Szeged - delmagyar.hu

Kezdetben volt a cseh Kórház a város szélén, majd a nyugatnémet Klinika hódított: manapság a Vészhelyzet sürgősségi osztálya és a goromba dr.
House nyomozásai kötik le a tévénézőt. A kórházsorozatokat eddig dicsérték, mondván: felhívják a figyelmet a betegségek kevéssé ismert tüneteire. Ám belga kutatók 1300 tizenéves televíziózási szokásait vizsgálva azt tapasztalták: a kórházsorozatok, az egészségügyi témájú filmek, cikkek tíz százalékkal erősítették a tudat alatti félelmet a betegségektől – különösen a nőknél. Aki valami kórságot fedez fel magán, először a háziorvoshoz szalad – megkérdeztük hát az illetékeseket, megszaporodnak-e a betegek a közkedvelt sorozatok után.

Az RTL Klub adatai szerint egy-egy Vészhelyzet-epizód a 18 és 49 év közötti, éppen tévét néző lakosság átlagban 32 százalékát szögezte a képernyő elé, ami 562 ezer 955 embert jelent, a legutóbbi dr. House-epizódot pedig 608 ezren követték – nem kevesen töltik az időt cifrábbnál cifrább nevű bajok között.

– Biztos vagyok benne, hogy igaz a felmérés – vélte Szilárd András szeged-tápéi háziorvos, bár olyan beteggel nem találkozott, aki egy-egy Vészhelyzet- vagy dr. House-epizód alapján azonosított magán tüneteket. Hasonló jelenséget azonban tapasztalt, és a nők valóban hajlamosabbak a túlzott félelemre: a férfiak gyakran akkor sem panaszkodnak, ha már nagy a baj. – Az interneten hozzáférhető a különböző betegségek diagnosztikája és terápiája: ha a beteg észlelni vél magán valamit, utánaolvas. Hozzám már javaslatokkal érkezik, milyen vizsgálatot kellene elvégezni – idézte fel a doktor.

Jelenet a Vészhelyzet című filmből: dráma a köbön

Holott egy tünet több dologra is utalhat. – Nem mindegy, hogy azért fáj az illető lába, mert átment rajta a villamos, bokán rúgták vagy kificamodott – hozta fel a példát: és persze a gyógymód sem ugyanaz. – Elsősorban a 4-5 százaléknyi hipochonderre jellemző, hogy újabb és újabb ötleteket merítenek egy-egy eseménydús dr. House-részből – mondta el Kormányos Szilvia doktornő. Úgy tapasztalta: a képzelt betegeken kívül azokra hathatnak így a kórházsorozatok, akik érzékenyebbek, figyelik magukat, tájékozódnak a különböző betegségekről. Ők nem hipochonderek, de olykor olyan problémával is eljönnek, ami nem szorul orvosi kezelésre.

A nők érzékenyebbek Fodor Sándor pszichológus megerősítette a háziorvosok „diagnózisát": aki kicsit érzékenyebb, gyakrabban véli felfedezni magán a betegségek tüneteit, amelyekkel a médiában találkozik, ám a kórházsorozatok növelhetik is a bizalmat a orvosok iránt. A férfiak kevésbé vonatkoztatják magukra a látottakat, mint a nők – főleg akkor, ha még nem éltek át hasonlót.

– Sokkal többen hasonlítják össze a filmben látottakat a magyar egészségügy állapotával – tudtuk meg a doktornőtől a nem túl meglepő igazságot. Különösen akkor, ha valami atrocitás éri őket: például hónapokkal később kapnak időpontot egy vizsgálatra. Az életmódjukra viszont szinte semmilyen hatással nem bírnak a látottak: nem változtatnak az egészségtelen szokásokon.

Szilárd András szerint leginkább az életkörülmények felelnek a rossz egészségügyi állapotért: az alkohol, a dohányzás, a kábítószerek együtt sem ölnek meg annyi embert, mint a stressz. Tehát azzal is árthat magának az ember, ha az egészsége miatt retteg? Bár valószínű, hogy nem a kórházsorozatok jelentik a legnagyobb stresszveszélyt egy 21. századi magyar állampolgár életében. Hacsak nem képzel minden fejfájás mögé trópusi vírust, holott az utóbbi tíz évben legfeljebb poszteren látott pálmafát.