Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Csárdáskirálynő - színházmúzeum

Szeged - Jaj, cica..., Te rongyos élet... – Kálmán Imre örökzöld slágereit nem lehet elrontani, bizonyította ezt a Szegedi Nemzeti Színház hétvégi Csárdáskirálynő-bemutatója is. Mindkét szereposztást vastapssal ünnepelte a közönség.
Hosszúnak, lassúnak, vontatottnak tűnt a Csárdáskirálynő pénteki bemutatóján az első felvonás kezdete. Unatkoztam. Miközben a kínosan indiszponált, feltűnően bizonytalan tenoristát, az Edvint alakító Kóbor Tamást és a sudár, vonzó, kissé erőtlen hangú Szilviát, Bucsi Annamáriát hallgattam, a négy-öt évvel ezelőtti Csárdáskirálynő jutott eszembe. Milyen friss, eleven, üdítő és szenvedélyes volt Alföldi Róbert ötletekkel teli, sziporkázó Dóm téri produkciója Rálik Szilviával, Nyári Zoltánnal, Gregor Józseffel, Stohllal, Bodrogival, Hernádival és a többiekkel. Igazságtalan lenne persze a színház társulatát a fesztivál válogatottjával összemérni, de akik szerették azt az előadást, azoknak ez a mostani kevés lehet. Akiknek az már sok volt, azoknak talán jobban tetszik most Tasnádi Csaba ókonzervatív produkciója, amely a hírek szerint sikert aratott a nyáron is, amikor a trieszti operettfesztiválon az ottani partnerszínházzal közösen bemutatták.

Fekete Gizi (Cecília), Rácz Tibor (Kerekes Ferkó) és Jakab Tamás (Miska) az első felvonásban. Fotó: Veréb Simon
Fekete Gizi (Cecília), Rácz Tibor (Kerekes Ferkó) és Jakab Tamás (Miska) az első felvonásban.
Fotó: Veréb Simon

Az olasz díszlet- és jelmeztervező, Pasquale Grossi finom, elegáns kosztümjeivel győzött meg; színpadképe inkább praktikus szükségmegoldásnak tűnik – különösen az orfeumban játszódó jelenetekben, amikor filcből kivágott matyómintával, két bordó függönnyel és néhány székkel és asztallal, szeparé nélkül próbálják felidézni a századelő pesti éjszakai mulatóinak hangulatát. Ez a kisebb baj, a nagyobb: a szereposztásban is jócskán akadnak szükségmegoldások. Kóbor Tamás nemcsak rosszul énekel, hanem a színpadi beszédről sincs sok fogalma; nem szóltak neki, hogy most nem Tamino A varázsfuvolában. Sajnálom Erdélyi Tímeát: pontosan tudja, hogy nem való szubrettnek, de ha már rá osztották Stázit, megpróbálja becsülettel, tehetséggel, humorral, és annyi hanggal, amennyi van, rokonszenvesen megoldani a megoldhatatlant. Gömöri Krisztián bevált gegjeivel Bóniként is sikert arat. Fekete Gizi Cecília szerepében formátumos, vasakaratú nagyasszonyt, kívül-belül arisztokratává lett, múltjával szakított, céltudatos nőt mutat, akinek „a lejtőn felfelé sincs megállás".

Az előadás egyik legjobbja a Miska főpincért ellenállhatatlan humorral és öniróniával alakító Jakab Tamás, aki egy karakterből is képes példás visszafogottsággal főszerepet kreálni. Hasonlóan jó Kerekes Ferkó szerepében Rácz Tibor: kisujjában van a műfaj, a stílus; letűnt világot megidéző rendíthetetlen eleganciával játszik és énekel. Flórián Antal Leopold hercege teljesen hülye, Szívós Lászlónak Ferdinánd főhercegként megint végtagjaival kell mutatványokat produkálnia.

Vajda Júlia Cecília szerepében. Fotó: Veréb Simon
Vajda Júlia Cecília szerepében.
Fotó: Veréb Simon

A pénteki premieren nosztalgikus, komótos tempót diktált Pál Tamás, másnap Kardos Gábor is ehhez tartotta magát, amúgy muzikálisan, érzékenyen, szép hegedűszólókkal játszottak a szegedi szimfonikusok. Nagy értéke a produkciónak, hogy ilyen biztos, színvonalas zenekari játékra épül.

A szombati előadás az új főszereplőknek köszönhetően erősebb volt. Edvinként Balczó Péter végre egy igazi bonviván, szenvedélyesen és fesztelenül énekelt. Kónya Krisztina is primadonnásabb, hús-vér Szilvia, így eszményibb párt alkottak. Vajda Júlia Cecíliája ugyan nem olyan arisztokratikus, viszont amint énekelni kezd, rögtön elhisszük neki, hogy egykor az orfeum ünnepelt csillaga lehetett. Mulattató Bóni gróf Savanyu Gergely, kellemes Stázi Csorba Kata.

A koreográfiával Juronics Tamás próbált életet vinni az ötlettelen, statikus, már-már a színházmúzeum kategóriába sorolható előadásba. Partnerre lelt ebben az egyre fiatalodó, egyre több jó egyéni felvillanást is mutató tánckarban.

Olvasóink írták

  • 5. kiccsillag 2010. október 11. 12:03
    „Most olvasom ezt a "kedves kritikát"! Pénteken megyünk megnézni, kicsit elbizonytalanodtam, hogy egy ilyenre adtam ki pénzt, ha ezt tudom, akkor inkább megnézzük DVD-n! No de most már mind1! Legalább nem teszem magasra a mércét és így nem kell majd csalódottan felkelni a székből!”
  • 4. delmagyarolvaso1981 2010. október 08. 21:41
    „Egyet értek a cikk írójával. Az első felvonás unalmas volt pedig a nagy slágerek 80 %-át "benyomva" próbálták feldobni. Az első szereposztásbeli két főszereplő erőtlen volt, a páholyból is csak szájról olvasva és fejből felidézve tudtuk követni amit énekeltek. Stázi és Bóni gróf valamin Cecilia hozzájuk képest elfogadható volt, már-már jónak tűnt, valószínűleg ezért is csak ők és Miska kaptak tapsvihart. A színvonalat én magasra helyeztem, mivel az Operettszínházban láttam Kállay Borival és Kerényi Miklós Mátéval (többek közt), azonban a szegedi előadás meg sem közelítette. Jó volt, mert ezt elrontani nem lehet, de összecsapottnak tűnt, nagyon igénytelen ruhákkal. Szilvia ruhája a második felvonásban minősithetetlen, egy turiból szerzett terítődarabokból összevarrt tákolmány.”
  • 3. zzso 2010. október 04. 22:12
    „A premier is szórakoztató, kedves volt! Sajnálom a cikk íróját :-(”
  • 2. kiokushyn 2010. október 04. 18:25
    „Jó volt."nézhető"-annál azért nézhetőbb.”
  • 1. mucu 2010. október 04. 13:12
    „Egyetértek a cikkben írtakkal. Vasárnap este láttam, Bucsi Annamária, Fekete Gizi, Erdélyi Tímea szereposztásban. Fekete Gizi nagyon jó, de aki Honthyt látta, annak kevés. Nekem tetszett Erdélyi Tímea, alakítása. Annamária gyenge hang.
    Az össz azért jó, nézhető volt!
    Végre nem modern felfogásban, trágársággal és undormány díszletekkel játszanak klasszikust, hanem visszahoznak valamit a régi stílusból.
    Ajánlom, nézzétek meg!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előretört a Fidesz–KDNP

Az öt megyebeli nagyvárosban előretört a Fidesz– KDNP, ugyanakkor Szeged az egyetlen a megyei jogú városok között Magyarországon, ahol a választók többsége kitartott a szocialista polgármester mellett. Tovább olvasom