Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Barátokkal tovább élünk

A társasági, extrovertált (azaz nyitott) és lelkiismeretes embereknek lényegesen nagyobb esélyük van a hosszú életre, mint búvalbélelt és zárkózott társaiknak – foglalta össze nemrég Thomas Perls professzor, a bostoni orvosi egyetem szakembere azt, amire a legtöbben kíváncsiak, azazhogy mi a hosszú élet titka.
„Az ilyen emberek jelentősen jobban birkóznak meg a streszszel
és az életnek még az olyan, nagy buktatóival is, amitől mások
depresszióba esnek vagy ideg-összeroppanást kapnak.

Egyszerűen minden helyzetben a pozitívumot keresik" – mondja
a professzor. – Különösen sokat nyom a latban a lelkiismeretesség,
amely jobb döntésekre sarkall, valamint a társadalmi-társasági
kapcsolatok. A lelkiismeretes emberek aktívabbak fizikailag,
ritkábban élnek élvezeti szerekkel és stabilabb kapcsolatokat képesek kialakítani, márpedig ezek alapvető feltételei a hosszú életnek. A lelkiismeretes emberekre jellemző, hogy már életük korai szakaszától tesznek – még ha nem is mindig tudatosan – a hosszú és egészséges életért: jobb eredményeik vannak az iskolában, kielégítőbb és jobb munkát szereznek, jobb egészségnek örvendenek – véli a terület
egy másik kutatója, Brent Roberts professzor az illinois-i egyetemről. Ezt azok a nemzetközi kutatások is megerősítik, amelyeket Kanadától Németországon át Japánig végeztek. Howard Friedman, a kaliforniai
egyetem pszichológusa például kimutatta, hogy azok a gyerekek, akiket 1922-ben szüleik igyekvőnek és lelkiismeretesnek írtak le, évekkel tovább éltek, mint a többiek.

Siklóernyős tandemrepüléssel ünnepelte századik születésnapját Peggy McAlpine brit nyugdíjas. Az egykori könyvelő egy ciprusi hegy 760 méter magas csúcsáról indult tandemrepülésre.
Siklóernyős tandemrepüléssel ünnepelte századik születésnapját Peggy McAlpine brit nyugdíjas. Az egykori könyvelő egy ciprusi hegy 760 méter magas csúcsáról indult tandemrepülésre.

A „nyertesek" több alapvető tulajdonságukban megegyeznek, többek között felelősségteljesek és megfelelő önkontrollal rendelkeznek. A neurotikusak ezzel szemben hajlamosak a negatív gondolatokra és szorongásra, és nehezen birkóznak meg a stresszel. Daniel Mroczek, az indianai Purdue Egyetem professzora 1600 középkorú és idősebb férfi életének tulajdonságuk változásait és egészségi állapotát vizsgálta 12 éven keresztül. Kiderült, hogy a neurotikus személyiségűek évről évre egyre rosszabb egészségi állapotba kerültek, gyakoriak voltak köztük a szívproblémák és a daganatos megbetegedések.

Jó hír viszont, hogy azoknak a férfiaknak, akik felismerték, hogy rossz úton járnak és rendbe hozták az életüket, olyannyira javultak az esélyeik a hosszabb életre, hogy végül majdnem elérték az érzelmileg kezdettől fogva stabil és kiegyensúlyozott emberek szintjét.

A „százon túliak" és gyermekeik sokak által vizsgált példája egyértelműen azt mutatja, hogy a hosszú élet „örökletes" – a pozitív személyiségjegyek azonban éppúgy örökölhetők, mint az egyes betegségekre való hajlam.

A cikk elején említett Perls professzor 560, hosszú életű szülőkkel büszkélkedő embert vizsgált – az átlagéletkoruk 75 év volt –, s kiderült, hogy a teljes populációhoz viszonyítva lényegesen jobb egészségi állapotban nak, halálozási valószínűségük pedig 120 százalékkal kisebb az átlagnál. Vajon ez a „jobb géneknek" köszönhető?

Nem teljesen, a „százévesek" gyermekeinek többsége ugyanis megegyezik abban, hogy extrovertáltak, azaz nyitottak, ennek következtében könnyebben ismerkednek, aktívabban vesznek részt a kapcsolatokban, a társadalmi és társasági életben.

S mivel vannak körülöttük támaszt és segítséget nyújtó emberek, könnyebben birkóznak meg az élet nehézségeivel is. Ez a fajta nyitottság még előrehaladott korban is erősen jelen van az életükben, ami azért is fontos, mert ez a tulajdonság fiatalkorban a legerősebb, s a kor előrehaladtával egyre csökken.

Az emberi kapcsolatok „fiatalító" erejét bizonyítja egy tíz éven át tartó, hetven éven felüliek körében végzett ausztráliai kutatás is, amelynek eredménye szerint a kiterjedt baráti körrel rendelkezők körében 22 százalékkal kisebb a tíz éven belüli halál valószínűsége, mint egyébként. (Érdekes, hogy a gyerekekkel és rokonokkal való kapcsolat messze nem volt ekkora hatással az élettartamra, hasonlóan pozitív hatása volt azonban a házasságnak vagy tartós kapcsolatnak.)

– A barátaink erős hatással vannak a szokásainkra és választásainkra, például arra, hogy mennyire törődünk az egészségünkkel, vagy hogy dohányzunk vagy sportolunk-e. A barátok jobb döntésekre sarkallhatnak, nem beszélve arról, hogy erősítik az önbizalmat és az életkedvet.

Lassabb leépülés

A Harvard Egyetemen mutatták ki egy reprezentatív, 50 éven felüliek körében végzett felméréssel, hogy azoknál, akik társasági kapcsolatokat ápolnak, kisebb a demencia és a felfogóképesség csökkenésének esélye, s még ha be is következik, későbbi életkorban, mint másoknál. Az 1998 és 2004 között figyelemmel kísért idősek közül a fentieknek megfelelő személyek fele olyan lassan veszítettek emlékezetükből, mint a többiek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzükért tüntettek a lakók

Szeged - 120 család nevében tüntettek a szegedi Harmónia lakópark elkeseredett károsultjai. Tovább olvasom