Szeged - delmagyar.hu

A választási ígéret egyesek szerint blöff, mások szerint pedig számon kérhető vállalás. Visszalapoztunk 1998-ig, hogy a harmadik szabad önkormányzati választásoktól kezdve végignézzük, hogy a polgármesteri székért versengők milyen ígéretekkel csábították voksolásra Szeged lakosait.

Bartha László hirdetése 1998-ból. Kattintásra nagyobb lesz!

1998-ban öten indultak Szeged polgármesteri székéért: a fideszes Bartha László, a MIÉP–KDNP közös jelöltje Kiss József Géza, a Polgári Szeged Egyesület támogatásával Molnár Imre, az SZDSZ színeiben Molnár Zoltán és a regnáló városvezető az MSZP-s Szalay István. Legbátrabban Szalay ígért: „az M5-ös autópálya 2000-ig érje el Szegedet". Arról is hírt adtunk, hogy Szalay tízszeresére emelné a közbiztonsági alapot, speciális őrző-védő szervezetet is létrehozna a város közbiztonságáért. Osztogatásban is erős volt a 1994–1998 között Szegedet irányító Szalay: „Kedvezményes kölcsönnel kívánom támogatni a lakásfelújításokat." – írta a Délmagyarország 1998. október 15-én. A későbbi győztes, a fideszes Bartha László a választások tavaszán lett országgyűlési képviselő – akárcsak a mostani jobboldali jelölt B. Nagy László. Ahogy fogalmazott: „Érzem, hogy Szeged lakói gyökeres változásokat szeretnének...". Ígérte: új alapokra helyezi a gazdálkodást, a feladat-finanszírozást. Ígérte, hogy biztosítja az információs rendszerek átláthatóságát is. Győzelme egy ciklusig tartott: 2002-ben nem indult újra.

Biztos kézzel. Így kampányolt 2002-ben az MSZP. Kattintásra még nagyobb!

2002 őszén az MSZP büszkén hirdette: „Biztos kézzel" irányítják az országot, és hogy megvalósult a jóléti rendszerváltás. A kormányzó párt tagjaként, Botka László, az Összefogás Szegedért jelöltjeként lépett színre. Balogh Elemér a jobboldal támogatását élvezve, Csapó Balázs – aki már 1994-ben is indult – pedig a Polgári Szegedért Egyesület polgármesterjelöltjeként indult a városvezetői székért. A tavaszi szocialista győzelmet követő osztogatás az önkormányzati választásokban is szerepet kapott: a jobboldali Balogh Elemér a rászoruló nyugdíjasoknak 10 ezer forintos karácsonyi csomagot, legalább 1000 új munkahelyet, 10 százalékkal csökkenő gépjárműadót ígért. A nyugdíjasok kétszer is jól jártak volna Balogh győzelmével: politikai hirdetése szerint minden nyugdíjasnak évi 5000 forintos gyógyszervásárlási támogatást is felajánlott. Botka László kommunikációjából is hasonló, bár nem ennyire konkrét választási ígéretekre bukkantunk. Nagyívű fejlesztéssel – főként uniós forrásokból – adócsökkentéssel, a vállalkozások fejlesztésének támogatásával és munkahelyteremtéssel biztatta szavazásra Szeged polgárait. A 8 évvel ezelőtti választási hajrában Csapó Balázs sem lógott ki a sorból: adóterhek mérséklésével, az önkormányzat működésének csökkentésével kampányolt.

Pénz, pénz, pénz. Ez mindennek a kulcsa. Balogh Elemér 2002-es osztogatása.

2006-ban, Botka László újra indult polgármesteri székéért, kihívói a jobboldali Oláh János és a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület jelöltje, Dlusztus Imre lett. 4 évvel ezelőtt Dlusztus, a Délmagyarország szeptember 23-ai számában arról beszélt, hogy kormányzati háttér nélkül is lehet várost fejleszteni: a Nemzeti Fejlesztési Terv régióközpontjaként nem tiporhatják el Szegedet. Az addig elért eredményeket is élesen bírálta: „Lehívni kormányzati pénzeket, és nagy csinnadrattával átadni a beruházásokat, nem azonos a városi stratégiával. Márpedig ezt csinálta Bartha és Botka egyaránt. Előrébb kellene tartanunk!". Ígéretei szerkezeti reformra és szakértői vezetésre korlátozódtak, tartózkodott pénzosztástól. Oláh János 9 pontos, Tisza Lajos Tervnek nevezett programjában olyan általánosságokat találtunk, mint a „A városvezetés sáfárkodjon jól Szeged vagyonával! Újra munkalehetőséget és javuló gazdaságot Szegeden!" vagy a „Hajrá Pick Szeged, de focit is akarunk! Ne legyen Szeged gazdátlan város!". Beszédéből az is kiderült, hogy támogatná a kis- és középvállalkozásokat, és kidolgozott egy első lakáshoz jutást célzó programot is. Az általa bevezetendő fontos újítások között említette az önálló városrészi érdekérvényesítést. A '98-as, 2002-es nagy szavak mintha 2006-ban eltűntek volna. Vagy mégsem? Ha megvizsgáljuk Botka László 2006-os programját – sok részben megvalósuló ígéretet találunk. A városvezető 2006. szeptember 8-án arról beszélt, hogy „Szegeden több száz milliárd forint értékben történhetnek fejlesztések." valamint azt is elmondta: „célunk, hogy pár év múlva Szeged legyen Európa legfejlettebb infrastruktúrával ellátott városa". Ígéretei között szerepelt egy kétezer ágyas új klinika is – amely részben, de megvalósult.

B. Nagy László honlapja. A jelenlegi városvezető honlapját nem találtuk.

Ha már így elmerengtünk a múlton, nézzük, 2010-ben ki, mivel csalogatja magához a választásokkor oly fontossá váló szegedi polgárokat. Legnagyobb durranásnak – az országban egyedülálló módon – a „Szeged pótlék" tűnik. A polgármester szerint az „oktatási intézményekben dolgozó óvónők, pedagógusok, valamennyi közalkalmazott számára január elsejétől a közalkalmazotti béren felül egy új bérpótlék, úgynevezett 'Szeged pótlék' épüljön be a bérbe. Ezt teljes

Vajon képes-e 8 év után tovább kormányozni Botka László?

egészében az önkormányzat finanszírozza majd, mértéke pedig egyezni fog az idei évi inflációval, vagyis körülbelül öt százalék lesz. Egy átlag közalkalmazott hét-nyolcezer forint pluszpénzzel számolhat." A legfőbb ellenfeleként induló, kormányzati támogatást élvező B. Nagy László inkább csak általánosságokat fogalmazott meg: „...2002 óta 50%-kal lett több a munkanélküliek száma a Szegedi kistérségben. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk változtatni kormányzati segítségre is szükség lesz az elkövetkező években.". A kihívó legerősebb kártyájának egy régóta – a delmagyar.hu által is sokszor tárgyalt – probléma megoldása tűnik. B. Nagy ígéri: véget vet a külföldi szabálysértő járművezetők ámokfutásának. Szigorúbb és behajthatóbb büntetéseket helyezett kilátásba – amihez a kormányzati hátszele is adott. Az MSZP-s, de az Összefogás Szegedért zászlaja alatt induló Botka László helyére B. Nagyon kívül még ketten: a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba, Balogh Tibor Zoltán, a Zöld Demokraták-Zöld Baloldal-Zöldek Szövetsége jelöltje pályázik. A nagyvonalú programot ígér Keresztúri Farkas: "Létrehozna egy Szeged takarékszövetkezetet, amely helyi kkv-knak, és rászorult szegediekbiztosítana kölcsönöket. Győzelem esetén önkormányzati vagyonleltárt készítenie." - írtuk augusztus 5-én.

Képviselőjelöltek a Délmagyarország 1994. november 14-ei számában.

És csak nagyon erős idegzetűeknek: címszavak az 1994-es választási kampányból! A Világ Utcája projektben 370 új lakás épül, az egykori orosz laktanyában újabb 200 lakást épít az önkormányzat – vállalta Csapó Balázs, aki szerint a panelházak sátortetősítésével újabb lakórészek születnek. Csapó több ezer új munkahelyet vizionált '94-ben, és 60 fővel megalakuló szegedi 24 órás járóőrszolgálatot – a közbiztonság javításáért. A később megválasztott Szalay István új közbiztonságot, köztisztaságot és természetesen – picit a szépségkirálynő választásokat idézve, „and of course: world peace!" – munkahelyteremtést ígért. A szocialista politikus lakásokat is építtetett volna, és kerültekre akarta osztani Szegedet. A Fidesz–MDF–KDNP–FKGP jelöltje, Ványai Éva a külföldi tőke Szegedre települését, a bérlakások további értékesítését szorgalmazta, valamint Virágos Szegedet! álmodott alföldi megyeszékhelyünkre. A politikus felismerte az M5-ös fontosságát: hirdette meg kell építeni a Szegedig tartó szakaszt, valamint a déli Tisza-hidat is. 1994-ben meglehetősen népszerű volt a polgármesteri szék, 8-an indultak a posztért. Egy november 14-ei Délmagyarországban megjelent fényképen, alig kivehetően, de felismerhetőek az egykori jelöltek.