Délmagyar logó

2018. 10. 16. kedd - Gál 10°C | 23°C Még több cikk.

Hatalmi harcok, derűvel: Zenés játék debütál a szegedi kisszínházban

Ritkán játszott zenés vígjátékot mutatnak be a szegedi színházban péntek este: a híres szerzőtrió, Zágon-Harsányi-Eisemann XIV. René című darabját viszi színpadra a Jászai Mari-díjas rendező, Tasnádi Csaba.
„Zenés hatalmi őrület", szól Zágon István, Harsányi Zsolt és Eisemann Mihály közös művének, a XIV. René című zenés vígjátéknak az alcíme– a derűs kavarodást péntek este mutatják be a kisszínházban, Tasnádi Csaba rendezésében.

 – Adott egy „seholnincs, sosemvolt" ország, valami furcsa, közép-kelet-európai banánköztársaság, amelyre alapvetően jellemző a hatalmi harc egy sajátos szituáció miatt, amire mindenki vérmérséklete és aktuális helyzete alapján reagál – jellemezte röviden a XIV. René helyszínét, Lodomériát a darab Jászai-díjas rendezője, Tasnádi Csaba. – A megnyilvánulásokat az abszurditásig fokozva léteznek ebbe n a kis országban az emberek, és reagálnak egymásra és a felmerülő problémákra.

Lodoméria, amelynek uralkodója a férfiruhába bújt fiatal nő, XIV. René (Tolnai Hella), egy különös kis ország, amelyre szemet vet a szomszédos nagyhatalom, Illíria királynője, Irina (Szilágyi Annamária).

– Se földrajzilag, se időben nem konkretizált a darab, mintha történelmen felül állna – foglalta össze a rendező azt a világot, amelyet Molnár Zsuzsa díszlete és Varjas Zsófia jelmezei megteremtenek. – Nagyon szellemes görbe tükröt tart a mindenkori társadalomnak, az embereknek, a hatalomra ácsingózóknak, a hatalomból való kikerüléstől félőknek. Nagyon jellemző, hogy a vígszínházi ősbemutatón 1940-ben fergeteges siker volt, de a vidéki továbbjátszást a szélsőjobboldal nyomására betiltották.

A betiltás ellenére nem veszett el a darab – sőt a vitriolos, csipkelődő humorából sem vesztett.
– A szövegkönyv szerint ebben a csöppnyi országban, ahol minden 28 év alatti férfi katona, minden 28 év feletti pedig országgyűlési képviselő, megjelenik a szomszédos nagyhatalom, Illíria királynője, Irina, aki egy nem létező, szláv keveréknyelven beszél, és furcsa módon épp energetikai problémák miatt keresi fel Lodoméria királyát, XIV. Renét – írta le az alaphelyzetet Tasnádi Csaba. – Az eredeti szövegkönyv is számos politikai, illetve hatalmi harcra utaló poént rejt: amíg létezik helyezkedés pozícióért, vagyonért, hatalomért, addig mindig betalálnak ezek a kedvesen csipkelődő mondatok.

Tasnádi Csaba már visszatérő vendég a szegedi teátrumban – rendezett prózát, nagyoperettet, zenés játékot is. A pályáján meghatározó szerepet játszanak a vígjátékok, amelyeknek másfél évtizede külön rendezvényt is alapított, a nyíregyházi VIDOR fesztivált.

– A zenés művek komplexitása vonz, és szeretek csapatban játszani. A zenés darabokban a koreográfustól kezdve a korrepetitoron át, a zenei vezetőig mindenki hozzáadja tudását; nemcsak a színész, hanem a zenekar, az énekkar és a tánckar munkája is jelentős. Együtt hozunk létre egy hatásában összetett dolgot. Tisztelem a színvonalas szórakoztatást is. Tisztában vagyok vele, hogy a vígjáték csak látszólag könnyed műfaj, valójában rengeteg energiát kell belefektetni. Egy-egy nyílt színi vagy jelenetvégi taps mögött hatalmas tudás és sok munka van. Legyünk büszkék ezekre a hagyományokra, hiszen Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Körmendi János országában élünk!
 
Énekel az egész udvar

A XIV. Renében énekel, táncol is a szereplőgárda: Fekete Gizi Mária Eleonóra főhercegnőt, Kárász Zénó János herceget alakítja. A főálláshalmozó szerepébe Szívós László bújik, György herceget Figeczky Bence, Henriette főhercegnőt pedig Borsos Beáta játssza. A zenés őrületben feltűnik még Gyöngyösi Zoltán, Barnák László, Hodu Péter és Kálmán Zsófia is.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Illegális migránsokat tartóztattak fel Csongrád megyében

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba négy migráns Röszke közelében. A rendőrök… Tovább olvasom