Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Csak két zsinagóga szolgál hitközséget Csongrád megyében

Csongrád megyében öt zsinagóga áll, kettő Szegeden, egy-egy Vásárhelyen, Szentesen és Makón. Ezek közül kettő, a vásárhelyi és a szegedi új zsinagóga ad otthont heti rendszerességgel liturgikus eseményeknek.
Csongrád megyében a 20. század első felében nagyszámú zsidóság élt, a hitközségek aktívak voltak. Erről árulkodnak a zsinagógák, amelyekből az elmúlt két évszázad során többet is emeltek; volt, amit lebontottak, majd a helyén vagy másutt új épült. Jelenleg öt zsinagóga található a megyében, kettő Szegeden, egy-egy Vásárhelyen, Szentesen és Makón. Raguczki Gábor szegedi kántor, a vásárhelyi önkormányzat kisebbségi és vallásügyi referensének segítségével jártunk utána: melyik milyen célt szolgál napjainkban?

A vásárhelyi, Szent István téri zsinagógát 1852 és 1857 között építették, majd 1906 és 1908 között a szegedi Müller Miksa tervei alapján alakították át mai formájára. Az épület ma is liturgikus célokat szolgál, minden péntek este és a nagyobb ünnepeken istentiszteletet tartanak benne. Télen az egykori zsidó iskola épületében a fűthető imaházat használja a hitközség, itt található az iroda is. Szintén az iskola egy részéből alakították ki négy évvel ezelőtt a vidék egyetlen holokausztmúzeumát.

A vásárhelyi zsinagóga 1852-57 között épült
A vásárhelyi zsinagóga 1852-57 között épült

Makón két zsinagóga volt, az ortodox maradt meg, és a Vorhand Mózes téren áll. A másikat, a neológ zsinagógát lebontották, annak a helyén jelenleg a rendőrkapitányság áll. Vorhand Mózesnek, a legendás rabbinak tulajdonítják azt a csodatévő imát, amelynek köszönhetően sok makói zsidó menekült meg a holokauszttól. A makói pontos mását húzta fel az izraeli Asdódban a Maros partjáról odatelepült közösség. Az eredetit alkalmanként, a világtalálkozók és a zarándokturizmus során városba érkezők használják. Az udvaron található a holokauszt áldozatainak emlékfala, a mellette lévő épületben pedig a helyi zsidóság sorsát, életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Makón nincs zsidó hitközség.

A szentesi  zsinagóga 1868-70 között épült
A szentesi zsinagóga 1868-70 között épült

A szentesi Kossuth utcában álló, 1868–70-ben épült zsinagóga 1987-től az önkormányzat tulajdona. Tíz esztendeje – miután rendbe hozták a romos állapotban lévő épületet – könyvtárként funkcionál, amiben kialakítottak egy imaszobát, de az nem üzemel. Szentesen sincs zsidó hitközség, tulajdonképpen egyetlen, hitét is tartó ember él a városban.

A szegedi zsinagóga 1900-1902 között épült. A világ negyedik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon, az épület a hitközség tulajdonában és kezelésében van, kertjét botanikai gyűjtemény díszíti
A szegedi zsinagóga 1900-1902 között épült. A világ negyedik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon, az épület a hitközség tulajdonában és kezelésében van, kertjét botanikai gyűjtemény díszíti

Szegeden két zsinagóga van, a régi neoklasszicista stílusban épült, az 1970-es évek közepétől a város tulajdona, és kulturális központ lett: színházi előadásokat, táborokat, kiállításokat rendeznek benne. Az új építését 1900 augusztusában kezdték, és 1902 októberére fejezték be – 1989-ben felújították –, eklektikus stílusú, de a romantika jegyeit is magán viseli. Raguczki Gábor információi szerint a világ negyedik legnagyobb zsinagógája (48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, a belmagassága 32 méter), csupán a New York-i, a jeruzsálemi és a budapesti, Dohány utcai előzi meg. A földkerekség legtudósabb rabbijának tartott Lőw Immánuel szegedi főrabbira emlékeztetnek az üvegek, az ablakok virágmotívumai. Ő próbálta ugyanis beazonosítani a Bibliában leírt virágokat, növényeket. Az épület a hitközség tulajdonában, kezelésében van – kertjében értékes botanikai gyűjtemény található –, és a mai napig vallási célokat szolgál. Rendszeresek benne a kulturális események, koncertek, és évente közel 12 ezer látogató csodálja meg.

A világ legkisebb zsinagógája

A világ egyik legkisebb zsinagógáját – amit Szántó András alapított édesapja, Szántó György álmát megvalósítva – tíz éve, 1998. május 17-én Szentendrén avatták fel. Az alig több mint 20 négyzetméteres épület imaházként, templomként és múzeumként is funkcionál.

Olvasóink írták

  • 9. mnx 2008. augusztus 24. 03:11
    „En amikor elszöktem, az "arany Nyugatra", se gatyam,se penzem nem volt.
    Egy nemet zsido segitett,adott 200,- Markat amit soha nem kellett visszafizetnem!!
    Ez mind Bajororszagban törtent majd 30-eve!! (Ambergben).
    Örökre halas maradok neki,pedig en nem is zsido vagyok!!!!!”
  • 8. mnx 2008. augusztus 23. 21:52
    „En odajartam a Gutenberg u.-i alltalanos iskolaba 1965-ig.
    Utana atköltöztünk a Beke u.-ba.
    En nem vagyok zsido, de meg ma is büszke vagyok erre a Zsinagogara!!!!!”
  • 7. manci 2008. július 23. 20:45
    „Tisztelt Magyar! Ugye, rájött már, hogy gazember van zsidó is és magyar is, szőke is és barna is, kövér is és sovány is, buta is és okos is, ...? De ez a cikk szerencsére nem erről szól. A zsidó kultúra értéke vitathatatlan, ennek részei a cikkben említett épületek is. Szegednek hangulatos kerülete a "zsidó negyed", örülök, hogy néhány számomra új dolgot is megtudtam róla.”
  • 6. csanyiv 2008. július 23. 20:43
    „A sztereotípiák sosem vezettek jóra - meg kellene már tanulni gondolkodni. Bár így a XXI. században biztos ez a nehezebb és valami jóval vagy rosszal bezanosítani egy népcsoportot, pláne egy vallást sokkal könnyebb. A történelmet viszont nem elfelejteni, mert előbb-utóbb megismétli önmagát!”
  • 5. filoszemita 2008. július 23. 17:39
    „Kedves MAGYAR!
    Sajnos volt idő amikor a hozzád hasonló "MAGYAR"-ok ezért meg is tettek minden tőlük telhetőt, csak remélni tudom hogy hasonló szégyenfoltja nem lesz hazánknak.”
  • 4. egyszeru polgar 2008. július 23. 11:45
    „Csupan GONDOLKODJUNK donteseink elott es ne higgyunk el mindent, amit elenk talalnak. Nem konnyu!! Nap mint nap megkerdojelezzuk, demokracia van-e Magyarorszagon? Hat ez a kerdes is ide tartozik, mint a cigany kerdes is.”
  • 3. fog 2008. július 23. 11:31
    „Most mit tegyünk?”
  • 2. egyszeru polgar 2008. július 23. 09:42
    „Valoban gyonyoruek a zsinagogak. Szerintem nem a zsidosaggal, hanem egy szuk retegge,maffiaval van a problema. Ok mar nem is vallasosak, de rettentoen osszetartanak, hiszen kulonben nem tudnanak ervenyesulni.!!!! Az igazhivokkel nincs problema, ugyan ugy, mint a keresztenyhivokkel sem.”
  • 1. MAGYAR 2008. július 23. 08:49
    „A legjobb az lenne, ha egy darab zsidó sem élne ebben az országban. Látjuk, tapasztaljuk, hogy mit tettek ezzel az országgal, és a kis földünk egész lakosságával. Úgy döntöttek, nem lesznek többé elnyomva, hát nincsenek. Minden pénzzel kapcsolatos dologban az ő kezük van benne.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közgyűlési szómenés és szájzár

Szeged - A szegedi közgyűlés legtöbbet beszélő (Juhász Gyula, KDNP), és néma leventeként üldögélő… Tovább olvasom