Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

ELI: a földi csillagot is elhalványítja

Szeged - Mibe kerül Szegednek az EU gigaberuházása, a szuperlézerként emlegetett ELI? Mire jó a 60 milliárd forintos projekt? Mi a lézer? – a leggyakoribb kérdésekre kerestünk választ.
Egy villanólámpával és egy rubinkristállyal hozott létre először lézerműködést Theodore Harold Maiman amerikai fizikus 1960-ban Kaliforniában – ahogyan később fogalmazott: „nevetségesen egyszerű" találmánnyal. Az első kutatások a második világháború idején indultak, a radartechnika és az abból kifejlődött mézer a lézer közvetlen technikai előzménye. A szó az angol LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – fényerősítés kényszerített fénykibocsátás útján) betűszóból ered. Olyan fényforrást jelöl, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására, valamilyen gáz, folyadék, vagy vagy szilárd anyag gerjesztett állapotba hozásával.

Nyomtatókban, CD-lemezjátszókban, rendőrségi sebességmérő kamerákban, sebészeti műtétekben egyaránt alkalmazzák.
A csúcstartó. Egy miniatűr csillag a Földön – így nevezik a világ jelenleg legnagyobb teljesítményű lézerét a kaliforniai Livermoreban. Az 1997-től épített, 3,5 milliárd dolláros központban három futballpályányi területen 192 lézer dolgozik – hogy segítségével a kutatók azt az életet adó energiafúziót modellezzék, amelynek köszönhetően a csillagok – például a Nap – ragyognak. 130 tonnás, 10 méter átmérőjű, gömb alakú célkamráját 1999-ben emelték a helyére. A legerősebb európai berendezésként a franciaországi Bordeaux mellett épült Laser Mégajoule-t emlegetik. Az ELI tervezett teljesítménysűrűsége – a projekt honlapja szerint – ezerszer nagyobb lesz. 200 PetaWattos átlagteljesítménye a Paksi Atomerőmű teljesítményének 200 milliószorosa.

Miniatűr csillag a Földön: a kaliforniai Livermore kutatóközpontjának 130 tonnás, 10 méter átmérőjű, gömb alakú célkamrája. Fotó: www.boston.com
Miniatűr csillag a Földön: a kaliforniai Livermore kutatóközpontjának 130 tonnás, 10 méter átmérőjű, gömb alakú célkamrája.
Fotó: www.boston.com

Mi az ELI? Az Európai Unió 2006-ban közzétett egy 35 tételből álló listát, amely tartalmazza a 2015-ig tervezett tudományos nagyberuházásokat, sarkkutató jégtörő hajótól csillagászati távcsőig sokféle projektet. Cél: növelni a közösség tudományos-technológiai versenyképességét. Erre hivatott a lézerközpont (ELI, Extreme Light Infrastructure) is. Előkészítésében 13 ország, 40 európai kutatóintézet vesz részt. A projekt honlapja úgy fogalmaz: a létesítmény négy elemen alapul majd. Az első három épül Prágában, a romániai Magurele-ben és Szegeden. A negyedik pillér helyszínéről 2012-ben döntenek, épülhet a három helyszín valamelyikén vagy egy másik országban is – ez lesz a világ legnagyobb teljesítménysűrűségű lézere.

Mi épül Szegeden? A három helyszín teljesen különböző profilokkal működik majd: Prágában főként a részecskegyorsítással, Magurele-ben magfizikával kapcsolatos kísérleteket végezhetnek. Szeged az attofizika, az ultrarövid impulzusú lézerfény kutatásának otthona lesz. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora az első szegedi gazdasági konferencián így mutatta be a beruházást: háromszintes épületet terveznek, több ezer négyzetméteres alapterülettel az öthalmi volt szovjet laktanya 11 hektárján. A lézerközpont mellé a tervek szerint 60 hektáros tudományos park épül – így a 245 millió euróból létrejövő beruházás Szabó Gábor szerint 600 milliós jövedelemgeneráló hatással bír majd. Fenntartási költsége évente 15 millió euró lesz. Lengyel Imre, az SZTE GTK Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének egyetemi tanára szerint 100 kutatói hely kétszer ennyi fejlesztői és 600 kiszolgálói munkahelyet is teremthet.

Mibe kerül ez a városnak? Mintegy 245 millió euró (közel 60 milliárd forint) jut a szegedi fejlesztésekre, ezt a kormány az Unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegből fedezi – tehát nem a város fizeti a „cechet". A szegedi közgyűlés decemberben fogadta el a helyszín részletes szabályozási tervét: a terület különleges kutatási-fejlesztési övezet lett.

Mire jó? Nemcsak alap-, alkalmazott kutatások is indulnak Szegeden, kémikusok, biológusok is használják majd a lézerközpontot. Ahogyan Ormos Pál, az SZBK főigazgatója mondta lapunknak: a biológiai szerkezetvizsgálatban is új távlatok nyílnak – például a fehérjék változásának megismerésében. A kutatási eredményeket közvetlenül lehet hasznosítani az izotópgyártásban, orvosi gyógykezelésekben (például agydaganatok és más rákbetegségek gyógyításában), a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozásában, gyógyszerkutatásban, génszerkezet-vizsgálatokban, energetikai kutatásokban, szuperpontos navigációs rendszerek fejlesztésében, nukleáris hulladékok ártalmatlanításában, részecskegyorsításban. Az épületnek rezgésmentesnek kell lennie – 100 méteres távolságból egy fél hajszálnyit lehet tévedni egy lézeres kísérletben.

Olvasóink írták

  • 17. jay_és_néma_bob 2011. február 08. 20:54
    „építsétek má vazze!
    hogy fogom így 2012-ben elpusztítani a világot?”
  • 16. szunyi 2011. február 08. 08:42
    „15,

    Azzal csak az a gond, hogy a végén az EU azt mondja, hogy coci fizesd ki ha nem tartod be a szabályokat, mert én nem fogom (ld. 4-es Metró jó pár közbeszerzése).
    Igen a szabad piaci verseny = tőke + munkaerő szabad áramlása
    Érdekelne, hogy mik azok az ötletek (mindig is szerettem a kiskapukat megtalálni a törvények szövegében).”
  • 15. manningi 2011. február 08. 08:03
    „14,

    Azért volna ötletem arra, hogy hogyan hozzam helyzetbe a helyi vállalkozókat. Az EU-s szabályok kreatív értelmezésének gyakorlata nem csupán akkor lehet hasznos, amikor politikusaink védik a mundér becsületét. S ha már ez az egyik alapelv, akkor a szabad piaci versennyel meg mi van?”
  • 14. szunyi 2011. február 08. 07:30
    „11,
    Mivel a beruházás és a fenntartás teljes összege EU-s pénzből megy ez nem lehetséges.
    Az EU legfontosabb alapelve a tőke és munka szabad áramlása.”
  • 13. guerrilla 2011. február 08. 07:16
    „8. frakk: "nagyon sok helyen foglalkoznak ilyen jellegű kutatásokkal"

    Az EU-ban? Ezzel a részterülettel? Sorolj már fel párat a rengetegből, kérlek!”
  • 12. jozko 2011. február 07. 23:43
    „10 Tom..:

    és vajon ki evett a tányérkámból..?

    Egyébként ekkora pozitívkisugárzás mellett, ami Belőled árad, lézer se kell Szegednek....

    Csak fókuszálni kell az energiádat, és rövid impulzusokban a páncélt is átolvasztja!
    Jobb vagy, mint egy kumulatív gránát, sőt páncéltörő rakéta!”
  • 11. manningi 2011. február 07. 21:17
    „Az engem is nagyon érdekelne, hogy ki fogja felépíteni. A jelenlegi beruházások nagy részét mind vidéki cégek végzik.
    Annyira nehéz lenne a pályáztatáskor kikötni, hogy helyiek előnyben? Ilyenkor érzem azt, hogy ezek a csuda projektek mintha inkább a haveri kör kistafírungozására mennének és a létrehozott érték csak sokadlagos.”
  • 10. tom_peris 2011. február 07. 20:34
    „A B Nagy bácsi mondta hogy kell sok új munkahely Szegedre.
    Örömteli hogy ez nem úgy valósul meg hogy kütyüösszeszerelőüzemet nyitnak hanem egy a világ élvonalába tartozó K+F intézményt... az biztos hogy ez komoly fellendülést fog hozni és nem csak a lézerfizikusoknk?
    Vjon ki fogja felépottíteni az épületet, vajon ki fog kicserélni egy villanykörtét valamelyik irodában, vajon ki fog fél kiló kenyeret meg 1 liter tejet eladni azoknak akik itt dolgoznak (ahelyett hogy valahol nyugateurópában dolgoznának), a külföldröl érkező szakembereknek meg vajon ki fog kiadni albérletet???”
  • 9. papen 2011. február 07. 17:51
    „Hadi technika volt az internet is eredetileg.
    Az ELI meg tényleg kellett, a világon jelenleg nincs, és ezen kívül nem is lesz ilyen teljesítményű berendezés. Itt szó szerint a világ élvonala fog kutatni.
    Aki meg ezen is csak puffog, az az ő baja.”
  • 8. frakk 2011. február 07. 14:46
    „Tömörebben, sok hűhó semmiért---- azaz milliárdokért.
    Mint a cikk is megfogalmazza, nagyon sok helyen foglalkoznak ilyen jellegű kutatásokkal. Még sem hallani hogy átütő a siker társadalmi szinten. A hadi technika mindent jóval hamarabb felfedezett már, jóval előttünk járnak.
    Homályos részletek, még homályosabb jövőbeli sikerek, mint itt is a Pénz útját kell figyelni”
  • 7. kalkutta 2011. február 07. 14:01
    „frakk,
    Nem értem amit írtál de élveztem az iróniát.”
  • 6. frakk 2011. február 07. 13:49
    „Van akkora jelentősége mint a vasút, amikor elérte Szegedet :))
    Északról eléri majd nyugati irányban körbekerüli, egészen elmegy délre, majd gyorsan kissé visszajön északi irányba ismét. Ésszerű, racionális. Ha esetleg megállna Dorozsmán a Ro-la körül az hülyeség lenne. Magyar éssz -járással legalábbis. Még egy ilyen vasútvonal mely lefoglalja Szeged város területének közel 20%-t nincs is máshol. :))
    Logika magasiskolája.”
  • 5. kalkutta 2011. február 07. 13:27
    „Ez az! Kellenek az ismertető és népszerűsítő cikkek.
    Szerintem ez van akkora jelentőségű dolog mint amikor a vasút elérte Szegedet.”
  • 4. szeti 2011. február 07. 12:43
    „újabb kérdés: hogy lehet egy épületet rezgésmentessé tenni? mert ez szerintem képtelenség, persze laikus szemmel nézve.”
  • 3. jozko 2011. február 07. 11:25
    „Miért, mivel több ez a cikk a témában eddig megjelentekhez képest?”
  • 2. macs 2011. február 07. 09:41
    „Nagyon időszerű ez a cikk. Talán, ha hamarabb megjelenik hasonló tartalmú irás, nagyon sok vitát meg lehetett volna spórolni. :-)”
  • 1. guerrilla 2011. február 07. 07:55
    „Váljon valóra a kutatók minden ELI-hez fűzött reménye, csak ezt kívánhatom nekik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orvoslátogatók - az intézményesített korrupció?

Kik az orvoslátogatók? Miért finanszírozza a gyógyszeripar az orvosi konferenciákat? Válaszok egy egykori orvoslátogatótól és a családorvosok képzésének vezetőjétől, Hajnal Ferenctől. Tovább olvasom