Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Az érem másik oldala

Balástya – A balástyai tehenészet és a bálázó „viszonya", ahogy a másik oldalról látják.
Március 2-án honlapunkon rövid időre megjelent a Hova építsünk hulladék feldolgozót? Tehenészet mellé! című cikkünk. A publikálás után kerestek meg a cikkben szereplő vállalkozások és magánszemélyek, akik a korábbi írás főszereplőjéhez hasonlóan elmondták álláspontjukat, egyúttal „árnyalják" is a megjelenteket – a szöveget egyébként levettük a honlapról, nem érhető el.

Bartosné Bakó Katalin több személyiségi jogokat is sértő állítása az érintettekkel történt személyes találkozás során nyilvánvalóvá vált. Talán az egyik legsúlyosabb tárgyi tévedése, hogy amit ő tehenészetnek nevez nem minősíthető gazdaságnak. Jelenleg az állomány és a gazdálkodó telephelyén uralkodó állapotok nem teszik lehetővé a tej nagybani értékesítését. Nem fedi a valóságot Bartosné azon állítása, hogy az üzem létesülése esetén kisüzemi minősítésű vállalkozássá válna tehenészetük.
A szomszédos telken hulladék-feldolgozó üzem létesítését tervezik. A hatósági engedélyekből, a részletes műszaki dokumentációból egyértelműen kiderül, hogy a telephely bérlőjeként a budapesti székhelyű vállalkozás pályázati forrásból bálázó üzemet kíván létesíteni. A létesítendő üzem másodnyersanyag feldolgozó, vagyis papírbálázó létesítmény, ahol semmilyen hulladékképződés és hulladékfeldolgozás nem történik. A létrehozni kívánt üzemmel szembeni környezetvédelmi előírások szigorú zaj, és por határértékeket állapítanak meg, arról nem beszélve, hogy az üzem területére kizárólag előválogatott tiszta hasznosítható anyagot szállíthatnak csak be. Mivel szervesanyag-tartalma a kezelni kívánt másodnyersanyagnak nincs, így a rovarok és rágcsálók megjelenésétől sem kell tartani.

A cikkben nevén nevezett magánszemélynek bocsánatkéréssel tartozom: Bartosné átadott egy rendőrségi jegyzőkönyvet egy közöttük kialakult vitás ügy kapcsán ám ez csak az ügy egyik állomása. A vitát lezáró ügyészségi határozat nem volt a birtokomban, abból pedig egyértelműen kiderült volna a valóság.

A cikkben nevesített magánszemély és szegedi székhelyű vállalkozás az ingatlant annak tulajdonosától per-teher és bérlő mentes állapot kikötésével vásárolta. A korábbi tulajdonos minden bizonnyal értesítette az adás-vétel következtében bekövetkezett jogi helyzetről bérlőit. A tehenészetet működtető vállalkozók nem emlékeznek arra, hogy a földterületet megvásárló vállalkozás 2007-ig tevékenységi körében használt gépjárművei részére javító bázist hozott létre, és működtetett. A javító üzemet ezt követően zárta be, és valóban ezen időponttól kezdődően vállalkozási tevékenység nem folyt ezen a területen.

Bartosné Bakó Katalin közokirat-hamisítással is vádolja az érintetteket, akik tájékoztatásuk szerint jogi úton fogják jó hírükön esett csorbát kiköszörülni. Ők elmondták azt is, több alkalommal kívántak egyeztetni Bartosnéval, amely egyeztetések rendre a helyi önkormányzatnál is megtörténtek, illetve telephelyén a szegedi székhelyű vállalkozás vezetője is több alkalommal felkereste kollégájával.

Meghallgatva a másik oldalt is, egyre inkább úgy tűnik, rágalmazás és hitelrontás volt Bartosné célja, mivel a hatóságok egymástól függetlenül aggályait és bejelentéseit nem találták megalapozottnak. Sajnálatos, hogy az ügy a bíróságon fog folytatódni, mert az érintettek egyhangúan kijelentették, hogy jogorvoslatot keresnek, és jogi úton kívánják lezárni évek óta tartó vitájukat. A tehenészet szempontjából az összes hatósági állásfoglalás szerint a létesíteni kívánt bálázó üzem irreleváns. A joggal történő visszaélés miatt sok ténylegesen semmilyen munkalehetőséggel nem rendelkező kis ember munkához, rendszeres jövedelemhez jutását akadályozza az ügy.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megvédi magát a mentős, ha kell

Egyre több atrocitás éri a mentőket Magyarországon, a dél-alföldi régióban is. Tovább olvasom