Szeged - delmagyar.hu

Az elismerést Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus mellett a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, Marton Éva operaénekes és a szegedi fizikus, akadémikus, Bor Zsolt vette át.

Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át. Január 1-jétől törvény emelte vissza az állami kitüntetések körébe, a Magyar Szent István Rend, a Magyar Becsületrend, valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt mellé. A magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál. A kitüntetettek alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet, amely legfeljebb 15 fős lehet. Az 5 új díjazottal jelenleg 13 tagja van, köztük a Szegeden született Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos, valamint a József Attila Tudományegyetem geometria tanszékét 1975 és 1982 vezető Lovász László matematikus. 2001-ben díjazták a tavaly elhunyt Kossuth-díjas építészt, Makovecz Imrét is.

A kitüntetés egy olasz művésztől eredő, 15. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobb oldali profilban ábrázolja. A díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába.

– Nagyon nagy tisztesség ez a díj, értékét számomra az határozza meg, kiről nevezték el és kik kapták meg – fogalmazott lapunknak Bor Zsolt.
– Mátyás az egyik legnagyobb királyunk. A láncot pedig, amelyet most átvettem, korábban Teller Ede birtokolta. Több szegedi is megkapta a díjat: Zsigmond Vilmos, Klebelsberg Kunó, és a városhoz kötődő Lovász László is. Szeged büszke lehet erre – húzta alá a Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus.

1949. június 20-án született Orosházán. 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetem Rádióelektronikai Karán végzett elektromérnökként, 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) fizikából is diplomázott. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett fizikából. A lézerkutatással Budapesten ismerkedett meg, egy havonta összehívott feladatmegoldó délutánon. „Akkor úgy néztük a bemutatott lézert, mint falusi bíró a teknősbékát" – emlékezik egy interjúban.

Kutatási területe a lézerfizika, az optika és a kísérleti fizika. Több mint 6 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézet lézerfizikai részlegében. 1988-tól irányította Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a JATE közös Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportját. 1989-ben megalapította a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét. Tudósként egy korábbi tanítványa, Juhász Tibor hívására költözött az Egyesült Államokba. Vállalkozásuk célja a lézerek szemészeti alkalmazása volt: nagyon rövid és nagy teljesítményű lézerimpulzusokat fókuszáltak a szaruhártyára. Új és sikeres szemészeti eljárás született, amelyből évente egymillió műtétet hajtanak végre a világon. Jelenleg a szürkehályog-műtét új technikáját fejlesztik ki. Kutatásaik egy részét jelenleg is Magyarországon és Szegeden végzik.

Los Angelestől délre él, az óceán közelében. Szeret szörfözni, és előszeretettel horgászik tonhalra, cápára. Hol őrzi majd a magyar állam tulajdonát képező láncot? – Még nem tudom, hova kerül. Lehet, hogy kiviszem magammal, de lehet, hogy megbeszélem Szabó Gábor rektorral, állítsák ki valahol a rektori hivatalban – árulta el a kutató, akitől megtudakoltuk: hazatelepül-e, ha 2015-ben működni kezd Szegeden a világ legnagyobb teljesítményű attoszekundumos lézere. – 10 percnél nagyobb időtartamra nem készítek terveket, de az ELI nagy csáberő.