Szeged - delmagyar.hu

Egy kicsit off a téma, de ha már moroeszti felhozta:

miből gondolják a kisgyermekes családok, hogy mindenkinek tolerálni kell azt, ha például egy templomi szertartás közben sír a gyerek? Vagy például egy koncerten?

Sohasem értettem, hogy miért kellene jó képet vágni ahhoz, hogy miközben a hallgatnom kellene az ige felolvasást, vagy az ige magyarázatot, vagy egy zenei tételt, nem tudom, mert a gyerek folyamatosan sír, ricsajozik, játszik stb. Moroeszti a szeretetről beszél: de az felém, koncertet hallgatónak, templomba elcsendesülni vágyónak nem jár? Csak nekem kell tolerálni, ha a szülők neveletlenek? Mert NEM A GYEREKKEL VAN BAJ! A szülő önzése és neveletlensége az, ami például ilyen esetben idegesít. Mert szerintem önzés és tapintatlanság, ha a szülő nincs tekintettel a gyerekére, hogy tud-e végig ülni egy szertartást, vagy egy koncertet, vagy sem. Tapintatlan a szülő, amikor arra kényszerít, hogy végig hallgassam, amikor a gyerek teljesen normálisan sír, nyavalyog, hiszen nem az… Tovább olvasom »

Egy kicsit off a téma, de ha már moroeszti felhozta:

miből gondolják a kisgyermekes családok, hogy mindenkinek tolerálni kell azt, ha például egy templomi szertartás közben sír a gyerek? Vagy például egy koncerten?

Sohasem értettem, hogy miért kellene jó képet vágni ahhoz, hogy miközben a hallgatnom kellene az ige felolvasást, vagy az ige magyarázatot, vagy egy zenei tételt, nem tudom, mert a gyerek folyamatosan sír, ricsajozik, játszik stb. Moroeszti a szeretetről beszél: de az felém, koncertet hallgatónak, templomba elcsendesülni vágyónak nem jár? Csak nekem kell tolerálni, ha a szülők neveletlenek? Mert NEM A GYEREKKEL VAN BAJ! A szülő önzése és neveletlensége az, ami például ilyen esetben idegesít. Mert szerintem önzés és tapintatlanság, ha a szülő nincs tekintettel a gyerekére, hogy tud-e végig ülni egy szertartást, vagy egy koncertet, vagy sem. Tapintatlan a szülő, amikor arra kényszerít, hogy végig hallgassam, amikor a gyerek teljesen normálisan sír, nyavalyog, hiszen nem az a természetes közege, hogy órás szertartásokat és koncerteket végig üljön csöndben.

Valahogy sokkal tapintatosabbak voltak a szüleim és korosztálya (ötvenes évek): akkor vittek minket templomban, amikor már tudták, hogy megértem, hogy csöndben kell lenni és nem szabad zavarni másokat (4-5 évesen). Koncertre meg még később, felső tagozatban, amikor már kezdett kinyílni a fülünk a zenére.

Szóval igen: a gyereksírás része az Istennek; és nem: a szülő udvariatlansága és tapintatlansága nem az, amikor bekényszeríti a gyerekét a templomba meg a koncertre.

Lehet, hogy a mi kislányunk nyafogott, mert fáradt volt, ilyenkor már aludnia kellene, de nagyon szerettünk volna részt venni ezen az eseményen.
Felejthetetlen élmény volt, köszönjük az előadóknak, és kicsit több toleranciát kérünk , hiszen nem feltétlenül a neveletlenség lehet az oka annak, ha valakit megzavarunk.

Örök probléma sokak számára az is, hogy a templomban egy gyermek felsír, pedig egy gyermeksírás tud nagyon szép is lenni, hiszen ISTEN része. Szeretettel legyünk egymás iránt. A szeretet türelmes!

Engedjétek hozzám a gyermekeket!

..és ezt nem én mondtam..

Itt plagizálás folyik! :(

Egyetértek hemoglobinnal. A koncert szép volt, élmény. A Dómban telt ház volt. Sajna a közönség néhány tagja nem tudta hol van és miért van ott. Nagyon tüneményes volt a kislány a Gregor iskolából, kár, hogy nem tudtuk meg a nevét. Nagy jövő várhat rá, akárcsak a kis fúvós együttesükre. Kiss András basszista pedig olyan kvalitásokat csillogtat, amire oda kell figyelni!

Köszönjük a szép koncertet, igazán szép élmény volt. Viszont többen voltak ott, akiknek nem volt gyerekszobájuk. Engem határozottan zavart, hogy előadás közben (Andrejcsik István énekelt éppen) a sor közepéről két nyanya kitehénkedett, felállítva a fél sort. Utána folyamatosan mentek el többen is, zajt csapva. Illetve a műsor elején kisgyerek bömbölt hátul percekig, és nem vitték ki a szüleik. Tahóknak nem kellene ingyen koncert. Ők menjenek a Lagzi Lajcsi szabadtéri fellépéseire.