Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Ezrek ünnepelték a csatlakozást a román határnál

Szeged - Két hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencvennyolcadik állomása: 2007.

„A magyarországi Nagylak önkormányzatának vezetői voltak a Nadlac főterén rendezett csatlakozási ünnepség díszvendégei szilveszter éjszakáján" – írja 2007 első lapszámában Illyés Szabolcs.

Nagylak és Nadlac

„– Amikor a jelképes, vörös határvonalhoz értünk, senki sem várt bennünket, ám akkor felhangzott a fúvószene, és a határ túlfeléről nem kevesebb mint ezerötszáz nagylaki vonult ki a fogadásunkra, elképesztő volt az öröm, amely az emberekről sugárzott. Legalább háromszor ennyien várták együtt az éjfélt a nagylaki főtéren, majd a magyarországi éjfélt is megünnepelték – fogalmazott" Gyarmati András, nagylak polgármestere, aki beszédet is mondott az ünnepségen.

Új rend fogadta a határon átkelőket. Fotó: Karnok Csaba
Új rend fogadta a határon átkelőket.
Fotó: Karnok Csaba

„Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere lapunknak elmondta: január elsejétől immár nekik is lehetőségük nyílt rá, hogy közvetlen uniós forrásokra pályázhassanak, így minden bizonnyal felgyorsul a térség gazdasági fejlődése. Persze árnyoldala is van a csatlakozásnak – a határ mindkét felén üzletek és szolgáltatások váltak feleslegessé."

Új rend az átkelőn

„Hajnaltól már egészen új rend fogadta a határon átkelőket, hiszen mindkét oldalon egyvonalasra szűkült az ellenőrzés. A változások egyik érdekessége, hogy a Romániába átlépőket a korábbi, román oldalon magyar határőrök vizsgálják át, míg a hazánkba belépni szándékozókat a magyar Nagylaknál román határrendőrök fogadják. Így a korábbinál kétszer gyorsabban lehet a határon átkelni, ezzel már fogadóképessé vált mindkét kirendeltség az M43-as gyorsforgalmi út ide érkezésére is, ami a tervek szerint a román oldalon is autópályaként folytatódik majd" – nézünk a jövőbe.

„Még invázióról nem beszélhetünk, de egyre több román állampolgár érkezik hazánkba. Románia uniós csatlakozásával könnyebbé vált a határátlépés. A határőrök máris lefüleltek két körözött személyt. Egy romániai férfi azt mondta: beindult a biznisz, gyorsan kell cselekedni" – mutat egy másik szempontot Cs. Gát László. „A Romániai Szegedi Főkonzulátuson is kevesebb volt a dolog. Korábban sokan útlevélproblémák miatt tértek be a hivatalba, ez az első héten már elmaradt – tudtuk meg Maria Pop konzultól."

Gyarmati András, Nagylak és Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere a határon köszöntötte egymást. Fotó: Karnok Csaba
Gyarmati András, Nagylak és Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere
a határon köszöntötte egymást. Fotó: Karnok Csaba

Árlesre is elmegy a romániai Nagyszentmiklósra, s január 15-i riportjában megállapítja: „Három szappanért már nem vihető el a fél bolt. (...) Nem indul bevásárlóturizmus Magyarországról Romániába, hiszen semmivel sem olcsóbbak a termékek, mint itthon. (...) Bartók Béla szülővárosában az emberek az uniós tagságtól egyelőre megszorításokat várnak."

Kamioncsordák az utakon

Elindul az áradat. „Bár az elmúlt években is jellemző volt, hogy a Makó környéki falvakban román állampolgárok olykor házat vásárolnak, most különösen élénk az érdeklődés a határon túlról. Nagylakon például csak az elmúlt néhány hétben négyet vettek meg. Az ok: itt olcsóbbak az ingatlanok, mint odaát, és most már útlevél sem kell az átjáráshoz" – hívja föl írásában a figyelmet a jelenségre február 13-án Szabó Imre.

„Több száz méteres kamionoszlopok, közlekedési dugók Makón, repedő házak és a korábbinál nagyobb életveszély: mindez a kétszáz százalékkal megnőtt kamionforgalom hozadéka a 43-as főúton. Az autópálya Románia felé sokkal több teherautót bocsát ki január óta. A hatalmas járművek a KRESZ szabályait követve 70–80 kilométer/órás sebességgel, ötös-tízes konvojokban dübörögnek át Szegeden, Deszken, Klárafalván, Ferencszálláson, Makón, Apátfalván és Magyarcsanádon" – szólunk először február utolsó napján a friss gondról.

„Halálos az iram: 138 százalékkal nőtt a 43-as főúton a teherforgalom, amióta Bulgária és Románia csatlakozott az Unióhoz. Pedig ez az egyetlen nemzetközi elsőrendű út, amely 52 kilométeres szakaszának 45 százaléka városokon és falvakon halad keresztül. Így aztán Szegedtől Nagylakig összesen kilenc település lakói szenvednek a 43-as úti autóáradattól, házuk előtt percenként négy-öt kamiont számlálva várják az M43-as sztráda 2010-re beígért építésének kezdetét. Az utat munkaeszközként használó fuvarosok a 47-es kétszer egy sávúvá szűkülését tartják a második legveszélyesebb folyosónak" – összegez június 9-i Sziesztabeli riportjában Újszászi Ilona.

Tragikus buszbaleset Makónál: hét halott, tizenhat sérült. Fotó: Segesvári Csaba
Tragikus buszbaleset Makónál: hét halott, tizenhat sérült.
Fotó: Segesvári Csaba

A túlterhelt út az egyik oka a tragédiának: „Súlyos tömegszerencsétlenség: a busz utasai szerint a tréler vezetője gyorsan hajtott. Hét halott, tizenhat sérült. 'Azt hittem, hogy leszakadt a híd'. 'Emberek sikoltozását, kétségbeesett kiabálását hallottam. Rájöttem, hogy egy busz csúszhatott le az útról' – Tóth Istvánné", az egyik szemtanú idézi föl a történteket Szabó Imre és Segesvári Csaba fotós előtt.

„Becsey Zsolt EP-képviselő is megkapta tegnap az M43-as megépítését szorgalmazó aláírásgyűjtés íveit, hogy segítse a beruházás útját Brüsszelben" – tudósít december 8-án. A képviselő hozzátette: „ő személy szerint épp azért tartózkodott a Románia uniós csatlakozásáról döntő szavazáson, mert bár az ország belépését elvben támogatta, de úgy gondolta, Magyarország nem készült fel azoknak a gondoknak a kezelésére, amelyekkel a bővülés jár".

Kronológia: 2007

Február 15.: Magyarországon bevezetik a vizitdíj- és kórházinapidíj-fizetési kötelezettséget. Február 16.: A magyar igazságszolgáltatás kínos melléfogását igazolva a rendőrség bejelenti, mégsem a Kaiser–Hajdú páros követte el a nyolc áldozattal járt móri mészárlást. Február 24.: Az MSZP kongresszusa Gyurcsány Ferencet az MSZP elnökévé választotta a távozó Hiller István helyett, ezzel „összevonva" a pártelnöki és miniszterelnöki funkciót. Március 3.: Teljes holdfogyatkozás, Magyarországról teljes egészében látható. Március 9.: Berlinben az Európai Unió államai megegyeznek, hogy átlagosan 20 százalékkal csökkentik az EU szén-dioxid-kibocsátását. Március 15.: A nemzeti ünnepen zavargások törnek ki Budapesten, de erejük nem közelíti meg az őszi zavargások mértékét. Április 7–21.: Charles Simonyi űrrepülése. Május 2.: Ismeretlenek ellopják Kádár János csontjait és felesége urnáját a fővárosi Fiumei úti temetőből. Május 6.: Nicolas Sarkozyt, a bűnözés elleni kemény fellépést és a bevándorlás szigorítását előtérbe helyező belügyminisztert a szavazatok 53 százalékával Franciaország elnökévé választják. Május 8.: Az Európai Bizottság kis módosítással jóváhagyta a 2007–2013 között 7000 milliárd forint uniós támogatás felhasználását lehetővé tevő Új Magyarország fejlesztési tervet. Május 24.: 2500. résszel lezárult a 48 éve tartó családregény – a Kossuth rádió népszerű sorozata –, „A Szabó család". Május 29.: A parlament döntése alapján határozatlan idejűek lesznek a magyarigazolványok. Június 25.: Az Országos Választási Bizottság engedélyezi a tandíjról, a kórházi napidíjról és a vizitdíjról szóló népszavazásokat indítványozó aláírások gyűjtését. Július 12.: A Fővárosi Bíróság bejegyzi a Magyar Gárda Kulturális Hagyományőrző Egyesületet, amely a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének – Vona Gábornak – a vezetésével alakul meg. A Fővárosi Főügyészség december közepén az egyesületi törvény megsértése miatt kezdeményezte a bíróságon a gárda betiltását. Augusztus 1.: A cserkészek megalakulásuk 100. évfordulóját világszerte megünnepelték. Szeptember 19.: Csalás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezik Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselőt. Szeptember 23.: Szávay Ágnes megnyeri a pekingi tenisztornát; a 18 éves teniszezőnő a 2006-os 253. helyről 2007-re a 19. helyre jön fel. November 4.: Talmácsi Gábor a MotoGP valenciai nagydíján 2. helyen fut be Hector Faubel mögött. Ezzel az eredménnyel Talmácsi lett az első magyar motoros világbajnok. November 21.: Sztrájkhullám Magyarországon. A nap folyamán hosszabb-rövidebb időre sztrájkba lépnek a MÁV dolgozói, a Volán Vas és Békés megyei munkatársai, a tanárok, a Ferihegyi repülőtér és a veszprémi kórház dolgozói. December 5.: Az OVB hitelesíti a Fidesz által benyújtott, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésének ügyében népszavazást kezdeményező aláírásokat. December 21.: Magyarország teljes jogú tagjává válik a schengeni övezetnek.

Arcél: Keczer Gabriella (1967–)

„A Szegedi Egyetemtől, Gróf Róza 'köpönyegéből' kerültem 1992-ben a Délmagyarországhoz. A gazdasági rovatban eltöltött éveknek két fontos dolgot is köszönhetek. Életem párját, Szabó Ferencet egy gazdasági interjú során ismertem meg, a gazdaság ügyeit-bajait pedig annyira megkedveltem, hogy közgazdasági másoddiplomát szereztem, és jelenleg az egyetemen is gazdálkodás- és szervezéstudománnyal foglalkozom, ebből a tudományterületből doktoráltam. Az ezt követő időszakra emlékszem vissza a legszívesebben a lapnál eltöltött 10 évből: létrehozhattam és vezethettem az Universitas rovatot, és szerkeszthettem a rovat nevét viselő mellékletet. Ezek sajnos néhány évvel később egy profilváltás miatt megszűntek, helyettük az új, szórakoztató mellékletek szerkesztése lett a feladatom. Úgy éreztem, itt az idő nekem is profilt váltanom, 8 évvel ezelőtt főállású egyetemi oktató lettem. Az újságírás szempontjából pedig az asztal túlsó oldalára kerültem: az egyetem sajtószóvivői feladatait is ellátom. Új hivatásomért, a tanításért-kutatásért talán még jobban rajongok, mint annak idején az újságírásért, de amikor a mindennapjaimban valamilyen figyelemre méltó dologra bukkanok, még ma is az az első gondolatom, hogy hogyan lehetne azt megírni. "

Anyák napja a szülészeten és apák közt

„Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Ám vannak köztük olyanok is, akik először élhetik meg anyaszerepben ezt az ünnepet" – őket látogatta meg Nyemcsok Éva és Schmidt Andrea. – A május 5-i fotón: balról „Szelindi Sándorné, Szőke Ildikó, Busáné Farkas Andrea, Boros Klára és Nógrádiné Bálint Melinda (hátul). Gyermekeiknek néhány napja adtak életet."

Anyák napja a szülészeten és apák közt. Fotó: Schmidt Andrea
Anyák napja a szülészeten és apák közt.
Fotó: Schmidt Andrea

Ilyenkor „joggal illethetné köszöntés azokat az apákat is, akik anyaszerepet vállalva nevelik gyermeküket" – véli Horváth Levente, aki Szieszta-béli riportjában mutatja be Somogyi Andrást, aki „felesége helyett van gyeden, s minden lányával töltött perc hatalmas boldogságot jelent számára. A Gyovai családban az édesapát, Pétert egy családi tragédia kényszerítette arra, hogy édesanyaként is helyt álljon, felesége ugyanis harmincöt évesen agyvérzést kapott, és meghalt. A férfi két fiúval maradt egyedül, az ifjabb Gyovai Péter akkor ötéves volt, míg öccse, Gábor még az egy évet sem töltötte be".

Kodály tér: bezár az egyik, nyit a másik iskola

„A tanév végén, huszonhat év után bezárják Szegeden a Kodály téri Általános Iskolát – jelentette be szerdán Botka László polgármester. A hír futótűzként terjedt a szülők és a gyerekek között" – segít a hír terjedésében január 19-én Cs. Gát László. „Az igazgató a tanári visszajelzések után úgy látta jónak, hogy még a délelőtt iskolagyűlést hív össze. Az aulában síri csöndben hallgatta Tóth Dezső szavait a 305 tanuló. A nagyobbak, akik jobban felfogták, mi történt, a meghatódottságtól a szemüket törölgették. (...) Az önkormányzat indoka szerint az iskola körzetéből a 105 gyerekből 27-et írattak be erre a tanévre. Az igazgató ezt azzal egészítette ki, hogy más körzetekből is jelentkeztek még 15-en, tehát 42-en szerették volna szeptemberben elkezdeni az első osztályt a Kodály tériben. Az önkormányzat viszont évek óta csak egy osztály indítását engedélyezi az iskolának".

Hírmagyarázatként kronológiát készít Szabó C. Szilárd, amelyből kiderül: „Szegeden a rendszerváltás, 1990 óta kilenc általános iskolát és öt városi fenntartású óvodát zártak be, több alapfokú oktatási intézményt pedig összevontak, illetve működtetésüket más vette át az önkormányzattól. A mindenkori városvezetés mindig a ciklus elején határozott az intézmények megszüntetéséről, az átszervezésről."

Költözik a Kodály téri iskola. A másodikosok is segítenek a csomagolásban, cipekedésben. Fotó: Frank Yvette
Költözik a Kodály téri iskola. A másodikosok is segítenek a csomagolásban, cipekedésben.
Fotó: Frank Yvette

„A megszüntetett Kodály téri Általános Iskola épületébe költözik össze e nyáron a szegedi könnyűipari, illetve az egészségügyi középiskola. Így egy 650 férőhelyes otthont kap a közel ezer fősre duzzadt diáksereg. A Tisza Lajos könnyűipari, illetve a Kossuth Zsuzsanna egészségügyi szakközépiskola és az önkormányzat vezetői ma járják be a még lakott, de új diákok fogadására kijelölt Kodály téri épületet. A várható zsúfoltság részleteinek tisztázása mellett arról is hamarosan dönteni kell, hogy a kettőből eggyé forrasztott tantestület tagjai közül ki megy és ki maradhat – tanítani" – összegez a január 24-i címlapon a zanzaszerző, Újszászi Ilona. Újabb szempontként február 23-án hozzáteszi: „Új jelenség Szegeden, hogy amíg az elmúlt évtizedben bezárt iskolák épületének zöme közvagyon maradt, és az oktatást szolgálja, addig azok az ingatlanok, amelyekre most kerül lakat, az alapítványi és az üzleti élet érdeklődését is felkeltették. Úgy tűnik, hogy míg az önkormányzati intézményrendszer karcsúsodik, addig az alapítványi iskolák izmosodnak." Április 3-án pedig azt rögzíti, hogy „ennyi szegedi gyerek egyszerre még nem váltott iskolát egyik tanévről a másikra, mint majd idén szeptemberben. A Kodály téri iskola bezárásával 300, a Móra megszüntetésével 130 kisdiák folytatja új suliban tanulmányait. A többszörösen hátrányos helyzetű cigány gyerekek beilleszkedését mentorhálózat segíti majd". A Kodály téri költözésről pedig július 14-én ad riportot: „A szegedi Kodály téri iskola tantermeiben és folyosóin diákok és tanárok hajlongnak és dobozolnak – négyfelé csoportosítják a felszerelést. Az egyik csomag a makkosházi, a másik a 'rókuskettő' iskolába indul, a harmadik a majdani börzére, a negyedik a szemét közé kerül. Az épület felújítása után ide költöző középiskolákban is dobozolnak".

Napi hírek

Algopyrin. „Megrohamozták a vásárlók a szegedi patikákat, az elmúlt napokban a megszokott mennyiség többszöröse fogyott azokból a fájdalomcsillapítókból, amelyek hamarosan receptkötelesek lesznek. Algopyrint tegnap dél óta a szegedi gyógyszer-nagykereskedelmi cég sem tud adni a gyógyszertáraknak: kifogyott a készlet" (január 6., szombat).

Kórházi ágy. „Hétszázegy aktív ágyra pályázhat a deszki, a makói, a szegedi és a vásárhelyi kórház – olvasható az Egészségügyi Minisztérium tegnap késő este az interneten nyilvánosságra hozott javaslatában. A területi kórházak sorsáról a regionális egészségügyi tanácsok határoznak" (január 9., kedd).

Zöld Belváros. „Kerékpárosok, gyalogosok, elektromos meghajtású tömegközlekedési eszközök – övék lenne a belváros, és a Belvárosi híd, az autósok pedig kiszorulnának. Többek között ezt tartalmazza a Zöld belváros terv" Szegeden (február 5., hétfő).

Tüntetés. „A vásárhelyi Szent István téren Lázár János polgármester hívására tegnap délelőtt mintegy tízezren tüntettek az Erzsébet-kórház megmaradásáért, az egészségügyi reform ellen" (február 19., hétfő).

Mórahalmi színtársulat. „A rendőr: iskolaigazgató, a könyvtáros-népművelő: özvegyasszony és kisasszony, a vaseszetrgályos: színházigazgató – a világot jelentő deszkákon. Ismét telt házas bemutatót tart az Aranyszöm Rendezvényházban a Mórahalmi Színtársulat. (...) 'A helyi tanyai színjátszóhagyományokat elevenítettük föl, amikor 2000-ben a szegedi pap-költő Sík Sándor királydrámájának 62 évvel korábbi bemutatóit 'megismételtük' – idézi a Mórahalmi Színtársulat születését annak motorja, Magyar Istvánné, Rozi" (március 9., péntek).

Utolsó hajóút. „A Tisza teljes szakaszán szünetelteti a személyszállítást a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. Egy szegedi cég üzemelteti április elsejétől a hajóállomást. (...) Szeged és Csongrád között az ezredfordulóig menetrend szerint közlekedett személyszállító vízibusz. A tavaly Szegedre keresztelt utasszállító júniustól a Dunán teljesít szolgálatot, május végén indul utolsó tiszai útjára" (március 20., kedd).

Elektromos bicikli. „A szegedi kerékpárutakon ötven szembejövő bicikliből egy már elektromos: egyre többen, főleg nyugdíjasok vesznek ilyen járművet" (április 5., csütörtök).

Kramnyik és Lékó. „Lékó Péter 2004 ősze óta nem nyert partit a világbajnok Vlagyimir Kramnyik ellen. Az átok a miskolczi rapid páros mérkőzésén megtört, de a végső siker így is az orosz nagymesteré lett" (április 30., hétfő).

Nincs Janics–Kovács páros. „Tegnap a szegedi Mol-világkupát felvezető sajtótájékoztatón lemondott a magyar kajakos és kenus válogatott szövetségi kapitánya, Angyal Zoltán. (...) Közölte, hogy az MTK-s Kovács Katalin kérésére mégsem indul a 200 m-es párosban a szegedi Janics Natasa és Kovács alkotta páros" (május 17., csütörtök).

Egyetem és kórház. „A párhuzamosságok megszüntetésével hatékonyabb lenne a szegedi egészségügyi ellátás – érvelnek az integrációt pártolók. Megtorpanhat az egyetem az újabb teher alatt – mondják az aggályukat mások. Ma dönt az egyetem az integrációs pályázatról" (május 22., kedd).

Kaszinó. „A szegedi Virág Casino nem működik tovább, egy részét máris visszacsatolták a cukrászdához. A Virág Cukrászda Kft. úgy döntött, hogy felbontja a bérleti szerződést. A cégvezető arra hivatkozott, hogy vissza akarja állítani a cukrászda régi fényét. A városban öt nagy kaszinó maradt" (június 8., péntek).

REÖK. „REgionális Összművészeti Központ, vagyis REÖK lett a szegedi szecessziós Reök-palotából. Az épület felújításának eredményét láttamozta tegnap a Szegedre látogató két Reök-unoka" (június 27., szerda).

Családbarát önkormányzat. „Iskolamentő akciójáért megkapta a Családbarát Önkormányzat nevű díjat Mártély. A község ingyentelket sorsolt ki máshonnan érkező nagycsaládosok között. A nyertesek be is íratják gyerekeiket az iskolába" (július 12., csütörtök).

Melegrekord. „Tegnap 38,4 fokos csúcsot mértek árnyékban, ezzel a hivatalos adatok szerinti szegedi napi melegrekord megdőlt. Napon 42 fokot mutatott a mérő. Ma a 39,7-es abszolút szegedi csúcs is megdőlhet. A környező dél-alföldi településeken egyébként melegebb is volt, Csongrád megyében mindenütt 37,38 fok közötti csúcsokat mértek" (július 19., csütörtök).

Goya. „A Szépművészeti Múzeumból tegnap megérkezett Szegedre, a Reök-palotába a Szépség és fájdalom című nyitótárlat legértékesebb darabja: Goya 700 millió forintra biztosított, 69×107 centiméteres olajképe, a Jelenet a spanyol függetlenségi háborúról" (augusztus 11., szombat).

Képregény. „A felpezsdülő képregényes életből Szeged is kiveszi részét: Pilcz Roland már harmadik képregénykötetét jelenteti meg idén, Szabó Zoltán Ádám pedig képregényes szaklapot szerkeszt" (augusztus 18., szombat).

Az aszály miatt három héttel korábban kezdődött a paprika betakarítása. Fotó: DM/DV
Az aszály miatt három héttel korábban kezdődött a paprika betakarítása.
Fotó: DM/DV

Paprika. „Már szedik a fűszerpaprikát a megyében. Az aszály miatt három héttel korábban kezdődött a betakarítás. Az már biztos, hogy jóval kevesebb fűszernövény termett az idén. Az eső hiánya miatt gyengébb a minőség is" (Szeptember 1., szombat).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ifjúsági pályázatok

Szeged - Megjelentek a Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács idei gyermek és ifjúsági célú… Tovább olvasom