Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Élni tanulnak az iskolások az új típusú tanórákon

Szeged - Énekelnek, nevetnek, beszélgetnek, fölolvassák egymásnak az otthon írt leveleket. Verset is olvasnak, ha főnevet látnak, rácsapnak a combjukra... Valamennyien, együtt. Olyan szegedi iskolában voltunk, ahol így tanulnak a gyerekek, mégis többet tudnak, mint ha továbbra is a „poroszos rendben" üldögélnének.
A gyerekek a sarokba leterített színes szőnyegre és kispárnákra kuporodtak le. Felnőtt vezetőjük feltett egy Micimackóról szóló dalt. Amikor elhalkult a zene, a gyerekek a karácsonnyal, a szeretettel kapcsolatos érzéseikről kezdtek beszélni. Ahogy egyikük elmondta a gondolatait, társa megérintésével adta át a szót.

Élni is tanít az új iskola. Fotó: Karnok Csaba

Akik a hagyományos tanítási rendszerű iskolába jártak, soha ki nem találnák, hol jártunk: egy negyedikes általános iskolai osztály magyar óráján.

Tesztelés alatt az új oktatási forma

Szegeden több iskola is van, ahol a tanárok tesztelték, vagy követik
a kompetencia alapú oktatást. A Vörösmarty, a Béke utcai és a Karolina például tesztelte a módszert, a Juhász Gyula gyakorló, a Madách, a Jerney és a Dózsa követi, azaz használja az „uniós találmányt".

A szegedi Vörösmarty Mihály-iskola kilenc-, tízéves tanulói a szeretetkör után leveleket olvastak föl, amelyeket házi feladatként írtak. Tamara például anyukájának szánta a sorokat, annak 44. születésnapjára: „Anya, olyan gyönyörű vagy, egyáltalán nem látszik a korod... Nagyon szeretlek, mindig rád gondolok..."

Közös versolvasás következett, majd három-négy fős csoportokban dolgoztak. „A katona sokáig távol volt a családjától, mert a háborúban harcolt. Miután hazatért kedveséhez, családot alapított és boldogan éltek, míg meg nem haltak". Lacika és csoportja ezt a történetet „olvasta le" a képről, amelyen egy katona baktatott a semmi közepén.

Gulyásné Szabó Klára tanító elmondta: két éven át tesztelték az uniós minta alapján felépített – úgynevezett kompetencia alapú – oktatást az iskolában. A módszer lényege, hogy amit tanulnak az iskolások, azt át is éljék, képzeljék bele magukat a különböző szituációkba, alakuljon ki bennük egy kép a dolgokról, fogalmakról. Így lesz mintájuk arra, hogyan viselkedjenek különféle helyzetekben, hogyan oldjanak meg problémákat. Akik az új szisztémában tanulnak, választékosabban tudják magukat kifejezni, az olvasott szövegeket jobban megértik.

Csoportos, közös tanulás a Vörösmartyban. Ott ez teljesen természetes. Fotó: Karnok Csaba

– Az általunk használt változatos tanítási módszerek arra is jók, hogy a gyerekek képesek hosszabb ideig figyelni. A különböző problémákkal – írási, olvasási nehézségekkel – küzdő gyerekek is, így esélyük van a felzárkózásra – magyarázta a tanítónő.

Nincs változás

Az előző, azaz a három évvel ezelőtti felmérés eredményeihez képest nincs változás – ismertették tegnap. Azaz a magyar iskolák 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességei nem fejlődtek. Emiatt is sürgetik a szakemberek a kompetencia alapú iskolai programok elterjesztését és a pedagógusok továbbképzését.

Olvasóink írták

  • 1. Vörös Imre Flórián 2007. december 05. 08:37
    „Nagyszerű módszer, kiváló! Gratulálok. Nem tudom, hogy a számítógépes rendszer miként archiválja a hozzászólásokat, éppen az imént írtam meg ezzel összefüggő hozzászólásomat a lap dec. 5-ki számában Sulyok Erzsébet tollából megjelent írásra. Igen, ez a megoldás jó útja.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éhező lovak, szutykos kutyák a német tanyán

Csengele - Állatvédők és állatorvosok is vizsgálódnak egy német pár ügyében, akik tanyájukon rossz körülmények között tartják állataikat. Tovább olvasom