Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Centenárium a víz jegyében

Szeged - Harminc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetvenedik állomása: 1979.

„A víz – éltető elemeink egyike. A Víz – a sajátos szegedi szóhasználatban – a száz évvel ezelőtti pusztító ár. A város az árvíznek persze nem csupán rossz emlékét őrizte meg, hiszen a Víz az újjászületést is jelentette" – adjuk meg a centenáriumi év alaphangját január 24-én, mikor Pálfy Katalin arról tudósít, hogy „különleges szökőkút díszíti majd a Dugonics teret".

Szonett a szökőkúton

„Amfiteátrumszerűen kiképzett, lépcsőzetes szerkezete a város sugaras, körgyűrűs alaprajzát idézi, s a központi kör 167,8 négyzetméteres felületéről, a víztükörből százegy fúvókán át szökik fel a víz. A vízsugarak magassága változtatható, programvezérelt automatika szabályozza az öt vízrendszerhez tartozó fúvókák állását. Ezzel a megoldással sikerül a különböző vízképeket a zenével összehangolni – a szökőkútnak ugyanis muzsikája is lesz: Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző komponálja" – írjuk, és Ács S. Sándor felvételén megmutatjuk, ahogy „az egyetemi épület főbejárata előtt daruval emelik ki az útban lévő kandelábereket". Avatás: augusztus 20. tiszteletére.

„Fél évszázaddal a Víz után Juhász Gyula szonettet írt Szegedhez – verse újabb ötven év múltán – krómacél betűkből, teljes terjedelmében olvasható lesz a szökőkút körbefutó falán." Ennek befejező két sora: „állj boldogan és büszkén, ősi város, / Simulj szerelmes szívvel a Tiszához."

Kiállítás, kötet

„Noha Szeged városát csak 1879. március 11-én éjjel vette el a Tisza, Tápéra már hetedikén este betört. Hiába épült 1876-ban a falu fölső határában az ún. Kemes dűlőnél nyúlgát – ami egyúttal Fölsővárost is hivatott volt megvédeni –, három évvel később, a percsorai gátszakadást követő napokban méteres hullámokkal, veszélyesen hömpölygött át rajta az elszabadult víz" – írja január 24-én ifj. Lele József, illetve: „a művelődési otthon nagytermében kiállítást szerveztek, mintegy emlékeztetőül".

„Nagy vizek krónikája" címmel lapunk akkori főszerkesztő-helyettese, Sz. Simon István január 25-étől cikksorozattal tiszteleg „a korszakválasztó, históriai jelentőségű" dátum, illetve „a Víz" előtt.

„Őrgróf Pallavicini Sándor, akinek negyvenezer holdja terpeszkedett Csongrád megyében, úri kegyet gyakorolt a nagy árvíz által kiöntött Algyő lakosságával: felajánlott birtoktestéből 300 holdat a homokos magaslaton az áttelepülésre. (...) Algyő népe mégsem adta fel történelmét, és csak részben települt át a kilencutcás, vonalzóval szerkesztett új községbe – tény, hogy a falu megszületett a katasztrófa jegyében, és elkezdte önálló életét a legsötétebb kiszolgáltatottságban" – írja „Sz. S. I." a „Sándorfalva története és népélete" című kötet recenziójában.

„A Városrendezés, várostervezés című kiállításon az árvíz utáni újjáépítés terveit, fotóit mutatják be. Az évforduló alkalmából több kiadvány is napvilágot lát, köztük Tóth Béla Árvízi képeskönyve, s egy minikönyv Vizek és emberek címmel. A centenáriumi események sorában több tudományos tanácskozást rendeznek az MTESZ székházában, a szegedi színház novemberben bemutatja Páskándi Géza árvízi témájú drámáját" – soroljuk február 13-án, amit megtudunk: „A Tiszáról és a belvizekről napjainkban. Sajtótájékoztató az ATIVIZIG-nél" című információban, merthogy „az előrejelzések szerint a hét végén, a jövő hét elején Szegednél 780–800 centiméteres vízállás várható. Ismét gondot okoz a belvíz. Az ATIVIZIG működési területén jelenleg 17 ezer 800 hektár – ebből 5 ezer hektár vetés – áll víz alatt".

Emlékmű, partfal

„A pártbizottság és a tanács emlékülése" – így kezdődött „Szeged emlékezése a százados árvízre" – kezdődik a március 13-i címlapon induló, a 3. oldalon folytatódó tudósításunk. „Az emlékülésen jegyzőkönyvben örökítették meg az évfordulót."

„Az Országos Vízügyi Hivatal, Szeged megyei város tanácsa, valamint a Képző és Iparművészeti lektorátus a nagyárvíz centenáriumára emlékművet emeltetett a Lenin krt. déli végén, a Tisza-parton – Segesdy György szobrászművész alkotását (az építészeti megvalósítás Takács Máté munkája). Az emlékmű avatását és az új partvédelmi mű átadását az emlékülés után, déli 12 órakor rendezték."

Fényárban úszik a két part között feszülő híd. Fotó: Enyedi Zoltán
Fényárban úszik a két part között feszülő híd.
Fotó: Enyedi Zoltán

„A vasárnap szinte végig az árvízi emlékezés jegyében telt el Szegeden. Délután 3 órakor a Bécsi krt. 2. számú háznál rendeztek rövid ünnepséget, hogy megörökítsék az európai városok Szeged újjáépítéséhez nyújtott segítségét. Berlin, Bécs, Brüsszel, London, Párizs és Róma nevét vésték márványba – mint a nagykörút névadóit is –, és Juhász Gyula emlékversével fejezi ki köszönetét Szeged e márványtáblán."

Megújított és megerősített partfal védi Szegedet a haragos folyótól. Fotó: Somogyi Károlyné
Megújított és megerősített partfal védi Szegedet a haragos folyótól.
Fotó: Somogyi Károlyné

„Éppen tíz esztendeje, hogy a közönség elől bezárta kapuit a Móra Ferenc Múzeum várépülete. (...) a napokban új, állandó kiállítással ismét megnyitotta ajtaját" – híreljük május 16-án. A tárlat témája mi más is lehetne, mint „az ember és a víz küzdelme".

Hídavató

„Az árhullám sem lehet akadály" – állítjuk február 7-én, amikor ismét címlapon számolunk be az új szegedi híd építéséről. Somogyi Károlyné felvételein is látni: dolgoznak a „vasbetonszerelők a szegedi oldalon", illetve hogy „már csak hatvan méter, és összeér a két hídrész".

„Már majdnem összeér..." olvasható április 22-én „Az új híd krónikája" állandó felcímű információban, látható Somogyiné három fotóján.
November 4-i lapunkban zárul a krónika: az 1977. február 10-én elkezdett hídépítés, amit most „november 7. tiszteletére" adnak át. A szerkezet méreteire utal az adatsor: a mederhíd acélszerkezete 2627 tonna, amelyhez 10960 darab csavart, 67750 szegecset használtak, a burkolathoz pedig 12910 négyzetméter hengerelt, és 10420 négyzetméter öntött aszfaltot. Egyébként „a híd hossza – Odesszai körúti feljáróhíd: 236,40 m, mederhíd: 372,00 m, római körúti feljáróhíd: 150,55 m. (...) A híd felülete 17750 négyzetméter. (...) A híd átbocsátóképessége: 4200 jármű/óra".

Szeged új hídja építésének utolsó mozzanata. Fotó: Enyedi Zoltán
Szeged új hídja építésének utolsó mozzanata.
Fotó: Enyedi Zoltán

„A felszabadulás utáni hídépítés történetében egyedülállóan rövid idő alatt, az eredeti befejezési határidő előtt hat héttel, a kivitelezési költségkereten belül, nyolcmillió forint megtakarítással készült el a híd – jelentetten Pajkos István, a Hídépítő Vállalat igazgatója Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszternek és Papp Gyulának, Szeged tanácselnökének, aki a város nevében vette át az építőktől az új hidat" – tudósít Pálfy Katalin a hídavatóról november 6-án. „Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője nyitotta meg az utat a szegediek előtt az avatási szalag átvágásával. Az első séta – át Újszegedre – mindenkit meggyőzhetett arról, hogy megérdemeltén figyelték a város lakói az új híd építésének minden mozzanatát".

Mindezek után nem is meglepő, hogy november 9-én arról tudósíthatunk: „a Magyar Urbanisztikai Társaság a város gyors ütemű fejlődését követni tudó és kiemelkedő eredményeket felmutatni tudó harmonikus városfejlesztésért Szeged megyei város tanácsának és társadalmának a Hild János Emlékérmet adományozza."

Kronológia: 1979

Március 4.: Megjelenik II. János Pál pápa Redemptor hominis (Az ember Megváltója) kezdetű első, programadó enciklikája, amelyben a kétségek és kételyek helyett a hit bizonyságát kínálja kora emberének. Június 18.: Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapodást. December 25.: Három – légi úton Kabulba szállított – szovjet légideszant-ezred elfoglalja az afgán főváros repülőterét, majd négy gépesített lövészhadosztály lépi át a közös határt. December 29.: Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése azt követően, hogy a szovjet erők behatoltak Afganisztánba.

Arcél: Fehér Kálmán (1934– )


1959-ben lett a Délmagyarország munkatársa Fehér Kálmán. Az első években az ipari rovatban dolgozott, majd a belpolitikaiban (akkoriban várospolitikai rovatnak nevezték), és ennek vezetője lett. Sok karikatúrája jelent meg a lapban, 1965-ben kiállítást rendeztek belőlük a Sajtóház klubjában. Részt vett a lap tipográfiai arculatának alakításában is. 1970-ben publicisztikai munkásságáért megkapta a városi tanács alkotói díját. Néhány évig olvasószerkesztő volt. 1976-ban a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójához került vezető szerkesztőnek, 1978-ban a Népszavához hívták. A szakszervezetek lapjánál szerkesztőbizottsági tag volt; művészeti szerkesztőként (akkoriban vezette be a Népszava nyomdája az ofszet technológiát), olvasószerkesztőként, szerkesztőként dolgozott (amit hol szerkesztőségi titkárnak, hol lapszerkesztőnek neveztek). Az utóbbi másfél évtizedben a grafika és a tipográfiai felé fordult, és számtalan számítógéppel készült munka került ki a keze alól.

Tájnövényünk, a fűszerpaprika

„A Szegedi Fűszerpaprika-termelő Társulás gesztora, a mihálytelki Új Élet Tsz 10 ezer négyzetméternyi területen nevelt palántát a szegedi feldolgozó vállalattal kötött szerződés alapján, hogy ezzel is segítse a partnergazdaságokat" – tudatjuk május 16-án, mikor „Ültetik a fűszerpaprikát". „Paprikadíszben" – Somogyi Károlyné felvétele „Mihálytelken készült, a Nagybercsényi utcában, Gombos Imre paprikadíszt öltött házáról. A felaggatott műanyag hálókban mintegy hét-nyolc mázsa piros paprikacső szikkad." Holott „kevés helyen található már olyan ház, amelynek ereszalján paprikát szikkaszt az őszi napfény. Ez a hagyományos utóérlelési módszer mindjobban feledésbe merül".

Fotó: Somogyi Károlyné
Fotó: Somogyi Károlyné

31 éves akadémikus

Az MTA levelező tagja Lovász László (képünkön), a „31 esztendős, kivételes képességű, fiatal matematikus, a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. A tudományok doktora fokozatot 1977-ben szerezte meg, szűkebb szakterülete a kombinatorika, amelynek világviszonylatban is vezető szakértője. Középiskolás korában megoldotta Tarski egy univerzális algebrai problémáját, s e munkája nyomán megindult vizsgálatok ma is folynak. Ő volt az, aki kiépítette a hipergráfok elméletét, megalkotta a törtlefogások fogalmát, nevéhez fűződik a valószínűség-számítási módszer egy újfajta alkalmazása, megalkotta a geometriai hipergráf fogalmát, jelentős elismeréseket ért el az algoritmusok elméletében. Nemcsak alkalmazza az algebra, topológia, a geometria és a valószínűség-számítás eredményeit, hanem a kombinatorikán keresztül összekapcsolja őket, és ezekre vonatkozóan is lényegi összefüggéseket tár fel" – írjuk május 12-én a „Befejeződött az Akadémia közgyűlése. Szegedi akadémikusok" című tudósításban. Az ifjú tudóssal Tandi Lajos készít interjút, amely lapunk november 7-i számát gazdagítja. Lovász azt mondja: „A matematikatanítás reformjához nagy reményeket fűzök, bízom benne, hogy csökken az éles szakadék a matematikát értő és nem értő emberek között. (...) A reform hatása 15–20 év múlva érik be, s akkor minden bizonnyal egy egész társadalomra kiható szemléletváltozás tanúi lehetünk..."


Napi hírek

Életveszélyes kollégium. „A JATE Bolyai János kollégiumának lakóit 1978 októberében kiköltöztették. Az indoklás: az épület életveszélyessé vált, lakás céljára alkalmatlan. A hallgatókat ideiglenesen a JATE öt másik kollégiumában helyezték el. (...) Balog István, a JATE gazdasági" igazgatója elmondta: „a Bolyairól korábban nem tudtuk, hogy salakbetonból készült. Az ötvenes években cserébe kaptuk a Tolbuchin sugárúti kollégiumért, lakásnak használták azelőtt, a tervrajza sem volt már meg. Az Irinyit hat éve állandóan vizsgáljuk, ahol a tervezők meghatározzák, aládúcoltatjuk, födémet cserélünk. (...) Ez a szegény ember pazarlása. Olcsóbb lenne az államnak, jobb lenne az egyetemnek, ha az elöregedett épületeket ledózerolnánk, új épülne a helyükre, de a pénzügyi lehetőségek mindenkor határt szabnak az igényeknek. Az Irinyi épületében a legnagyobb gondot a menza okozza, több ezren étkeznek ott naponta. (...) Találtunk megoldást, hogy kényelmesebben helyezhessük el a fiúkat. A József Attila és a Móra Ferenc kollégiumok szolgálati lakásait fölszabadítjuk, a Móra vendégszobáit máshová költöztetjük. A minisztérium is nagyon segítőkésznek mutatkozott: a tervezettnél előbb épül fel az egyetem új kollégiuma, és nem négy-, hanem hatszáz személyes lesz majd" (január 3., szerda).

MÁV-rendelő. „Újszegeden átadták a MÁV új rendelőintézetét, (...) amelynek alapjait 1975-ben rakták le. (...) Az épületben 28 orvosi munkahelyen gondozzák az arra rászorulókat. (...) A Szegedi Tervező Vállalat tervezte 46 millió forintos épületet a DÉLÉP dolgozói építették föl" (január 12., péntek).

Márta Ferenc. „Egész tudományos életünk, és ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia idei legfontosabb feladata a tudományos kutatások hatásfokának növelése – mondotta Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára", a JATE volt rektora. A kiskundorozsmai születésű fizikus szerint „az akadémiai kutatóbázis minden bizonnyal jelentős mértékben közre tud működni több népgazdasági, társadalmi feladat valóra váltásában. Ilyen például az elektronikus alapanyag- és alkatrészgyártás, valamint az originális gyógyszerkészítmények fejlesztése, a föld termőképességének növelése, a racionális földhasznosítás, az alapvető fontosságú mezőgazdasági termékek hozamainak fokozása, az élelmiszerválaszték bővítése, a vállalati és az állami gazdaságirányítás szervezeti-intézményi rendszerének továbbfejlesztése" (január 17., szerda).

Üllés nagyközség. „A megyei tanács 1979. január elsejével Üllés községet nagyközséggé (...) nyilvánította" (január 18., csütörtök).

Vasváry-gyűjtemény. „A szegedi születésű Vasváry Ödön, az amerikai magyarság történetének elhivatott kutatója, aki 1914-től az Egyesült Államokban élt, a maga nemében páratlan adatgyűjteményét, magánkönyvtárával együtt, halála után a Somogyi-könyvtárra hagyta" (január 18., csütörtök).

Színház, mozi. „Befejezéséhez közeleg a Szabadság filmszínház átalakítása. A létesítmény a filmvetítéseken kívül a szegedi operatársulatnak is otthont fog adni arra az időre, amíg a nemzeti színházat felújítják" (február 4., vasárnap).

Zsana. „A huszonharmadik napon, Zsanán elfojtották a gázkitörést". A szomszédos megyébe az algyői olajmezőről is érkeztek segíteni szakemberek (február 16., péntek).

Népies. „A blúz anyaga sokféle lehet: lenvászon, pamutvászon, panama, puplin, batiszt, sztramin, grenadin, selyem, kékfestő", amit díszíthetünk „például méterben kapható színes farkasfogakkal, keskeny hímzett szalagokkal, pamutcsipkével, paszományzsinórral és így tovább" (február 17., szombat).

Hajnövesztő. „Meglehet, a Bánffy-féle hajszesz nagy áldás az emberiségre, de (...) a véget nem érő sorbaállások könnyűszerrel elkerülhetők lennének", ha „a slágercikk árusítása" nem „csupán a Herbária üzleteinek privilégiuma" lenne (március 3., szombat).

Petróleumlámpa. „Monostori Klára (Ruzsa 523.) kérését teljesítjük, s közhírré tesszük, ha netán az üzletvezetők nem figyeltek volna föl rá: hiánycikk évek óta a petróleumlámpa" (március 9., péntek).

Meghalt Vaszy. „Tegnap, 76 éves korában, meghalt Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar nyugalmazott zeneigazgatója, a Zenebarátok Kórusának vezetője, a Szocialista Kultúráért, az Érdemes Művész, a Munka érdemrend, a Kiváló Művész, Szeged város alkotói díja, a Csongrád megyei tanács alkotói díja és a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetettje" (március 13., kedd).

Miller-bemutató. „A salemi boszorkányok. Miller-bemutató a Kisszínházban. (...) A rendező, Hules Endre (...) is lelkiismeretünkre apellál, s nekünk szembe kell nézni önmagunk salemi arcával" (április 1., vasárnap).

Társadalmi munka. „Szépül Szeged. Diákok társadalmi munkája – a parkokért. Immár hagyomány, hogy a KISZ Szeged városi bizottsága a városgondnoksággal kötött megállapodás értelmében minden tavasszal társadalmimunka-akciót szervez Dolgozz négy órát Szegedért! címmel" (április 24., kedd).

Alkotóház. „A szegedi városi tanács művészetpártoló szándékának újabb bizonyítékaként tetemes költséggel alkotóházzá alakította át a kettőshatári tanyai iskolát" (április 28., szombat).

Gambrinus. „Újra nyitott a Gambrinus. Disco helyett söröző" (május 6., vasárnap).

Újságíró-stúdió. „Tegnap, szerda délután tartották meg a szegedi újságíró-stúdió 1978–79-es évfolyamának zárófoglalkozását. (...) A tanfolyam hallgatóit Gazdagh István, a Délmagyarország főmunkatársa, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége megyei csoportjának nevében köszöntötte, majd Rácz Lajos, a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztője, a MUOSZ elnökségének tagja mondott beszédet. (...) Arra biztatta a végzett hallgatókat, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a megyében megjelenő napilapok, üzemi lapok híradásait, és tudósítsák azokat érdeklődésre számot tartó eseményekről" (május 10., csütörtök).

Új tető. „Tavaly nyáron kezdte el felújítani a Szegedi Nemzeti Színházat a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat. (...) Csak a tető felújítása várhatóan 14 és félmillió forintba kerül" (május 20., vasárnap).

Móra emlékezete. „Móra Ferencre emlékezünk címmel rendeztek a könyvhét nyitónapján, pénteken ünnepi irodalmi estet a Kisszínházban. Móra Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából a szegedi rendezvény kiemelkedő eseménye volt a péntek esti műsor" (június 3., vasárnap).

Úttörőolimpia. „XV. Nyári Úttörőolimpia. Szeged felkészülten várja az ifjú olimpikonokat. (...) 3312 versenyző és 800 kísérő érkezik Szegedre. (...) Az olimpiai nyitóünnepséget június 29-én este 8 órakor rendezik meg a SZEOL AK Tisza-parti Stadionjában. Az olimpiai lángot Csapó Géza hétszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes kajakozó hozza a stadionba" (június 22., péntek).

Büfésor. „A vendéglátó vállalat a tavalyi felállásban, a tavalyihoz hasonló stábbal készül a szabadtéri játékokra. tehát: a büfésor – a huszonnégy, a tíz és a hat méter hosszúságú pavilon – megint csak a Rerrich Béla téren várja a jó falatokra éhes, sörre, borra, üdítőre szomjas vendégeket. A pavilonok már július 2-án helyükre kerültek" (július 8., vasárnap).

Segélyhívók. „Nem kell ezentúl telefon után kutatnia annak, aki Szegeden, a nyílt utcán bűncselekményt, közlekedési balesetet vagy tűzesetet észlel. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt napokban kiépíttette a városban a rendőrségi segélyhívó-telefonhálózatot" (július 12., csütörtök).

Marx tér. „Csúcsforgalomban – a gépkocsivezetőket nem számítva – hét ember irányítja a forgalmat az autóbusz-pályaudvaron. Egy nyári piacos napon 63 magánkereskedő, 29 kisiparos, 11 szocialista kereskedelmi szervezet és körülbelül 1500–2000 őstermelő kínálja portékáját. Reggel fél öt és eset 11 óra között 938 autóbusz hozza-viszi az utasokat, reggel négy óra és a délutáni szürkület között 120–130 tonna áru talál gazdára" (augusztus 1., szerda).

Halászlé. „Nagy érdeklődés kísérte Szegeden tegnap, a Roosevelt téri Halászcsárda előtt megrendezett VI. Országos halászléfőző versenyt. Harminc bográcsban főtt az ínycsiklandozó étel" (augusztus 5., vasárnap).

Görög tragédia. „Bemutatták az Antigonét. Először szerepelt görög tragédia a dómszínpadon. (...) A címszerepet Hámori Ildikó, ellenfelét, Kreónt Szabó Sándor alakította" (augusztus 11., szombat).

Halastavak. „Szikes legelők helyén új halastavak Csongrád megyében. (...) Szeged határában, a sándorfalvi út mellett építi az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Fehértó területének egyharmadánál nagyobb tavat, amelynek egy 1977-ben létrejött társulás a gazdája" (szeptember 1., szombat).

Lézer. „A festéklézerek alkalmazásáról kezdődött nemzetközi konferencia tegnap, kedden Szegeden, a Technika Házában. (...) A tanácskozás első napján tartotta meg előadását V. S. Letonov, Lenin-díjas fizikus. Ismertette a legújabb kutatások eredményeit, amelyek a gyorsfolyamatok tanulmányozásából születtek. A festéklézerek segítségével olyan rendkívül gyors fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat is vizsgálni lehet, amelyek a milliomod másodperc egymilliomod része alatt játszódnak le. F. P. Schäfer fizikus a festéklézerek alkalmazásában eddig elért eredményeket ismertette" (szeptember 5., szerda).

Rongygyűjtés. „A használt ruha érték. Hogy mekkora érték, azt bizonyítja egyetlen szám: a MÉH Tröszt tavaly 30 millió dollárért vásárolt külföldről géptisztító anyagot. (...) Szegeden a népfront városi bizottsága, a KISZ és az Úttörőelnökség közreműködésével Szőregen, Rókuson, Tarjánban és Újszegeden szervezi meg októberben a használt ruhák gyűjtését" (október 5., péntek).

Egyetemisták szüretelnek. „Pusztamérgesen és Mórahalmon az egyetemisták naponta, fejenként 120 kiló szőlőt szedtek. Tavaly a szakmunkástanulók két mázsát, a bányászok és más alkalmi szüretelők – ugyanannyi idő alatt – öt mázsát" (október 28., vasárnap).

Csongrádi IH. „Ünnepélyes keretek között avatták fel tegnap, csütörtökön Csongrádon az új ifjúsági házat. (...) A nagyon szép új épület beruházási összege 12 millió forint, ebből 4 milliót az Állami Ifjúsági Bizottság, 900 ezret a SZOT biztosított, a helyi lakosság társadalmi munkája 1 millió forintot ér. A fennmaradó összeget a megyei és városi tanács adta. Az épület berendezéséhez a Magyar Rádió is hozzájárult, a 6-os stúdió lecserélt teljes hangosító berendezését a csongrádi fiataloknak ajándékozta" (november 2., péntek).

Janics. „Éremért utazom Moszkvába!" – nyilatkozta „Milan Janics VB után – olimpia előtt". „A kivételes képességekkel rendelkező 22 éves sportoló Kovács László szegedi edző irányításával dolgozott. Milan Janics 1978-ban az Ada Ciganlliján tört be a világ élvonalába. K–1 1000 méteren ezüstérmet nyert, 10 ezren pedig világbajnoki aranyérmet akasztottak a nyakába" (november 2., péntek).

Balesetek. „Az első kilenc hónap" tapasztalata: „közel 220 balesetet okozott a figyelmetlenség, a közlekedés szabályainak megsértése" (december 5., szerda).

Gyerekeknek. „A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárának szocialista brigádjai elhatározták, hogy a nemzetközi gyermekév alkalmából egy kommunista műszak munkabérét a gyermekeknek ajándékozzák" (december 29., szombat).

Olvasóink írták

  • 2. IVY 2009. október 20. 13:31
    „Az új híd építéséről készült fotó klassz.
    Abban az időben voltam ovis.:)”
  • 1. Hétszűnyűkapanyányimonyók 2009. október 17. 16:25
    „Milyen fura, ezeket a képeket elnézve, arra a néhány autóra már jutott 4 sávos szakasz (pedig akkor még nem volt súlyadó, meg mindenféle bizbasz) most meg 100X anyi autó, 100X annyi jövedéki adó, mégis úgy kell könyörögni egy kis fejlesztésért, ha meg valahol 4 sávosítanak, úgy adják elő mintha ők lennének az atyaúristenek.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vígopera és Szent Ferenc Modenából

A modenai Amarcord Társulat vasárnap vígoperával, hétfőn Szent Ferencről szóló darabbal lép fel a nagyszínházban. Tovább olvasom