Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta -1°C | 11°C Még több cikk.

Beszéljünk Petőfitelepről és Baktóról!

Szeged - Petőfitelepet Szeged egykori polgármestere, Somogyi Szilveszter után eredetileg Somogyi-telepnek hívták, amely az első világháborút követően népesült be. Alább a Városrészek fóruma sorozatunkban a 19-es választókerület történetéről olvashatnak.
A 19-es választókerülethez tartozik Petőfitelep, Baktó, a baktói kiskertek és Új-Petőfitelep egy része. A körzetben, amelynek Gila Ferenc az önkormányzati képviselője, jelenleg közel 8200-an élnek.

Petőfitelep története az első világháborút követő évekre nyúlik vissza. Ekkor ezrével érkeztek menekültek Szegedre Erdélyből és a Délvidékről, akik kérték a város vezetését, hogy jelöljön ki új építési telkeket számukra. Ennek eleget tett az elöljáróság, amely a körtöltésen kívüli, mély fekvésű, közművek nélküli parcellákat juttatott örökbérletként az igénylőknek, elsősorban munkásoknak, altiszteknek és nyugdíjasoknak. Az első bérlők 2 aranykorona fillért fizettek négyszögölenként. Így jött létre 1922-ben Petőfitelep, amelyet Somogyi Szilveszter akkori polgármester után még Somogyi-telepnek hívtak. A jelentkezők között 658 házhelyet osztottak ki, majd 1928-ig újabb 860-at adtak át. A telep lakossága többségében a „mit eszünk holnap" gondjával küzdő szegény családokból állt. Nem volt sem iskola, sem óvoda, sem víz, sem villany. Évente visszatérő probléma volt, hogy a belvíz miatt a kerteket sem lehetett művelni.

Petőfitelep fő ütőere a Csap utca
Petőfitelep fő ütőere a Csap utca.
Fotó: Frank Yvette

Népdalköre

A Fő téri római katolikus templom 1936-ban épült Fábián Gáspár tervei alapján. A szentélyt Vinkler László nagyszabású freskói borítják. Somogyi-telepből 1949 júliusában lett Petőfitelep. A városrészben 1962-ben kaptak nevet az addig amerikai mintára számozott utcák. Érdekességként megemlítjük, hogy Tokody Ilona világhírű drámai szoprán és Temesi Mária operaénekes is Petőfitelepről származik.  

1926 szeptemberében Héhn János igazgató vezetésével megnyitotta kapuit a telep első iskolája. Tíz évig állt a mai művelődési ház és könyvtár helyén, majd műszaki okok miatt lebontották. 1940-ben nyílt meg mai helyén az akkor hat tantermes iskola. 1949-ben a Fő téren álló 1. számú iskola – amelyet később Petőfiről neveztek el – igazgatója, Toldi István első szegedi pedagógusként 1951-ben, 25 évesen Kossuth-díjat kapott. A Filmhíradó korabeli beszámolója szerint Toldi minden reggel a tanítás előtt politikai negyedórát tartott, amivel „a tanításra való felkészülés állandó fokozását biztosította a tantestületben".

Nagy ugrás az időben: 2007-ben összevonták a petőfitelepi Petőfi Sándor és Hunyadi János, valamint a tápai Bálint Sándor Általános Iskolát.

1929-ben épült fel a Csap és a Szántó Kovács János utca sarkán a telep első óvodája. 1932-ben a Gábor Áron utca és a Göndör sor sarkán álló, majd 1939-ben a Délceg utcai óvodát is birtokba vehették a gyerekek. Az utóbbi kisdedóvót a Szent Vincés apácák tartották fenn a várossal közösen. A három óvoda a harmincas évek végére közel kétszáz telepi család gyermekelhelyezési gondját oldotta meg.

A városrészben az 1920-as években alakultak meg az első egyletek: iparos kör, népkör, legényegylet, ifjúsági egyesület, polgári kaszinó. Közösségi hely nem lévén első üléseiket kocsmákban tartották. 1929-ben Becsky Balázs vezénylete alatt megalakult az első énekkar Somogyi-telepi Dalkör néven, amelynek tagjai kizárólag férfiak voltak. 1948-ban feloszlott a dalkör. 2004-ben az elődök tradíciói nyomán megalakult a Petőfitelepi Szépkorúak Nyugdíjas Egyesület

Baktói útproblémák
A mai Baktó az 1930-as években baktói kiskertek néven alakult ki Szeged határában, az Algyői út és a régi Macskási töltés között. E városi földterületen 5-600 négyszögöl nagyságú telkeket osztottak kistisztviselőknek, értelmiségieknek. Rengeteg gyümölcsöskert volt itt, amelyek azonban rövid időn belül pusztulni kezdtek a talaj magas vízzárórétege miatt. Baktón lakik Szeged polgármestere, Botka László is. Tavaly az önkormányzat 35 millió forintot különített el a kiskerti utak felújítására. Idén erre jóval kevesebb, mindössze 15 millió forint áll rendelkezésre. Az olvasóinktól kapott jelzésekből kiderül, ez a legnagyobb probléma Baktón.

Online interjú Gila Ferenccel
Városrészek fóruma sorozatunkban október 16-án, kedden 10 órától Gila Ferencet, a 19-es választókerület önkormányzati képviselőjét faggatjuk. Várjuk kérdéseiket a szerkesztoseg@delmagyar.hu e-mail címen, ügyfélszolgálatunkon (Gutenberg u. 5.), a Sajtóházban (Szabadkai út 20.) vagy postán (6740 Szeged, Pf. 153).

Olvasóink írták

  • 3. igazságos22 2012. október 16. 20:08
    „"Érdekességként megemlítjük, hogy Tokody Ilona világhírű drámai szoprán és Temesi Mária operaénekes is Petőfi-telepről származik. "
    kiegészítésem:
    valamint Bácsi János, az SZTE Juhász Gyula Gyak. Isk. igazgatója, Suvada Aranka a Szegedi Nemzeti Színház tagja, Gárdián Gábor csellista művésztanár, a Gordonkaiskola szerzője - ők mindhárman Temesi Mária osztálytársai voltak... jó kis osztály volt az! kiváló tanárokkal, tehetséges diákokkal.”
  • 2. x 2012. október 14. 18:14
    „"A városrészben 1962-ben kaptak nevet az addig amerikai mintára számozott utcák."
    (Most láttam meg a cikk mellett, elnézést.)”
  • 1. x 2012. október 14. 18:00
    „"... 1929-ben épült fel a Csap és a Szántó Kovács János utca sarkán ..."
    A mai Csap és a Szántó Kovács János utcát jónéhány évtizede annak nevezik ugyan, de biztosan nem 1929 óta.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kertet a terekre!

Raklapokra ültetnek „virágágyásokat" növénykedvelő gyerekek és felnőttek Szegeden a Somogyi-könyvtár előtt. Tovább olvasom