Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Húsvéti zsongás Subasán

Nagyüzem volt a subasai nyaralókban a hosszú hétvégén. Az ünnepek alatt sokan döntöttek úgy, hogy a húsvéti sonkát és kalácsot nem a városban, hanem víkendházukban vagy annak udvarán, a napsütésben fogyasztják el. Dolgozni is inkább csak a vakondoknak volt kedvük.
Kellemes, 20 fok körüli hőmérséklet, szikrázó napsütés, virágokba borult meggyfák, madárcsicsergés: ilyen környezetben töltötték el húsvétjukat a subasai kiskertek tulajdonosai, akiket a vasárnapi ebédjük után-közben zavartunk meg. A szűk kis utcákban szinte minden nyaraló előtt állt egy-egy gépkocsi: volt, aki az itt élő szülőket látogatta meg – mint megtudtuk, a subasai nyaralóknak nagyjából 600 állandó lakosa van –, más a város zajától menekült ki a víkendházakba.

Kerekes Márton feleségével és két gyermekével a nagyszülőknél, Bernát Lajoséknál vendégeskedett a hét végén. – Tavaly húsvétkor is itt voltunk. Mondhatjuk, most már hagyomány, hogy itt töltjük ezt az ünnepet – mondta a dorozsmai férfi. Dolguk a kertben az evésen és a pihenésen kívül nem sok akadt. Mivel a nagyszülők állandó lakói a víkendháznak, a hátsó udvaron elterülő szőlőskert és a virágágyások naponta karban vannak tartva. – A szőlő metszésén, permetezésén, valamint a napi feladatokon már túl vagyok – mesélte Bernát Lajos. Unokáira, lányára és vejére ezért jobbára csak a húsvétvasárnapi lakoma elfogyasztása hárult: húsleves, sült házi csirke és sütemény volt az ünnepi menü, amihez a subasai birtokon megtermelt szőlőből készült borral koccintottak. – Nemsokára hazamegyünk, de csak a kocsit tesszük le, és kerékpárral jövünk vissza a nyaralóba – utalt Kerekes Márton arra, a húsvéti ebédet ekképpen dolgozza majd le családjával.

Néhány utcával feljebb, éppen ebédelés közben találtuk Hunvölgyi Emilt, aki fiával és barátnőjével, Tóth Évával húsvétozott nyaralójában. – Tizenöt éve van meg a kert, és annyira beleszerelmesedtünk, hogy szeretnénk itt egy lakóházat felhúzni és végleg búcsút inteni a városnak – beszélt a szegedi órásmester. Az álom beteljesülésére azonban egyelőre még várniuk kell: egy önkormányzati rendelet szerint a subasai zárt kerteknek csak 3 százalékát lehet építeni, ami Hunvölgyiék kertjében egy mindössze 25 négyzetméteres „ház" felépítésére lenne elegendő. – Nem adjuk fel! Szeretnénk, ha Subasa is olyan besorolást kapna, mint a sziksóstói víkendházak, ahol a közművesítés semmivel sem jobb, mint itt, mégis 13 százalékot lehet beépíteni – mondta az órásmester.

A szomszédnál eközben hangos latin zene csapott fel a rádióból. – Szeretjük a salsát, és tapasztalatból mondjuk: jobb, ha zenét hallgat, mintha énekelne – mosolygott Hunvölgyi Emil. A család kerti programja nem volt megerőltető: a Szegedről hozott sonka, tojás, kalács és egyéb finomságok elfogyasztása után az órásmester a kert közepére kirakott nyugágyon szundított egyet, de előtte a turuljátékot is elővette és lejátszott néhány menetet barátnőjével. – Csak a vakondok dolgoznak ilyenkor – mutatott a kertjében látható friss földtúrásokra, miközben víkendháza kapujáig kísért ki bennünket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hazahozták az apja által Törökországba vitt Karcsit

Megérkezett Budapestre Mehmet Karcsi, akit török édesapja két és fél éve vitt el Magyarországról. A… Tovább olvasom