Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Feketeházy tervezte az első szegedi hidat

Szeged - 125 éve avatták fel Szeged első közúti hídját. A tervező Feketeházy Jánost a fiatal szegedi szobrász, Szemerey-Kiss Balázs örökítette meg. A szobrát tegnap avatták fel a Szent István téri mérnökpanteonban.
Szeged első állandó hídját a felső-magyarországi születésű mérnök, Feketeházy János (1842–1927) tervezte. MÁV-tisztviselőként kamatoztatta bécsi és zürichi műegyetemi diplomáját. Tóth Ernő, az állami útkezelő nyugalmazott hídosztályvezetője szerint zsenialitásával sok irigyet szerzett. Így maradt kisfizetésű kishivatalnok, és lett ötvenévesen kisnyugdíjas. Ebből nehezen tartotta el két gyermekét, özvegy édesanyját és a pusztuló szülői házat. Az első világháborúban ment teljesen tönkre, hazaköltözött. Födémfelújításba kezdett, de leesett a tetőről, és öt évre rá belehalt sérüléseibe.

Feketeházy tehetségét bizonyítja a Keleti pályaudvar, a mai közgazdasági egyetem és az Operaház tetőszerkezete. Maradandót hídban is alkotott; ő tervezett először hazai forgóhidat Fiuméban, világhírt pedig az általa feltalált katonai „gyorshíddal" szerzett, amelyet állványozás nélkül össze- és szét lehetett szerelni. Ma is álló műve a Szabadság híd és a komáromi híd.

Az eredeti hídfő a régi hídon. Egykor villamos is járt rajta. Fotó: a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből
Az eredeti hídfő a régi hídon. Egykor villamos is járt rajta. Fotó: a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből

Szegeden a nagyárvíz utáni városépítéskor 1,2 millió állami ezüst forintból írtak ki pályázatot állandó Tisza-hídra. (Ajándékba kapta a város, és a fenntartására hídvámot szedett.) Kizárólag cégek indulhattak, hogy a nyertes egyben fel is építhesse. A nemzetközi szaktekintély, Feketeházy nem lehetett próféta a saját hazájában: hídterveit hiába ajánlotta fel magyar vállalkozóknak, elutasították. A párizsi Gustav Eiffel irodája kapott az alkalmon: látatlanban elfogadta a tervet, és benyújtotta a másik 22 belga, holland, olasz, német munka mellé. Eiffelék nyertek, megépítették a hidat, a tervezőről hallgattak. Ötven évvel később kutatók jöttek rá, hogy a híd mégsem Eiffel remeke. A hidat 1944. október 9-én német parancsra magyar alakulatok robbantották fel. A 401 méter hosszú, 11 méter széles híd elemei a szeghalmi, ráckevei és marcaltői hídban „élnek tovább". 1948-ban épült mai utódjában a hídfő és a rakparti boltíves hídpillér őrzi az emlékét.

Szemerey-Kiss Balázs hídembere

Feketeházy bronz mellszobrát tegnap avatták fel a Szent István téri mérnökpanteonban. A szobrot a neves szegedi mérnökházaspár – Szemerey Márta és Kiss Lajos – fia, Szemerey-Kiss Balázs készítette. Feketeházy arcvonásai mellett az alkotó a híd egy darabját ábrázolta – a mészkő talapzaton. A 30 esztendős szobrász másik szegedi munkája is ezen a téren áll, az ivókút. Azt mondja, a Tömörkény-gimnázium után „eleve elrendeltetett", hogy nem építész, hanem szobrász szakot végez a képzőművészeti egyetemen. Jelenleg a műegyetem doktori ösztöndíjasa: műemléki kőkiegészítő anyagokat kutat.

Olvasóink írták

  • 3. pacepace 2008. szeptember 19. 11:34
    „budapesti kifejezésmódokkal élve :) Margit híd típusú hd állott egykor Szegeden, ami szép lehetett. De őszintén megvallom, nekem azért a mai ívhíd is tetszik, csak kár, hogy olyan keskeny, hogy a villamosvonalat megszűntették :(”
  • 2. Ogzol 2008. szeptember 19. 08:37
    „Nagyon, nagyon szép volt a régi híd, és illett a városképhez. Nem is értem miért nem azt építették újjá, a háború után.
    Ha nagyon gazdag ország lennénk, (mint ahogy sajnos nem vagyunk), bizony javasolnám az "átépítést". Persze ez csak álom.”
  • 1. hahó! 2008. szeptember 19. 08:02
    „Feketeházyról a Somogyi-könyvtárban kiállítás látható (péntektől vasárnapig), fotókkal, tervrajzzal, képeslapokkal.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Röszke forgalma kiemelkedő

Röszke - 8 millió 200 ezer utas kelt át augusztus 31-éig Csongrád megye hét határátkelőhelyén… Tovább olvasom