Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Halálra ítélték a gyilkos fegyencet

Szeged - Huszonnégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetvenhatodik állomása: 1985.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetvenhatodik állomása: 1985.

„Tegnap, szerda délelőtt a Megyei Bíróság dr. Szabó Lóránt tanácsa megkezdte a késelő rab, Richter Richárd tárgyalását" – tudósít „B. L." a múlt év vége óta a kedélyeket borzoló történet végjátékáról a január 3-i lap utolsó, akkoriban „DM-röviden" elnevezésű oldalán.

Csörren a lánc

„Csörren a lánc, a tekintetek a tárgyalóterembe lépő Richter Richárdra szegeződnek. Alacsony termetű, vékony testalkatú a többszörös gyilkos. Magába roskad, amint leül a vádlottak padjára. A megyei főügyészség ügyésze ismerteti a vádat, miközben Richter Richárd közömbös arccal néz maga elé. Nem érdekli, mi is történik körülötte..." – jellemez az újságíró.

„A többszörösen büntetett, 29 éves Richter Richárd 1979 óta a Szegedi Fegyház és Börtön – Csillag – 'lakója'. Ekkor emberölési kísérletért 7 évi szabadságvesztésre ítélték. Az eddig letöltött öt esztendő alatt harmincegyszer szegte meg a büntetés-végrehajtás szabályait, és 1983 januárjában különösen veszélyessé nyilvánították" – ismeri meg a fegyenc előéletét a bírósági tárgyalás hallgatósága.

A tárgyalóteremben Richter Richárd, a késelő rab. A vádat megértette. Fotó: Somogyi Károlyné
A tárgyalóteremben Richter Richárd, a késelő rab. A vádat megértette.
Fotó: Somogyi Károlyné

Művezetőket ölt

„1984. október 19-én délelőtt munkahelyén, az Alföldi Bútorgyárban újabb fegyelemsértést követett el, s amikor az egyik főművezető irodájába kísérték, visszafutott a szerelőüzembe, magához vett egy 11,5 centiméter pengehosszúságú kést, és megtámadta az útjába kerülő művezetőket. Késszúrásaival megölte Frank Tibort, aki sérüléseibe még aznap belehalt, Nagy Ferencet, aki október 25-én és Tóth Andrást, aki november 24-én halt meg. Richter Richárd még további négy embert megsebesített. Az ügyészség hivatalos személy ellen, több emberen, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettével vádolja" – zárul az ismertetés.

„A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek! Én ezeket a cselekményeket nem követtem el" – idézi a vádlott szavait a tudósító. Aztán korábbi vallomásait, mi szerint: „nagyon sajnálja a történteket, s ha az úgy igaz, ahogy rabtársai elmondták, akkor a legsúlyosabb büntetést kéri..."

„A tárgyaláson már arról beszélt, hogy meg akarták mérgezni, ő nem bántott senkit, sőt mindezt hiteltelennek tartja..." – zárul a jellemrajz.
Richter-klán. Az angyalföldi házról, a Richter-klánról a „kékfényes" Szabó László, a kor „első számú" bűnügyi riportere könyvet is írt. Az innen meríthető adatok alapján folytatja január 9-én a jellemzést Bagaméry László. A több napon át tartó tárgyalássorozatról nem tudósítunk, de az ítélethirdetésről riportot ad. „A 10 gyerekből 8 fiú, a legfiatalabb Richárdtól a legidősebb Mátyásig erős testalkatú, jó fizikumú volt. Gyakran dicsekedtek, hogy artista családból származnak, holott csak a nagyapa és a nagymama dolgozott cirkuszban. A fiúk többsége Aszódon töltötte gyermekéveit. A 'piszkos' munkát mindig a még gyermekkorú Richárd végezte, hiszen a gyermek még nem büntethető, de a fiatalkorúval szemben méltányos a bíróság. Így hát Richárd hamar belépett a bűnözők táborába. Amikor példa nélkül álló betöréssorozaton érték, még csak 14 éves volt. Az egykori Kék Fény-'kockákon' világgá kiáltotta: 'Mercire gyűjtöttem...'

Richter Richárdnak ezután is a nevelőotthon és a fiatalkorúak börtöne jelentette állandó tartózkodási helyét."

Gyilkosságok

Richter első gyilkosságára is emlékeztetünk. „1979-ben 23 éves. Italozás után vitába keveredik egy emberrel, akit az utcán hasba szúr, majd elszalad. Ezúttal már nem vagyon elleni bűncselekmények miatt kerül bíróság elé, hanem emberölési kísérletért. Hétévi börtönre ítélik. 1980-ban Szegedre hozzák, és a Csillag börtönhöz tartozó Alföldi Bútorgyár szerelőüzemében dolgozik. Már csak 2 éve lenne, hogy letöltse büntetését, amikor futótűzként megrázó hír terjed el Szegeden..."

Hírzárlatok

Jellemzi a kort is: a szirénázó mentőautó a hírhozó. De „napok, hetek telnek el, és az emberek találgatnak. Mindegyik hozzátesz valamit a történtekhez. Végül jön – késve – az engedély is, a közlésre: a késelő rab Richter Richárd. Megölte Frank Tibort és rajta kívül hat embert megsebesített..."

Az első áldozatról, Frank Tiborról megtudjuk: „Ő volt az, aki két kislány mellé egy kisfiút is szeretett volna!"

A tárgyalás megkezdését „a lakosság várja". Eltelik két hónap, de nem adhatunk hírt, csak a január 9-i riportban, utólag arról, hogy időközben Richter „megpróbál öngyilkosságot elkövetni, szöggel átfúrja a hasfalát, majd szöget nyel. A sebészeti klinikán megoperálják".

Aztán kopognak a tények: „1985. január 2-án a Megyei Bíróság dr. Szabó Lóránt tanácsa megkezdi Richter Richárd bűnügyének tárgyalását. Sokan állnak a bíróság első emeleti tárgyalóterme előtt. A gyilkost akarják látni. Halk moraj hullámzik át a termen, amikor megcsörren a lánc, és a beesett arcú, megtört gyilkost a vádlottak padjához kísérik..."

„A Megyei Bíróság négy napig tárgyalta Richter Richárd bűnügyét". A pszichológus és az orvosszakértők szerint „nem elmebeteg, tudatzavar sem állt fenn cselekménye elkövetésekor".

Előző nap délután fél 4-kor kihirdetik az ítéletet: Richter „mintha meszeslavórban mosdott volna. A durva posztókabát ráfeszül a nyakára" – ad pillanatfelvételt a tudósító. „A Magyar Népköztársaság nevében a bíróság Richter Richárdot bűnösnek találta hivatalos személy ellen, több emberen, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettében, és ezért halálra ítélte!

A vádlott nagyot nyel, aztán ennyit mond: 'Tudomásul vettem'..."

Február 26-án, kedden hajnali fél 5-kor került Richter Richárd nyakára a kötél a Csillag börtön akasztóudvarán. Ekkor nem, de a következő napon rövid információt adunk a kivégzésről. „A kegyelmi kérvény elutasítása után kedden végrehajtották a halálos ítéletet Richter Richárdon."

Kronológia: 1985

Március 11.: Mihail Gorbacsovot választják meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává. Április 2.: A budai Várban megnyílik az Országos Széchényi Könyvtár. Április 4.: A magyar állami ünnepségen először jelennek meg a történelmi zászlók. Május 29.: 39 szurkoló veszti életét a brüsszeli Heysel stadionban megrendezett 1985-ös Bajnokok Ligája (BEK) döntőjén, a Liverpool FC–Juventus meccsen. Június 14–16.: A monorierdői kempingben a Kádár-rendszer értelmiségi ellenzékének első nagy találkozója. Szeptember 1.: Francia és amerikai tudósok megtalálták az 1912-ben elsüllyedt Titanicot Új-Fundlandnál. November 1.: Megnyílik a Ferihegyi repülőtér 2-es terminálja az utazóközönség számára. November 2.: Megalakul a 100 Tagú Cigányzenekar. November 6.: Magyarország egész területén bevezetik a szén, a brikett, a koksz és a tűzifa előjegyzésre történő árusítását. November 19–21.: Mihail Gorbacsov szovjet vezető és Ronald Reagan amerikai elnök először találkoznak Genfben. November 22.: Felavatják az M5-ös autópálya első szakaszát, amely Budapestet és Ócsát köti össze.

Arcél: Szávay István (1946–)

Szávay István 1946. július 10-én született. 1970. április 1-jén lépett be a Délmagyarország szerkesztőségébe újságíró gyakornokként. Az egyetemi laptól érkezett, ahol 1969. január 1-jétől dolgozott. Az április elsejei váltás okán a kiadó akkori igazgatója mindenesetre megjegyezte: reméli, jövetele nem áprilisi tréfa lesz. Aligha az volt, hiszen szerkesztőségünkből ment nyugdíjba az idén. Ami pályáját illeti: 1972-ben – maga és mások legnagyobb meglepetésére – a várospolitikai (más lapoknál belpolitikainak hívták) rovat vezetője lett, pártonkívüliként.

Szávay István
Szávay István

Ez akkoriban egy pártlapnál csoda volt. Szávay később vezette a gazdasági rovatot, dolgozott szerkesztőként, főmunkatársként, főszerkesztő-helyettesként a lapnál. Mindenféle sajtódíjat és elismerést is kapott. Fotózott, rengeteg sajtó- és fotóelméleti tanulmánya, kritikája és több könyve jelent meg. És bár sokfelé hívták, sosem tudta itt hagyni Szegedet, amely nagyszüleit befogadta Trianon után. Sem a Délmagyart, amely évtizedeken át sokszor nem is második, hanem első otthona volt.

Schirilla ismét úszott a jeges Tiszában

„A Tiszát borító jégpáncél, illetve az úszás meghiúsulása miatt" aggodalmaskodókat Schirilla György megnyugtatja: „Mielőtt ide jöttem, már lent voltam a parton, szemrevételeztem a vizet. Átúszni sajnos semmiképpen sem lehet, viszont van egy körülbelül kétszáz méter hosszú szabad víztükör, ahol kellően megmozgathatom tagjaimat" – számol be a sportember szegedi látogatásáról január 7-i lapunkban Gyürki Ernő.

Fotó: Somogyi Károlyné
Fotó: Somogyi Károlyné

Kérdésére: „Gyuri, mondd, miért csinálod?", azt válaszolta: „Nézd, olyan dolog ez, mint egy nagy-nagy szerelem, rabul ejt, és fogva tart. Az életemhez tartozik, nem tudnék meglenni nélküle. hajnalban 3 órakor kelek, mindennap futtingolok, úszok, szaunázom. Több mint harminc éve vegetáriánus vagyok, a szervezetem megszokta, követeli a nagyfokú terhelést."

Virágok József Attilának

Szeged. „József Attila szegedi szobránál (a nevét viselő egyetem központi épülete előtt) emlékünnepséget és koszorúzást tartottak tegnap, csütörtök délelőtt. A születésnapi megemlékezésen egyetemi hallgatók mondták verseit, Szigeti Lajos egyetemi adjunktus és Kozma József, az intézmény KISZ-titkára mondott beszédet. Eljött az alkalomra József Etel, és koszorút helyezett el a szobornál. Az egyetem vezetése képviseletében dr. Kocsondi András rektorhelyettes koszorúzott (...) József Attila születésének 80. évfordulója alkalmából" – tudósítunk április 12-én.

Nyolcvanéves lenne József Attila. Az alkalomból szegedi szobrát koszorúzzák. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Nyolcvanéves lenne József Attila. Az alkalomból szegedi szobrát koszorúzzák.
Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

Napi hírek

Bernstein-premier. „Január 26. fontos állomása (...) színházunk legfrissebb történetének". Azt „szeretnénk, hogy az ének, a tánc és a próza kivitelezői együttesként nyújtsanak elsőrangút. (...) Ezért választottuk bemutatásra a West Side Storyt" (január 14, hétfő).

Újságok a nyomdából. „A lapelőállítási folyamat egyetlen, de alapvető része, a nyomtatás új, korszerű technikával készül hamarosan. NSZK-beli cég szállította az úgynevezett fotopolimer technikát. (...) Az oldalanként tíz kilogramm súlyú ólom nyomólemezeket két és fél kilós műanyag nyomófelületek helyettesítik majd" a Szegedi nyomdában, ahol lapunk és a Csongrád megyei Hírlap is készül (január 21., hétfő).

„A" Virág. „Árvay Sándor és fia, Árvay Kálmán nyitotta meg az árvíz utáni években azt a cukrászdát, amely ma a tősgyökeres szegedieknek éppúgy kedvelt helye, mint a messziről ide látogató idegennek. Ha 1922-ben el nem adják, lehet, hogy ma mindenki az 'Árvayt' keresi a Klauzál tér sarkán, így azonban a Virág cukrászdát. (...) A Temesvárról Szegedre költözött testvérek, Virágh Géza, József és Béla nevéhez fűződik a cukrászda 'felvirágzása', s a magas szakmai színvonal biztosítása" (február 11., hétfő)

Bevonulók. „Tegnap rendezték a sorköteles fiatalok bevonulását a Sportcsarnokban. Az adategyeztetés és az orvosi vizsga után megalakított csoportokat leendő szolgálati helyükre irányították. Az indulás előtt búcsúztatási ünnepséget tartottak (...) az elkövetkező 18 hónapra a magyar néphadsereg gondjaira bízott" újoncoknak (február 28., csütörtök).

Blues-sztár Szegeden. „Világhírű amerikai blues-zenész, a gitáros-énekes Philadelphia Jerry Ricks lép fel Szegeden: a 45 esztendős muzsikus az amerikai blues-zenében az úgynevezett déli stílust képviseli. (...) Szegeden először 1981-ben hallhattuk-láthattuk, ám tavaly is a dzsesszklub vendége volt. Philadelphia Jerry Ricks koncertjét a Szegedi Dzsesszklub március 12-én, kedd este 8 órai kezdettel rendezi meg az Ifjúsági Házban" (március 9., szombat).

Maratoni. „A szombaton lezajlott 29. Nemzetközi Barátság Maraton férfi győztesének, a komlói Bauer Attilának" eredménye: a „42195 méteres távot 2:15:03 óra alatt tette meg, eredménye új vonalcsúcs" (március 18., hétfő).

Psalmus humanus. „Ősbemutató színhelye volt tegnap, hétfő délután a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja: ünnepi díszelőadáson vetítették le Dénes Gábor Psalmus humanus – Szent-Györgyi Albert című filmjét. A vetítés előtt Straub F. Brunó akadémikus emlékezett a 92. életévében járó nagy Nobel-díjas tudósra" (április 23., kedd).

Gyógyüdülő. „Egy álom valóra válik. Megkezdődik a szegedi SZOT-gyógyüdülő építése. Ma, péntek délelőtt Újszegeden, a termálfürdő szomszédságában ünnepélyes keretek között elhelyezik a várva várt SZOT-gyógyüdülő alapkövét" (május 17., péntek).

Tűz. „Tegnap, szerda reggel, a Tarján városrészben a Budapesti körút 30. szám alatti ház tizedik emeleti, egyik lakásának erkélyén az ott tárolt anyagok kigyulladtak. Négy, létrás kocsival azonnal a helyszínre siettek a tűzoltók, és megakadályozták a lángok átterjedését a lakásra. Közel 25 ezer forint kár keletkezett, a szakértők vizsgálják a tűz okát" (június 20., csütörtök).

Vitorlázórepülő NB. „Mintegy tízezer érdeklődő", a „mai sportrepülés teljes keresztmetszetét láthatta" a megnyitón. „A vitorlázórepülők 30. nemzeti bajnoksága ma délelőtt kezdődik" (július 1., hétfő).

Pártiskola. „Kanyó Ferenc, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője adatokat sorol: a pártiskolán 54 tanulócsoportban ezerhét ember tanult" (július 6., szombat.)

Használt kocsik. „Könnyebben megtalálható most már a használt kocsik új helye: a forgalmasabb Vásárhelyi Pál utcára nyílik a bejárat. A szegedi az egyetlen a Merkus használt autókat forgalmazó 11 telepe közül, amelyet közösen tart fent egy másik céggel, az AS XI-es számú Autójavító Vállalattal" (augusztus 6., kedd).

Kristó – Istvánról. „Az utóbbi évek legfelkapottabb történeti, művészeti, közéleti kérdése István király helye és szerepe a magyar történelemben. Jó néhány tudományos mű – köztük Kristó Gyula egyetemi tanár Levedi törzsszövetségtől Szent István államáig, tanulmányok az Árpád-korról, Magyarország története 895–1301, Árpád-kori legendáriumok, valamint a tízkötetes Magyarország története első kötetének 1116 és 1242 közötti fejezete – vizsgálja történelmünk e korszakát" (augusztus 18., vasárnap).

Riadó. „A munkásőrség alakulatainak állandó harckészségét, az éves kiképzési munkában szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását teszi lehetővé a harcgyakorlat" – például: „a Móra Ferenc és a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Gera Sándor munkásőregység" tagjaié (szeptember 9., hétfő).

Új híd. „A Hídépítő Vállalat (...) vidéken folytatja a Szentes és Csongrád közötti Tisza-híd alapozását; itt a hosszan tartó tiszai árhullám hátráltatta a hídépítők munkáját. (...) Három hete kezdhettek csak hozzá a munkálatokhoz" (szeptember 12., csütörtök).

Vendéglátó napok. „A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat fennállásának 35. évfordulója és az őszi vendéglátó napok 25. évfordulója alkalmából kedden a Hági étteremben Dékány László" igazgatója „nyitotta meg az ünnepségsorozatot" (október 2., szerda).

Kollégiumavatás. „Ortutay Gyuláról nevezték el a tehetséges gyerekek szegedi otthonát. Nyolc évvel ezelőtt érkeztek meg az első lakók. Csongrád megye tanácsa diákotthont létesített Szegeden a tanyákon és községekben lakó általános és középiskolás korú tehetséges gyerekeknek" (október 11., péntek).

AIDS. „Új járványos betegség a láthatáron. Az egészségügyi miniszter nemrég megjelent utasítása elrendelte az AIDS-es és AIDS-gyanús megbetegedések kötelező bejelentését, és intézkedett a megbetegedés előfordulása esetén követendő eljárásról" (október 24., csütörtök).

8.15-ös csoport. „Befejeződtek az ifj. Horváth István-napok. (...) Megvalósulni látszott a szervező 8.15-ös csoport törekvése: megkérdezni a közönséget, felszabadult gondolatcserére invitálni. (...) Nem meghívott vendégeket ünnepeltek, hanem egy színházi találkozó- és konzultációsorozat első részét tartották meg" (november 4., hétfő).

Tájértekezlet. „A régióhoz tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye tudományos kutatói, vezető szakemberei tartottak tájértekezletet tegnap, csütörtökön Szegeden, a József Attila Tudományegyetem aulájában" (november 22., péntek).

Takarék. „Szép, a lakótelepi környezet egyhangúságát oldó épülettel gazdagodott a Retek utca." A „Csongrádi sugárút, a nagykörút és a Tisza határolta terület lakóinak pénzügyeit intézik majd itt. Az algyői takarékszövetkezet építette a kirendeltséget" (december 5., csütörtök).

Sor. „Ilyenkor, ünnepek előtt gyakorta állunk és várunk. (...) Tegnap a Kárász utcai csemegénél narancsra várakoztak" (december 19., csütörtök).

Olvasóink írták

  • 4. anatole 2010. február 01. 09:38
    „Visszatérnék sajnos a Richter Richard hirre, aki 1979 óta a Szegedi Fegyház lakója volt. Majd 1984.okt.19.-ei véres esetre. Az igazságot még most sem akarják leközölni, pedig amit akkor mint vádat irtak hazugság volt. Igen, meghalt egy pár fegyőr, de az ö aljasságuk végett. Megérdemelték. Ugyanis, eredeti ott lévő tanúkat kutattam fel több mint tiz éve akiknek nem volt érdekük hazudni. A lényeg. Minden nap elverte a fegyőr társaság az izmos férfit mert féltek tölle, no nem egyedül, minimum négyen. Azon a napon is a férfi edzett és nem jó szemmel nézték, majd elindultak dolgozni a főld alatti folyoson a Bútorgyárba. Az úton az örök már lökdösték, majd amikor beértek az üzembe neki ugrottak. Richard felugrott a munka asztalra és a szeme villogott, félt az ujabb ártatlanul eszközölt veréstől. Az örök röhögtek s ekkor megindult a pokol, az első ör ütött, Richard kivédte és már szúrt is, az örr azonnal meghalt és jött a következő. Nagynehezen leteperték, férjholtra verték a semmiért. Majd egy évet volt korházban, hónapokig komában. Senki sem kérdezte az igazságot,. Két társának szabadságot adtak de csak azért, hogy ellene beszéljen, megtörtént. Majd az itélet ahol két társa vitte mert sohasem lett egészséges a veréstől. Elitélték, felakasztották, kitüntetést kaptak a szemét fegyörök akiket el kellett volna itélni. Ez a magyar Szocialista jog ami újra visszatért, csak most mocskosabb formában. Nem akasztanak csak kivégeznek s a kötelet lassan huzzák meg a nyakán annak aki ellent mer mondani. Tehát, az igazat kellene leirni mint ahogy késöbb a Búrotgyár is leégett, és miért? Mert a fegyör igazgató ellopta a több milliót s felgyujtotta a gyárat. Korabeli tanük akik ma Biztonsági örök mert azonnal elhagyták a börtönt, elegük lett az aljas bünözöi fegyörökből. Itt is meghalt ártatlanul több rab, öket miért nem emelték ki, csak a bünözői vénával rendelkező fegyöröket akik még dicséretet is kaptak.
    Anatole Hongrois.büncselekményt követtek el.”
  • 3. flexsnake 2009. november 28. 12:22
    „ja meg akkor még volt becsület.”
  • 2. Csecs 2009. november 27. 18:23
    „Ja, meg kendergyár is.”
  • 1. dodó 2009. november 27. 11:47
    „"Halálra ítélték a gyilkos fegyencet"

    Mert akkor voltak törvények, ügyészek és bírák...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zoltánfy-kiállítás diákoknak, ingyenes tárlatvezetéssel

A legendás szegedi festő, Zoltánfy István REÖK-ben látható tárlata az életmű eddigi legnagyobb kiállítása. Tovább olvasom