Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Csapó Benő: Újratermeljük a munkanélküliséget

Szeged - A tanárok elégtelen anyagi és erkölcsi megbecsülése, a gyenge pedagógusképzés, a rossz oktatási és tanulási koncepció, valamint az elavult teljesítménymérők is hozzájárulnak a magyar köz- és felsőoktatás jelenlegi problémáihoz – vallja egy szegedi oktatási szakember.
Jelen formájában nem látja értelmét a kétszintű érettséginek, főként olyan rendszerben, amely nem az emelt szint felé tereli a fiatalokat. A diákok többsége nem mer emelt szintű érettségit tenni, mert nincsenek tisztában a képességeikkel – mondta lapunknak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője. A szakember azt vallja, nem az egyetem elején kellene tesztelni a diákokat, hanem a jelenlegi érettségi részeként. Szerinte hazánk Bulgáriával van oktatási versenyben, nemhogy a finnek, de hamarosan a lengyelek is elérhetetlen távolságra lesznek tőlünk.

Újratermelt munkanélküliség

– Gyengébbek a PISA-eredményeink, mint 10-15 évvel ezelőtt voltak. Lengyelország és Németország, akikkel egy szinten voltunk, lehagytak minket. Korábban a szövegértéssel voltak gondok, sikerült javítani rajta, jelenleg a matematika a legproblémásabb. Hungarikum lett az oktatás alulfinanszírozása. A finn példát hagyjuk, nézzük a lengyeleket, ahol látványosan fejlődik az oktatás. Feljöttek a 10 legjobb ország közé, pedig a PISA-méréseken 2000-ben még rosszabbul szerepeltek nálunk – fogalmazott Csapó Benő. Hozzátette: az ország ma kevesebbet költ alapfokú oktatásra, mint álláskeresési támogatásra, amely önmagát generáló folyamat, mert amit kivonunk az oktatásból, a munkanélküliek ellátására kell költeni. – Hosszú távon újratermeljük a munkanélküliséget. Évente 10-15 ezer olyan fiatalt bocsátanak ki az iskolák, akik alkalmatlanok a szakképzésre, munkát pedig nem tudnak vállalni – hangsúlyozta.

Felértékelődött a gondolkodás

Csapó Benő elmondta: ma másfajta tudásra van szükségük a fiataloknak, mint 50 évvel ezelőtt. Felértékelődött a gondolkodás, a problémamegoldás és az absztrakciós képesség, valamint az önálló kezdeményezőkészség. – Nálunk a tantárgyak tanításának módszere és az érettségi tartalma elmaradt a világtól. Ezt jelzik a PISA-eredmények közül a problémamegoldást mutató értékek. A legfontosabb tanulási stratégia még mindig a memorizálás, nem a gondolkodva tanulás és anyagfeldolgozás. Sok jele van annak, hogy az a tudáskoncepció, amelyet a közoktatás és a felsőoktatás dédelget magában, már messze elmaradt attól, amit a világ elvár. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség tárgyi tudásra, de a tárgyi tudást úgy kell ellenőriznünk, hogy azt a gyerek gondolkodva, értelmezve, alkalmazva tudja-e produkálni vagy sem.

Történelemérettségi. Hiába szeretnénk több fiatalt a műszaki pályákra vonzani, ha még mindig nem kötelező természettudományból is érettségizni – vallja Csapó Benő Illusztráció: Karnok Csaba
Történelemérettségi. Hiába szeretnénk több fiatalt a műszaki pályákra vonzani, ha még mindig nem kötelező természettudományból is érettségizni – vallja Csapó Benő Illusztráció: Karnok Csaba

Egyforma érettségi kellene

A professzor szerint mindenkinek egyforma érettségit kellene írnia, a tudásszintet pedig a pontozásból kellene számítani. Egységes érettségivel és a választható tantárgyak számának csökkentésével olcsóbbá tehető a rendszer. A fejlett országokban olyan tesztekkel mérik a tudást, amelynél az elért pontszámból és a jól megoldott feladattípusokból következtetnek arra, hogyan válnának be a diákok a felsőoktatásban. Az amerikai Scholastic Aptitude Testet például 100 éve fejlesztik, ez a világ egyik legjobb ellenőrző tesztje. – Nyelvi és matematikai részből áll. Az oktatásirányításnak átadott korábbi javaslatunk az volt, hogy legyen 5 érettségi tárgy: anyanyelv, matematika, történelem, természettudomány és angol mint idegen nyelv. Természettudományból még mindig nincs kötelező érettségi. Hiába szeretnénk több fiatalt a műszaki pályákra vonzani, ha nem kötelező természettudományból is érettségizni – fogalmazott.

A 2015-ös magyar érettségi tételek és megoldások

Kevesebb tantárgy, olcsóbb rendszer


A professzor szerint nincs szükség 130-140 különböző érettségi tantárgyra, mert megdrágítja a rendszert, ráadásul a pontszámokat is összemérhetetlenné teszi, ami rontja az előrejelző képességet. – Kevesebb pénzből hatékonyabb és jobb vizsgát lehetne alkotni. Jelenleg a szervezés és a működtetés is pazarló. Túl sok pedagógus vesz részt benne, pedig objektív tesztekkel és mérőeszközökkel hatékonyabb lehetne. Egy-két év tanulás után vizsgázni egy-egy speciális tárgyból sokkal kevésbé jó előrejelző, mintha a gondolkodási képességet mérnék meg – hangsúlyozta.

Hazánkban 16 helyen képeznek pedagógusokat – ez pazarlás. Közben csak az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem vehet fel 50-nél több hallgatót. Orvosokat csak 4 helyen képeznek. – Ha azt a pénzt, amit pedagógusképzésre költ az ország, Budapestre, Debrecenre, Szegedre és Pécsre koncentrálnánk, magas színvonalon el tudná látni a feladatot, ugyanúgy, mint az orvosképzés, amely sok országban modellje volt a pedagógusképzés reformjának. Ne csak a finn módszerekről, a szegedi orvoskarról is vegyünk példát! A kormányzat felemelte a pedagógiai gyakorlati időt egy évre, ami nagyon nagy előrelépés. Ugyanakkor a pedagógusképzés olyan szintű gyakorlatiassága és tudományos háttérkutatásokkal való megtámogatása nagyon messze van attól, mint ami az orvosképzésben tapasztalható – tette hozzá.

Az óvodában kell kezdeni

Szerinte tucatnyi területet kellene átalakítani a magyar közoktatásban. Ezek egyike a pedagógusok tudásának fejlesztése arra, hogy milyen módszerekkel lehet a legjobban felkészíteni a gyerekeket a problémamegoldásra. – A szegedi egyetemen együtt dolgozunk a Ságvári-gimnáziummal. A kutatásalapú természettudomány tanításán, a kísérletezésen és gyakorlati oktatáson keresztül igyekszünk fejleszteni a gyerekek gondolkodását. Ennek a szellemiségnek kellene áthatnia az egész oktatási rendszert – tette hozzá.

Csapó Benő javaslata alapján a rendrakást az óvodapedagógusok képzésénél kellene kezdeni. Az iskolakezdésre való felkészítés nagyon fontos, ezért meghatározó, hogy a gyerekek milyen foglalkozásokon vesznek részt az óvodákban. Ezt követné a tanítók felkészítése és képzése, egészen a szaktanárok képzéséig. A mai magyar valóság azonban az, hogy feleannyi tanítót bocsát ki a rendszer, mint amennyire szükség lenne. – A pedagógusok fizetését a diplomás átlagbérek közelébe kellene vinni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tanárok ne a legjobb diplomások közül kerüljenek ki. Meg lehet nézni a statisztikákat, ettől nagyon messze vagyunk – fogalmazott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ballagások Szegeden - óriásgaléria

A hosszú hétvége és május elseje miatt egyes szegedi középiskolákban már csütörtök délután… Tovább olvasom