Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Három kérdés Chikán Attila közgazdászhoz

Szeged - 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Chikán Attila közgazdászt, egyetemi tanárt, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét kérdeztük versenyképességről, a forint árfolyamáról, a magyar gazdaság teljesítményéről.
– Magyarország csúszik lefelé a nemzetgazdasági versenyképességet felmérő listákon. Miért?

– A Világgazdasági Fórum (WEF) listája szerint 2001-ben a 29. helyen álltunk, tavaly ősszel volt az utolsó felmérés, akkor a 63. helyet szereztük meg 148 ország közül. Ez azt jelenti, hogy átkerültünk egy másik kategóriába, olyan országok körébe, amelyekkel nem szívesen mutatkoztunk volna korábban együtt. Ez egy folyamatos lecsúszás, több kormány áldásos tevékenységének az eredménye: a magyar gazdaság olyan tartós jellemzői vezettek ide, amelyekben csak nagyon hosszú távon lehet változás. Egy új kormány megjelenése sem hozhat kardinális fordulatot. A munka termelékenységét illetően – egy munkaóra alatt mennyi GDP-t termel egy átlagdolgozó –, ha az USA-t 100-nak vesszük, akkor Norvégiának 135, Magyarországnak 44, az EU-nak 86 a mutatója. Amikor a magyar ember reggel bemegy dolgozni, és délután hazamegy, feleannyit termel, mint az uniós átlag. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem jól vagy keveset dolgoznak, hanem azt, hogy a magyar gazdaság „úgy van összerakva", hogy a munka hatékonysága nem érvényesül. A felesleges és a rossz minőséggel végzett munka következtében feleannyit tudunk termelni, ugyanannyi ráfordítással. Ezt kell megváltoztatni, hogy előbbre lépjünk: sajnos hosszú távon érvényesülő dolgokkal, ilyen az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció, egy új intézményi struktúra.

Chikán Attila. Fotó: DM/DV
Chikán Attila. Fotó: DM/DV

– Mi a véleménye az MNB kamatpolitikájáról és a gyenge forintról?

– Kedvező, hogy a kormány végre segítséget nyújtott a kis- és közepes vállalkozásoknak az alacsony hitelkamatokkal. Más kérdés, hogy a hatékonysága problematikus: az első időszakban azért volt az olcsó hitelek iránt magas kereslet, mivel kiváltották velük a régieket, gépkocsikat vásároltak. Most kevésbé keresik őket: a vállalkozók azt mondják, ha nem tudják eladni a terméküket vagy a szolgáltatásukat, minek vegyenek fel hitelt. De attól még természetesen jó, hogy el lehet érni ilyen alacsony kamatozású hiteleket, csak éppen a gazdaságnak kellene fellendülnie. A gyenge forinttal kapcsolatban visszautalnék arra, amit a lecsúszásról mondtam: hozzászoknak az emberek. Amikor 290 forint volt az euró, ugyanúgy ingattuk a fejünket, mint most a 310-nél. A 320-hoz is simán hozzá lehet szokni, ha így megy tovább. Hogy visszamehet-e 300 alá? Ez nemzetközi tényezőktől függ, ha a nemzetközi pénzkínálat magas lesz, és nincsenek konfliktusok, akkor szerencsések lehetünk. Kicsit már 19-re húz lapot a nemzeti bank, amikor még lejjebb viszi a betéti kamatokat.

– Elérheti idén a GDP-növekedés a tervezett 2 százalékot?

– Ez elképzelhető: olyan alacsonyan voltunk ugyanis... A felzárkózáshoz azonban legalább 3-4 százalékos növekedés kellene.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feldarabolta, megnyúzta a sértettet – perszimuláció a Szegedi Törvényszéken

˝Attól félsz, amit nem ismersz˝ – ez a mottója az Országos Bírósági Hivatal által indított Nyitott Bíróság programnak. Tovább olvasom