Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 09. 02. kedd - Rebeka, Dorina

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Bán Tamás-OTP 1-0

Bán Tamás-OTP 1-0

Szeged - Átláthatatlan kamatszámítás miatt perelte be ez egyik hazai pénzintézetet Bán Tamás. A domaszéki családapa első fokon nyert, ha jogerőssé válik az ítélet, devizaalapú hitelére akár 40 százalékkal is kevesebbet fizethet.

Segesvári Csaba - 2013.04.03. 06:50
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Nem jogerős közbenső ítéletében a Szegedi Törvényszék a napokban érvénytelenítette a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontot az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és egy domaszéki házaspár között létrejött szerződésben.
Bán Tamás feleségével 2005-ben vett fel domaszéki otthonuk felépítéséhez svájcifrank-alapú kölcsönt az OTP Banktól. 11 millió forintot kértek, ma 18 millióval tartoznak.

A hitel kamata kezdetben 2,74 százalék volt, majd 2008-ban, a pénzügyi válság kezdetén 5,74 százalékra ugrott. Az OTP 5 év alatt összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé. A kezdeti 70 ezres törlesztőrészlet a kamatemelések és az árfolyam-ingadozás miatt közel 160 ezer forintosra nőtt.

A kétgyermekes családapa több mint egyéves, eredménytelen levelezés után úgy döntött, bírósághoz fordul a tisztességes elszámolásért. A szerző felvétele
A kétgyermekes családapa több mint egyéves, eredménytelen levelezés után úgy döntött, bírósághoz fordul a tisztességes elszámolásért. A szerző felvétele

– 2008-ig is emelkedett a hitelkamat, és fizettük a törlesztőrészleteket. A válság kezdetén megélt frankárfolyamugrás, valamint az újabb kamatnövelés már elfogadhatatlan volt: az OTP ugyanis akkor is emelt, amikor a svájci jegybank (SNB) agresszív kamatcsökkentésbe kezdett. Amikor írásbeli tájékoztatást kértünk a kamatemelésről, a banktól csak kitérő válaszokat kaptunk. Szerettük volna megtudni, miért nő az ügyleti kamat, amikor az SNB kamatot csökkentett? – kezdte történetét Bán Tamás.
Az SNB adatai szerint 2006-ban az egyhavi svájci jegybanki alapkamat 1,4–1,8 százalék között ingadozott, addig 2008-ban 2,2 százalék, majd egy évvel később, 2009-ben 0,185, azaz alig két tized százalék volt. 2012-ben 0,03 százalék, szinte nullához közeli az egy hónapos svájci jegybanki alapkamat.

A kétgyermekes családapa több mint egyéves, eredménytelen levelezés után úgy döntött, bírósághoz fordul a tisztességes elszámolásért. – 2011 márciusában beadtuk a keresetet, és kértük, hogy a bíróság állapítsa meg, a kölcsönszerződésünk azon bekezdése, hogy „a Hitelezők jogosultak a hitelügyleti kamatát és egyéb költségét (...) egyoldalúan módosítani" semmis, mert nem felel meg a 2005-ben hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek – mutatta a férfi a többévnyi pereskedés iratait. Bán Tamás úgy véli, ha az OTP a svájci jegybanki kamatemelésre hivatkozva kamatot emel, akkor a csökkentésre is reagálnia kellene. Az adós azt elismeri, hogy a nemzetközi helyzet miatt nőttek az OTP forrásköltségei, de állítása szerint közel sem olyan mértékben, mint ahogy azt a bank előadta. – Akkor lenne tisztességes és egyértelmű a szerződés, ha számszerűen tartalmazná az árazási elveket. Nem tudjuk követni, mi alapján emelt kamatot a bank, ennyi erővel hasraütésszerűen is megállapíthatnák a marzsot. A bíró kimondta, a hitelszerződés az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja nem felelt meg a jogszabályoknak. A szerződés példálózó felsorolása nem tartalmazta részletesen, mely esetekben és milyen mértékben változtathatja meg a pénzintézet a kölcsön ügyleti kamatát és kezelési költségét – mondta Bán Tamás.

– A kezdetben 70-80 ezer forintos, majd időközben duplájára emelkedő havi törlesztőrészletünk az ítélet jogerőre emelkedése esetén 40 százalékkal csökkenhet – vélekedett a domaszéki családapa. Bán Tamás realista, tisztában volt vele, hogy szerződése változó kamatozású, az árfolyamkockázatra is felhívták a figyelmét. Ugyanakkor szeretné, ha átlátható lenne a szerződése. – Sosem kértünk irreális dolgokat, tudjuk, hogy svájcifrank-alapú kölcsönt vettünk fel. Valójában azt szeretnénk, ha a kockázatok megoszlanának, és helyreállna a szerződés gazdasági egyensúlya, a kamatváltozást számokkal is alátámasztaná a bank – mondta.

Lakatos Péter bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetőleg szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a részítélet meghozatalára – tette hozzá.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

123456 következő >> végére >>> 55 hozzászólás
Moderálásra küldöm 55. ivivan 2013.04.04. 15:37

"Vélelmezem te sem a pálya széléről bekiabálva írod véleményed"

Egy egyszerű devizahiteles vagyok, aki régebben foglalkozott pénzügyi dolgokkal is. Szóval nem, nem vagyok szakmabeli, de valamennyire értek hozzá és a gazdasági dolgokhoz, mégha nem is ez a fő területem.

"ha minden kölcsöntípust, minden ügyletet és az ügyletekben érintett háztartásokat is beszámítjuk, meg volna az általam említett milliós létszám"

Én továbbra is túlzónak tartom a számot - egyszerűen csak úgy jönne ki, ha szinte minden adósnak komoly gondjai lennének a hitel törlesztésével, de nekem az a véleményem, hogy erről szó sincs. Az ismerőseim körében végzett nem reprezentatív felmérésem alapján alig van olyan, akinek a törlesztés komoly gondot okozna... Persze lehet, hogy az ország mind a 10 probléma mentes adósa az én ismerősöm, de valahogy kétlem...

"De ugye azért nincs harag?"

Már miért lenne? El tudom viselni, ha valaki nem ért velem egyet. Sőt, érvekkel meg is lehet engem… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 54. Anmari51 2013.04.04. 14:57

52.ivivan! Ok, lehet, hogy igazad van az 1 milliós adós ügyletet illetően, "összesen sincs 1 millió deviza adós már". Vélelmezem te sem a pálya széléről bekiabálva írod véleményed. Valószínű szakmabéli vagy, vagy voltál mint én is. Nem mindent őrzök ami a deviza hitelekkel kapcsolatosan megjelent a válság óta, de olvastam mind és van olyan amit ki is nyomtattam.2012..szeptember 20. A PSZÁF sajtóközleménye pl. a Raiffeisen Bank 26277 fogyasztóval szemben 289,46 millió forint jogtalan többletbefizetéssel terhelte a fogyasztókat konverziós díjként". Ezt megelőzően az AXA Bankot bírságolták meg hasonló okból ott 4000 körül volt az érintett ügyfelek száma. A végtörlesztéssel élni tudok száma is több mint 10 ezer ügyletnél történt meg. Árfolyamrögzítést az adósok 30% vette eddig igénybe a kilencven napon túli, vagy azt el nem érő de minden hónapban késve, illetve az aktuális törlesztő részletnek csak egy részét fizetni tudok száma is jelentős. Mint ahogy igen sokan éltek a… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 53. keletaru 2013.04.04. 07:13

Volt egy réteg aki hétig alapon fizethette vissza ! Ez a lényeg ...Üdv Kuci

Moderálásra küldöm 52. ivivan 2013.04.03. 23:33

47. czindi

A bankoknak majdnem mindegy a forint árfolyam (devizát vesznek, devizát adnak tovább - a nyereség egyforma 150-es és 250-es árfolyamnál is), de inkább az erős forintot szeretnék, hiszen akkor kevesebb a bedőlt hitel - a gyenge forint az exportőröknek jó.

49. Francois

Szóval 3,5 ezer lakásban laknak 23 ezren? Átlagosan 7-en egy lakásban?! Aztamindenségitneki! Na jó, azt hittem Makó Magyarországhoz tartozik és nem Indiához...

Ezt a tavalyi cikket találtam. Itt azt írják, hogy "A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara statisztikái szerint tavaly 200 alatt maradt a kilakoltatások száma, ez 2012-ben (...) emelkedhet, de még így is legfeljebb 250-300 kilakoltatással lehet számolni ebben az évben." De nyilván most már csak Makón havonta annyit árvereznek el, mint tavaly az egész országban... Hihető...

46. Anmari51

"ma Magyarországon nem volna több millió adós és családja olyan lehetetlen és kilátástalan helyzetben, mint amibe került"

Ne túlozzunk. 100 ezer… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 51. eljensokaszeged 2013.04.03. 19:59

46.
Ha és amennyiben a hivatkozott szabályozás jóval korábban a rendszerváltás után elkészült volna, ma Magyarországon nem volna több millió adós és családja olyan lehetetlen és kilátástalan helyzetben, mint amibe került.

pontosan látod a helyzetet.

Moderálásra küldöm 50. bantom 2013.04.03. 19:04

22. Kedves Egyutt_bekeben: Köszönöm szépen, ez igazán jól esett. Máshogy nem is lehet. Látom ahogy elveszítik emberek a realitásérzéküket és az összeomlás határán olyan következtetésekre jutnak, amivel nem lehet kiállni egy bíróság elé. Azt mi nem engedhetjük meg magunkat. Lenne még vitatható része a szerződésnek, de szándékosan a legegyszerűbb, leghatékonyabb megoldást kerestük. Csak olyan dolgot akartunk leírni, ami minden épeszű vita felett áll. Ha olyasmit írunk amiben fogást lehet találni, könnyen elbagatellizálhatja komolyságunkat a másik fél.

26. Kedves xilinx: Átláthatatlan volt. Amikor felvettem kaptam egy táblázatot, hogy melyik hónapban mennyit kell fizetni. Kérdésemre válaszul arról biztosítottak, hogy az árfolyam és kamat ingadozása hosszú távon ki fogja egyenlíteni egymást. Én csak ezt szeretném betartatni velük. Más kérdés?

Remélem minden - főleg a kritikus hangvételű - nekem címzett kommentárra válaszoltam.

Moderálásra küldöm 49. Francois 2013.04.03. 18:18

44. ivivan 2013.04.03. 17:09 Az a tízezer , hatezer és fele lakatlan! :) Lehet itt még nem tudja a végrehajtó! :) Summa summára ki vannak aggatva az árverési papírok! :)

Moderálásra küldöm 48. macs 2013.04.03. 18:00

Most olvastam:
"A dán háztartások 2003 óta vehetnek fel ház- és lakásvásárlásra olyan hiteleket, amelyeknek 10 évig csak a kamatait kell fizetni, tőketörlesztés nincs. Ingatlanszakmai adatok szerint Koppenhágában a teljes jelzáloghitel-állomány 56 százaléka ilyen hitel, és a lehetőségeket kihasználva a magánháztartások rendelkezésre álló jövedelmük 322 százaléka erejéig adósodtak el a Standard & Poor´s becslése szerint."

Moderálásra küldöm 47. czindi 2013.04.03. 17:59

Bankaadó, amit nem háríthatnak át? Nevetséges. Egy kis játék a valutával, és máris 1-2-300 milliárddal több a nyeresége a banknak...Ehhez képest a bankadó mennyisége elenyésző....

Moderálásra küldöm 46. Anmari51 2013.04.03. 17:43

30. eljensokaszeged "A pénzügyi intézetek a kamat változását 2012. április-jét követően jelzáloghitel-szerződések megkötésekor az alábbi két módszer valamelyikét kötelesek meghatározni.
1. Referencia kamatlábhoz kötve az ügyfél által fizetendő kamatláb a referencia kamatlábból és a kamatfelárból tevődik össze. / A referencia kamatláb mértékét meg befolyásolja a jegybanki alapkamat, BUBOR, a makrógazdaság, az ország kockázati felára/.
2. Fix kamatozás esetén a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves, vagy 10 éves kamatperiódus alatt rögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix"
/Konkrét hosszú lejáratú hitelek esetében a 3 éves, esetleg az 5 éves kamatperiódust érdemes választani, bár az 5 éves is lehet kockázatos, de a 10 éves fix kamatperiódus mindenképpen kockázatos is lehet/.
A 2012. áprilisi PSZÁF szabályozást megelőzte a 2011. januárban életbe lépett Bankok és Pénzintézetek Etikai Kódexe amit egy, - két kivétellel aláírták a… Tovább olvasom »


55 hozzászólás123456 következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...