, mint ha egy városban élnének mindketten, és rendszeresen tudnának találkozni, de azért a dolog előnyét is látja. Mégpedig abban, hogy biztosan nem fogják megunni egymást. A napi kapcsolatot az internet és a különböző chatprogramok biztosítják számukra.

Bakacsi Antónia, szintén szegedi egyetemista nem nyilatkozik pozitívan a távszerelemről. – Két évig voltunk együtt a barátommal, aki aztán visszautazott Németországba, a hazájába. Találkoztunk utána is, fapados járatokon utazgattunk egymáshoz, de nem bírta ki a gyűrődést a viszony.

A Szegedi Nemzeti Színház művészei, az immár házaspár Varga T. Zsuzsa és Borovics Tamás elég sok ideig éltek távszerelemben ahhoz, hogy tapasztalhassák annak minden kedvező és kedvezőtlen aspektusát. – Két ilyen időszak is volt az életünkben – emlékszik vissza a feleség. – Először két évig jártunk, majd szakítottunk a távolság miatt, aztán újra összejöttünk, amivel ismét belekényszerültünk ebbe a kényelmetlen helyzetbe. Tamás Szegeden játszott, én Békéscsabán, később Nyíregyházán, majd Budapesten. Tulajdonképpen azért döntöttem úgy, hogy Szegedre jövök, mert már nem bírtuk ezt az állapotot. A színészet ráadásul intenzív életmódot kíván.

A színésznő szerint vannak jó oldalai is a távszerelemnek. – Egyrészt fenntartja a kíváncsiságot egymás iránt, másrészt ott bujkál a kapcsolatban a folyamatos kísértés, amit el kell kerülni, ez pedig meghozza az izgalmat. Nagyon fiatalok voltunk, mikor egymásba szerettünk: én 19, Tamás pedig 21. Nem valószínű, hogy ma is együtt lennénk, ha nem kényszerülünk bele ezekbe a szituációkba.

Varga T. Zsuzsa nem állítja, hogy az ő példájuk lenne általános, szerinte létezik jól működő távkapcsolat, és olyan is, amelyik eleve bukásra van ítélve. Aki viszont össze akar tartozni a másikkal, az megküzd a szerelméért.

Felhalmozódhat a feszültség

Dr. Harasztiné Soós Márta klinikai szakpszichológus, család- és párterapeuta szerint nincs realitáskontroll a kapcsolatban, ha túl sokáig vagyunk távol egymástól. Rengeteg helyzet – akár negatív, akár pozitív – akad ugyanis az életben, amikor szükségünk van a párunkra és reakciójára. – Az igaz, hogy a távolságok a technika vívmányainak köszönhetően manapság sokkal átjárhatóbbak, de ha találkozásaink ünnepi alkalmakká válnak, és nem a hétköznapokon éljük meg egymást, akkor egy későbbi szorosabb, elkötelezettebb viszony során olyan dolgok derülhetnek ki, amelyekkel addig nem szembesültünk – figyelmeztet. – A kevés együtt töltött időt nem akarjuk vitával tarkítani, így könnyen felhalmozódhat a feszültség. A testi kontaktus hiánya sem hanyagolható el, hiszen ilyenkor a szexuális együttléteket sokszor nem a vágy, inkább a kényszer szüli. Az elektronikus levél vagy a telefon nem pótolhatja a hétköznapok intimitását.

Olvasóink írták

  • 5. Én 2008. január 29. 11:43
    „Tomi könnyű annak akinek Szegeden is van valakije:P”
  • 4. Eszter 2008. január 19. 18:04
    „A távkapcsolat nálam sose működött.Előző 2kapcsolatom is a távolság miatt ment tönkre,az egyik azért,mert egyszerűen megszokta az akkori párom az egyedüllétet,a másik azért,mert túl kevés időt töltöttünk együtt ahhoz,hogy jobban megismerjem.Fülig belezúgtam,pedig jobban bírta volna,ha maradtunk volna abban,hogy 2hetente találkozunk,és erőszakosnak mondott,ha gyakrabban szerettem volna látni,és kereste a kifogást,hazudozott,amiket vagy késöbb,vagy elképzelésem szerint soha nem ismert el,amikor meg egy városba költöztem,akkor is csak ritkán volt velem hajlandó találkozni,pedig hitegetett az összeköltözéssel,meg is vettük a közös dolgokat,de rá következő 7végén szakított velem.A mostani párommal 8hónapja vagyunk együtt,alig,hogy összejöttünk,gyakorlatilag nap mint nap együtt voltunk,de sok próbát kellett így is kiállnunk,amiben volt távkapcsolat.Ezekben az időszakokban kissé el is hidegültünk egymástól,sok volt a veszekedés a találkozások miatt,de egy közös nyaralással helyrehoztunk.Most megint távkapcsolatba kényszerültünk volna decembertől,olyanba,hogy min.2-3hetente bírtunk volna találkozni,úgyhogy most én tettem meg azt a lépést,hogy ismét munkahelyet váltok,amit amúgy is megtettem volna egyéb problémák miatt.”
  • 3. No.6-Sy 2008. január 18. 09:09
    „A távszerelmet sem lehet általánosítani, mert minden ember más és más, más motivációkkal, igényekkel, habitussal. Nagyon hosszú időt is lehet külön tölteni; nem mondom, hogy ez maga az öröm, de ha muszáj, akkor muszáj (nekem is volt benne részem). Az már más kérdés, ha eleve "táv"-ról indul egy kapcsolat. Aztán az sem mindegy, hogy egy "vékonyka vonzalom-e, ez, amit egy jó szonett azonnal elsorvaszt"(ana), vagy" erős és izmos szerelem, amit minden csak táplál".”
  • 2. petite_etoile 2008. január 17. 21:28
    „Én csak annyit kérdeznék Dr. Harasztiné Soós Márta szakpszichológustól, hogy mi a francra alapozza ezen fantasztikus észrevételeit? Talán volt már ilyen kapcsolata....? Ha még nem, ajánlom próbálja ki: utána valószínűleg nem nyilatkozik hülyeségeket.
    Az életben másképp működnek a dolgok, mint ahogy azt az egyetemen tanulta....”
  • 1. team5 2008. január 17. 10:52
    „Nekik sem jó, de mit szóljanak azok, akik a mostani Mo.- i gazdasági körülmények( munkanélküliség, alacsony fizetés stb.) miatt kényszerülnek többezer kilóméterre szeretteiktől.
    Én is jó esetben 4 havonta tudok találkozni párommal és általánosiskolás korú 3 gyermekemmel.
    Tehát nem hetente, vagy havonta nyílik rá lehetőség és nem 100- 200 km- es a távolság!
    Ugyan kinek lehet kevésbé nehéz?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két nap alatt lett színész Oláh Ibolya - interjú

Szeged - A Megasztárban feltűnt Oláh Ibolya játssza a főszerepet a közelmúltban bemutatott Casting minden című filmben. Tovább olvasom