Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Három Kérdés - Aki válaszol: Laczkó Sándor, az SZTE társadalomelméleti gyűjtemény vezetője

Szeged - 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Laczkó Sándor, az SZTE EK Társadalomelméleti Gyűjtemény vezetője válaszol.
– Tiltott volt még beszélni is a pártállamban „tiltott irodalomról". Mit mond a mai diákoknak: mi is az a szamizdat?
– Orosz eredetű betűszó a szamizdat. Azt jelenti: önmaga által kiadott, önkiadás. Arra utal a szó, hogy a szerző saját maga adta ki művét, nem kérte a cenzúrahatóság engedélyét. Magyarországon 1976-tól láttak napvilágot nagyobb számban szamizdat kiadványok. Ezek 1990-ig tiltott irodalomnak számítottak. A mai diákoknak történelem, nekünk saját tapasztalatunk: a szamizdatok készítőit és terjesztőit az állambiztonsági szervek folyamatosan figyelték, zaklatták, igyekeztek megfélemlíteni.

– Épp ezért talány: hogyan jöhetett létre 25 éve a szamizdatok és emigránsirodalom hozzáférését biztosító Dokumentációs és Információs Bázis?
– Ütközni kellett a korszakot jellemzően meghatározó marxista–leninista ideológia, illetve a pártállami berendezkedés nyilvánosságot uraló szemléletével, ennek intézményes képviselőivel. A pártállami nyilvánosság határait tágítani igyekezett az egyetem néhány reformgondolkodású oktatója és hallgatója. Így 1985-től a társadalomelméleti gyűjtemény volt az országban az egyetlen olyan hely, ahol legálisan lehetett úgynevezett tiltott irodalmat olvasni. Körülötte pedig létrejött egy műhely, egy virtuális közösség.

– Az egyetemi TIK átriumában kiállításon mutatják be a gyűjtemény történetét. Az elmúlt negyedszázadban hogyan változott gyűjtőköre, feladata és hatása?

– Speciális igényeket elégít ki működésével a gyűjtemény. A cenzúra engedélye nélkül megjelent irodalmi művek, politikai esszék, tanulmányok hatottak a közgondolkodásra, így szerepet játszottak a rendszerváltás előkészítésében. A szamizdat és az emigránsirodalom, az 1956-tal foglalkozó kiadványok mellett 1990 után a határokon túli magyar kisebbség, továbbá a Közép- és Délkelet-Európában élő nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos társadalomelméleti, politika- és eszmetörténeti szakirodalmat gyűjtjük, az SZTE Egyetemi Könyvtár Régió- és Kisebbségtörténeti Különgyűjteményeként tesszük hozzáférhetővé.

Olvasóink írták

  • 1. JoGabor 2010. november 09. 08:35
    „Az alapításban múlhatatlan érdemei vannak Géczi József Alajosnak és Kovács László Imrének, meg a gyűjteményt kezdetben vezető Bellavics Pistának. Biztosan másoknak is, de én a ´80-as évtized második felében velük "üzleteltem": a becsempészett könyveimet (pl. a Katkó könyvesboltból, Münchenből), ha nekik nem volt meg, odaadtam fénymásolni, és cserébe kaptam egy fénymásolatot abból, ami nekem hiányzott.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghallgatás A kölyökre

Szeged - 9–13 év közötti, jó tánckészséggel rendelkező, énekelni tudó fiút keres a Szegedi… Tovább olvasom