Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Időutazás a Délmagyarral: Megszállók Szegeden

Hatvanhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincötödik állomása: 1944.

A háború sorsdöntő évének nevezi az 1944. évet január 21-én lapunk névtelen publicistája. „Mikor lesz vége a háborúnak?" – kérdezi első mondatával, s az utolsóval a jövőbe lát: „1944 valószínűleg a nyugati partraszállás és ezzel együtt a háború eldöntésének éve lesz".

Dezinformáció helyett kritikus él

Az eddigi, kritika nélkül átvett kijelentések átvétele helyett távolságtartásról tesz tanúbizonyságot a következő nap címlapja: „A keleti és déli frontok harcai a német jelentésben", s – a bevett dezinformálás helyett – beljebb is bővül a tájékoztatási tárház: „Mi rejlik a lengyel-szovjet határkérdés mögött?" címmel a semleges közíró, Schweizer Illustrierte Zeitungban közölt cikkét adjuk közre, a legfrissebb MTI-jelentésekkel megspékelve.

Információforrásait tovább szélesíti lapunk, mikor január 23-án egy svéd újság érdekes cikkét közli „a romániai nyugtalanságról". Illetve úgy ad hangsúlyt, hogy részletezi: „A Son Posta török lap a magyar álláspontot ismerteti a közép-európai határok kérdésében".

„A szembenállók kibékítéséről beszélt a hercegprímás a Szent Margit-misén", s így a január 25-i tudósítás önmagánál többet jelent. A háború utáni helyzetre készülődik Kállay miniszterelnök is, aki – közöljük február 22-én – arról szónokol: „A nemzet lelkét és határainkat kell megvédenünk". Ugyanakkor egy nappal később az a hír, hogy „Ma délben nyílik meg az antibolsevista kiállítás" a Klauzál gimnázium tornatermében.

Bevonuló németek

Délután 2 órakor a német megszállók előcsapatai megérkeznek Bácska felől – Szegedre. Épp e nap, március 19-én ünnepli a város polgármesterét, Pálfy Józsefet, aki most 70 éves. Újságunk ekkori címlapjáról kiderül: „Roosevelt és Churchill közt újabb találkozó készül".
A németek itteni uralmára lapunk következő, március 21-én, kedden megjelenő száma csak annyiban utal, hogy rögzítjük: a belügyminiszter rendeletét vasárnap „este már foganatosították is, tehát a színházi és mozielőadások elmaradtak. (...) Szeged lakossága megértéssel és nyugalommal vette tudomásul az intézkedést".

A német katonák márciusban, a szovjetek októberben masíroztak. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
A német katonák márciusban, a szovjetek októberben masíroztak. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

„A harcok négy fő csoportja alakult ki az orosz front déli szakaszán. A háború legnagyobb veszteségét szenvedte a brit légierő a csütörtöki támadásnál" – így az április 1-jei főcím.

A betiltott lap

Az önmagát keresztény politikai napilapként meghatározó Délmagyarország irányultságát tükrözi az április 2-i szalagcím is: „A magyar kormány nyilatkozata belső egységre hívja fel a nemzetet a bolsevizmus elleni döntő küzdelemben". De azt is hírül adja, hogy „Betiltották a Független Magyarországot és A mai napot" – „az országnak védett értékeit veszélyeztető közleményei miatt".
A március 19-én történteket a német csapatok bevonulásának, nem megszállásnak nevezi a Délmagyarország betiltás előtti utolsó, április 16-i lapszámának havi összefoglalója. Azt is itt írjuk meg, hogy a legújabb kormányrendelet szerint azok számára, akik „az 1941. évi XV. Tc. szerint zsidónak" tekinthetők, 31-étől kötelező a sárga csillag viselete.

„Hadiparancs!" – ez áll az április 16-i címlapon. A Horthy és Csatay aláírása fölött az hangsúlyozódik, hogy „ma is ugyanazzal a német hadsereggel harcolunk vállvetve, amely 1914 és 1918-ban becsületes szövetségi hűséggel állt mellettünk és amellyel elévülhetetlen, ebben a háborúban is vérrel megpecsételt bajtársi szálak fűznek bennünket össze". Az utolsó mondat kétértelmű: „Mindent el kell követnünk, hogy ebből a szörnyű viharból, amelyben nemcsak hazánkat, hanem az egész emberiséget, kultúráját és civilizációját védjük, győzelmesen kerüljünk ki". A lapot Szász Ferenc felelős szerkesztő jegyzi. Ő már tudja, hogy a belül elhelyezett hír előrevetíti a Délmagyarország sorsát: „Beszüntettek több napilapot és folyóiratot".

Újraindulás

Irányváltás is a több mint fél év kihagyás utáni újraindulás, hiszen a Délmagyarország november 19-i, vasárnapi fejléce alatt az olvasható, hogy „a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja", melyet három fős szerkesztőbizottság irányít: Balogh István a Független Kisgazdapárt, Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt, Révai József a Magyar Kommunista Párt nevében.

„Stílusosan" Vörös János vezérezredes szózatával indítja új korszakát az akkor 40 fillérbe kerülő lap. A harmadik oldalon az olvasható, hogy „Aki magyar újjászületést akar, aki erős és független Magyarországot akar, annak demokratikus, szabad, népi Magyarországot kell akarnia".
„A meginduló szegedi élet nyomában" kijelentjük: „az élet megy tovább". Nem rögzítjük az október 10–11-i fordulatot, de azt sem írjuk, hogy a szovjet csapatok azokban a napokban megszállták Szegedet. Az akkor induló négy évtizedes korszak egészét jellemzi a „Délmagyarország munkatársától" származó bevezető három mondat: „Szegeden az élet lassan rendes kerékvágásába lendül. A város lakossága ismét beletalálja magát a dolgos, szürke, de megnyugtató hétköznapokba és boldog, hogy munkája után siethet, hogy napi fáradozásai jutalmául leülhet egy tál meleg ételhez és otthonában lepihenhet. Kívánhat-e ennél többet egy háborúban álló ország bármely városa, különösen akkor, amikor a főváros fölszabadításáért még mindig súlyos ütközetek folynak."

*

Kronológia

1944. március 3.: Dr. Hamvas Endrét nevezik ki csanádi püspökké. Március 28.: A Gestapo Szegeden a Kazinczy utca 14. szám alatt rendezkedik be. Április 2-ától szeptember 19-éig: Szeged 6 nagy angol bombázást és 72 légiriadót él át. Április 3–22.: Baloldaliak internálása (elsősorban a ricsei táborba). Május 13.: A szegedi gettót a zsinagóga körül és a fővámház épületében állítják föl; a keresztény zsidók számára a Kelemen utca 11. szám alatti Hollzer-házat jelölik ki tartózkodási helyül. Június 6.: A normandiai partraszállás. Június 23–24.: Elhurcolják a szegedi zsidókat. Július 20.: Sikertelen merénylet Hitler ellen. Augusztus 25.: Románia hadat üzen Németországnak. Augusztus 27.: Szovjet légitámadás éri Ungvárt. Szeptember 23.: A szovjet hadsereg Battonyánál átlépi a trianoni magyar határt. Szeptember 29.: Elkezdődik a közvetlenül katonai rendelkezésre szállító hadiüzemek kitelepítése. Október 8.: Az Újszeged nevű uszályt (120 vagon gyapjúval és búzával) a Tiszába süllyesztik. Tetőzik a kiürítési hullám, hivatalnokok, intézmények hagyják el a várost, a lakosság egy része nyugatra, tanyára költözik. Szeged polgári vezetését dr. Pálfy György tanácsnokra bízzák. Október 9.: A szegedi közúti és vasúti híd maradványainak felrobbantása után a német és a magyar katonai alakulatok elhagyják a várost. Október 15.: Horthy Miklós kiugrási kísérlete a II. világháborúból. December 16.: A németek utolsó nagy ellentámadásukat indítják meg az Ardennekben. December 21.: Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. December 25.: A szovjet csapatok bekerítik Budapestet, megkezdődik Budapest ostroma.

*

Arcél: Madácsy László (1907-1983)

Sándorfalván 1907. december 22-én született Madácsy László irodalomtörténész, költő, műfordító, az irodalomtudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte 1933-ban magyar-francia szakon. A Tisza-parti városban gimnáziumi tanár, majd 1957-től a szegedi egyetem docense, a francia irodalom előadója. Lapunkban és más sajtóorgánumokban 1930-tól jelentek meg versei, műfordításai, recenziói, tanulmányai – olvassuk a Magyar irodalmi lexikonban. Például lapunk 1942. január 28-án közölte Mélység felett című versét, míg a december 25-i ünnepi számban A humanizmus és Európa című cikkét. Madácsy 1947-ben a Tiszatáj egyik alapítója, egy ideig főszerkesztője. Tanulmányai külön füzetekben is megjelentek. Madácsy 1983. szeptember 16-án hunyt el.

*

Ötezer gyógyszerész tiltakozik a „csak" miatt

A szegedi patikákban is olvasott Gyógyszerészi Szemle „ötezer gyógyszerész nevében, sértődötten foglalkozik Zilahy Lajos nemrég bemutatott Fatornyok című, igen nagysikerű darabjával" – számolunk be január 1-jén a meglepő hírről. A patikusok nem csak azért tiltakoznak, mert „a darab gyógyszerész-figurája vézna, szánalmas, szinte törődött". A kamaraszínházban bemutatott darab egy mondata „végleg elszomorít bennünket" – írják, s idézik: „Te vegyészmérnök lettél én csak gyógyszerész."


Majd indokolnak: „Engedelmet kérünk a szerzőtől, hogy ezt a 'csak' szót e helyen szóvátesszük, mégpedig azért, mert az igazság teljes háttérbe szorításával alacsonyabbrendűvé minősít egy pályát, amelyet pedig – ezek szerint feltehetően – a szerző nem is ismer. Arra kérjük tehát Zilahy Lajost, törölje ki darabjából a 'csak' szót." A fura esethez hozzátesszük: „az említett gyógyszerész-figura a darab egyik legértékesebb és legjobban megírt alakja, az ő mondatain fordul a cselekmény egy része. (...) A 'csak' szónak komoly értelme van a darabban. Hiába, úgy látszik, már nincsen foglalkozási ág, amit színpadra lehetne vinni anélkül, hogy a szerző meg ne kapná a magáét".

*

660-nal kevesebb

„A szegedi iparhatóság az elmúlt évben bevezette az iparűzők kartotékrendszerű nyilvántartását" – rögzítjük január 5-én. A listán az ipar kategóriában 60-, a kereskedelemnél 44-féle tevékenységet különítenek el.

A múlt év május 15-étől szeptemberig a következőképpen változott az iparűzők száma: például 229 helyett 225 asztalos, 27-ből 25 kárpitos, bérkocsis 82-ből 73, papucsosból 35-ből 32 maradt. Ugyanakkor nőtt a bércséplők (93-ról 95-re), a bérautósok (43-ról 47-re), az építőiparosok (16-ról 32-re), a férfiszabók (259-ről 267-re) száma. De a (képünkön is látható) órások száma állandó: 34 maradt, hasonlóképpen az ácsoké (29), a bőröndösöké (21), a köteleseké (20). A kereskedők közül csökkent például a szatócsok (435-ről 426-ra), de az ügynökök (120-ról 117-re), a szeszkereskedések (18-ról 17-re) száma; nőtt a fűszerkereskedőké (5-ről 6-ra), a cipőkereskedőké (23-ról 24-re), az agyagáru kereskedőké (15-ről 16-ra); állandó a gépjármű-kereskedőké (40), a paprikát kínálóké (80), a gabonakereskedőké (24). „Az iparjogosítványok felülvizsgálata során az év végéig 660 jogosítvány megszűnését állapította meg" a hatóság.


*

Klinikai helyreállítás

„Az egyetemi klinikákon teljes munka folyik. A bombakárokat és egyéb háborús rongálásokat már legnagyobbrészt sikerült helyreállítani, s valamennyi klinikán a betegfelvétel, a járóbeteg-rendelés teljes rendben folyik le – írjuk a képünkön látható, a gyermekklinikát szeptemberben érő bombatalálat utáni helyreállításról november 22-én. – Két klinika működik csupán más helyen: az idegklinikai rendelések a Pulz utcai elmeklinikán történnek, a gyermekgyógyászati járóbeteg-rendelés és gyermekfelvétel ideiglenesen a szülészeti és nőgyógyászati klinikán történik."


*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1944-ből.

Aktaforgalom. Az év első munkanapján, „hétfőn, a hivatalos óra alatt: reggel kilenc órától, délután fél 3-ig, csupán a polgármesteri iktatóhivatalban 289 aktát iktattak be. (...) A múlt évben, a legforgalmasabb napon sem volt kétszáznál több akta. (...) A polgármesteri iktatóba 1943. évben 58.976 különféle aktát nyújtottak a felek. Ez átlag 190 aktának felel meg" (január 4., kedd).

Világítás és kapupénz. „Kora este és a légoltalmi elsötétítést megelőző órákban nem világítják meg kellőképpen az utcákat, s igen sok vagyon elleni bűncselekmény éppen ez időkben fordul elő. (...) A város egyes pontjait a közeljövőben már jobban megfogják világítani. (...) El kellene rendelni, hogy a házmesterek előbb zárják be a kapukat, de kapupénzt csak esti 10 óra után szedjenek. (...) A házfelügyelők körében országos mozgalom indult, hogy a kapupénzt emeljék fel. A helyzet ugyanis az, hogy ma is éjfél előtt 10 fillér, éjfél után pedig 20 fillér a kapupénz. Évtizedek óta változatlan a házmester kapupénze, holott mindennek az ára sokszorosára emelkedett már" (január 5., szerda).

Szegénységi bizonyítvány. „Szegeden legutóbb 1939-ben állapította meg a polgármester a szegénységi bizonyítványok értékhatárát. Itt a hatóság „csak annak állít ki szegénységi bizonyítványt, akinek havi jövedelme a 120 pengőt nem haladja túl. (...) Akinek ingatlan-ingó vagyona nincs és a jövedelme sem több, mint a lakóhelyén szokásos és jelenleg 4 pengőben megszabott közönséges napszám." A valószínűleg Szegeden is bevezetendő új határ: „180 vagy 200 pengő lesz" (január 7., péntek).

Faszükséglet. „Szeged évi tűzifaszükséglete: 5500 vagon. Ebben az évben pontosan leszállítják a város fakontingensét. 300 vagon akácfa a város erdejéből enyhíti a tűzifahiányt" (január 8., szombat).
Lakóházak. „Az elmúlt évben 196 építési engedélyt adtak ki Szegeden lakóház, illetve lakhatásra alkalmas, nagyobb lakóépület felépítésére. (...) Ezek közül kettő 3 emeletes, egy 2 emeletes és 14 egyemeletes lakóház." Az egyéb építkezésekre kiadott engedélyek száma 326 volt (január 9., vasárnap).

Huszonötödik. „Vidéki színpadon ritkán fordul elő, hogy huszonöt előadást érjen meg egy színdarab. A szegedi színpadon kedden huszonötödször került színre a nagy sikerű Eisemann–Somogyi operett, a Fekete Péter. A darab húsz nap alatt érte meg a negyedszázados jubileumát. (...) A közönség jól mulatott Harczos Irén, Makláry Mária, Varga D. József, Ladányi Ferenc, Völcsey Rózsi, Vajay Erzsi, Bakos Gyula, Máthé László, meg a többi szereplő játékán" (január 12., szerda).

Ingatlancsere. „2390 ingatlan 20,549.045 pengőért cserélt gazdát a múlt esztendőben Szegeden. Kettőszázezer pengős értékű ingatlanforgalom az új év első hetében. (...) jelentősebb ingatlanátruházás novemberben történt, amikor is a Dugonics téri Müller-ház felerésze cserélt gazdát 1,250.000 pengőért, a napokban pedig a másik fele is elkelt, ugyanilyen összegért" (január 13., csütörtök).

ONCSA-székhely. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) „az egyes körzetek szociális felügyelőségeit körzetükbe helyezi ki, hogy közelebb álljanak a segítségre szorulókhoz. Értesülésünk szerint dr. Valkó László szociális felügyelő székhelye lesz. (...) Körzetéhez fognak tartozni: Arad-Csanád, Torontál, Békés, Csongrád vármegyék, Hódmezővásárhely és Szeged thj. városok, valamint a Bácska" (január 13., csütörtök).

Kivégzett tyúktolvaj. „A múlt év december közepén ítélkezett a szegedi törvényszék statáriális bírósága Gargács István 42 éves derekegyházi földműves napszámos felett. Gargács, amint emlékezetes, lopásokat követett el légoltalmi elsötétítés ideje alatt, ezért került a rögtönítélő bíróság elé. Tizenegy rendbeli lopást követett el összesen Gargács, ebből kettő bebizonyítottan elsötétítés ideje alatt történt. Este 10 óra tájban megvárta, amíg szomszédja, Ecseri Pál eltávozott hazulról, feltörte a lakás bezárt ajtaját és az asztalon levő némi készpénzt, néhány csomag dohányt és cigarettát, valamint pár darab élelmiszerjegyet ellopta. Pár nappal később Biki Nagy Antal mozdonyvezető házához hatolt be éjfél után és a bezárt tyúkólból négy darab tyúkot lopott. A statáriális bíróság súlyosan bírálta el Gargács István cselekményét, mivel a vádlott már két ízben volt hasonló eset miatt büntetve. (...) Ezért halálra ítélte. (...) Hétfőn délután 2 órakor a Csillagbörtön udvarán" végrehajtotta rajta a halálos ítéletet – Bogár János hóhér és két segédje (január 18., kedd).

A nagyításhoz kattintson a képre!
A nagyításhoz kattintson a képre!

Szőlőbirtok. „Közigazgatási nyomozás a statisztikából eltűnt 4000 hold szegedi szöllőbirtok után", mert kérdés: „10.000, vagy 14.000 hold-e a szegedi szöllőterület"? De míg a kérdés eldől, addig is: „megalakulnak Szegeden is a hegyközségek" (február 12., szombat).

Vonatütközés Algyőnél. „Pénteken a kora reggeli órákban szerencsés kimenetelű vonat-összeütközés történt az algyői vasútállomáson. (...) Senki sem sérült meg komolyabban" (február 19., szombat).

Tengődő könyvtár. „Mostoha körülmények között tengődik a szegedi egyetemi könyvtár", mert a város nem segít „élővé tenni a ládakoporsókban porosodó 45 ezer tudományos könyvet". A rossz helyzet oka az is, hogy „nem kap köteles példányt a Horthy Miklós Tudományegyetem könyvtára" (március 5., vasárnap).

Női kosárlabda. „A Tanárképző FSK női kosarasai" szép győzelmet arattak „az SzTK női csapata felett. (...) Eredmény 30:9 (10:5) a TFSK javára. Kosárdobók: Szentirmay I. (16), Szentirmay II. (5), Nagy (4), Marik (4), Gaál (1), illetve Halász (3), Molnár (3), Ujvári (3). A bajnokság óta veretlen főiskolás hölgyek most is megérdemelten nyerték a mérkőzést" (március 15., szerda).

Patkánybőrből cipő. A szegedi bőrgyár igazgatója nyilatkozik arról az „érdekes kísérletről", amelynek eredményeként „cipő, kesztyű és retikül" készíthető – „patkánybőrből" (március 22., szerda).
Átigazolás. „Rosta Lajos és Peták Nándor képviselők beléptek a Magyar Megújulás Pártjába" – „a változó viszonyokra való tekintettel a Magyar Élet Pártjából kilépnek" (április 4., kedd).

Erkölcstelenek. „Az elmúlt három hónap alatt összesen 952 személyt állított elő az erkölcsrendészeti osztály, 678 nőt és 275 férfit. (…) Van köztük hamiskártyás, betörő, zsebmetsző, tűzköves, kocsmai botrányos verekedő, találkahely-tulajdonos és közveszélyes munkakerülő. Összesen 9 találkahelyet oszlattak fel. Közerkölcsiség szempontjából és egészségügyileg 185 nőt állítottak elő, közülük 47-et fertőző betegséggel a bőrgyógyászati klinikára vittek gyógykezelés végett" (április 6., csütörtök).

Betiltott lapok. „A m. kir. miniszterelnök az állami rend megóvása érdekében megtiltathatja az olyan időszaki lap, vagy hírlaptudósító újság további adását, amely már 1944. március hó 18-ik napján fennállott. Ilyen rendelkezések csak 1944. május hó 31-ig tehetők". De olyan újság megjelenése is szüneteltethető „papírosanyaggal való okszerű gazdálkodás" miatt, „amelynek megjelenésére közérdekből szükség nincs" (április 7., péntek).

Első szentbeszéd. „A csanádi egyházmegye új püspöke: Hamvas Endre húsvétvasárnap mondotta el első főpásztori szentbeszédét a fogadalmi székesegyházban." Azt mondta: „Most is bízunk Istenben, szentjeiben, a magyar szentekben, s különösen Szent Gellértben, hogy a sűrű fellegek közül ki fogunk jutni egy napsugaras, derült magyar feltámadásra" (április 12., szerda).

Óvóhelyek. „Minden padlástéren, a bejárat közelében legalább 100 liter űrtartalmú, széles szájú edényben vizet, két vedret, két köbméter száraz homokot, két lapátot, egy létrát kell tartani. (…) A kijelölt házőrség nem jelenti azt, hogy csak annak tagjai kötelesek tüzet oltani. Ha szükség van rá, kivétel nélkül mindenki köteles a tűzoltásban, mentésben, segítségnyújtásban részt venni" (április 12., szerda).

Meghalt a nagyivó. „Híres nagyivó volt Szatymazon Bottka Márton 35 éves napszámos addig, amíg most az ital halálát nem okozta. Bottkának saját 2 liter 3 decis pohara volt, ezt mindig magával vitte a kocsmába, ha inni akart és ebből vedelte magába a bort. A híres pohárnak valósággal csodájára járt a környék és elnevezte 'Bottka-pohárnak'. Február 26-án hajtotta fel Bottka az utolsó poharat. Betért Tóth Molnár József vendéglőjébe és megivott négyszer két deci erős rumos császárkörte likőrt. Utána rosszul lett és nemsoká meghalt" (április 12., szerda).

Cselédiskola. „A szegedi Katolikus Nővédő Egyesület háztartási szakosztálya szerdán délután 4 órakor értekezletet tartott az egyesület Korona utcai székházában" dr. Csikós-Nagy Józsefné elnökletével. Elhatároztatott: „a Belügyminisztériumhoz fordul memorandummal a cselédtörvény megváltoztatása érdekében. Meg akarják változtatni a felmondási időt, évente orvosi vizsgálat elrendelését kérik és sürgetik a háztartási iskola bevezetését 'cselédiskola' elnevezés alatt" (április 13., csütörtök).

MMP. „A Magyar Megújulás Pártja történelmünk legválságosabb napjaiban, március 19. és 21. között minden erejét a válságban jutott nemzeti becsület, nemzeti önállóság és nemzeti függetlenség megmentésére fordította" (április 13., csütörtök).
Szabadka ünnepel. „Szabadka város lakossága örömmel és lelkesedéssel ünnepelte meg felszabadulásának harmadik évfordulóját" (április 14., péntek).

Nyilasok. „Nincs Szegeden nyilas-veszedelem? Hát akkor kik terjesztik az aljasabbnál aljasabb és butábbnál butább rémhíreket? Kik hajigálnak éjnek idején kézigránátokat orosz tisztekre? Kik merészkednek odáig a tanyákon, hogy letartóztatják a demokratikus pártok bizalmi embereit?" (november 22., szerda).

Tisztogatás. „A rendőrhatóság elkezdte a tisztogatást." „Eddig 22 személyt" internáltak. „Egyik szegedi malomban például öt vagon búzát foglaltak le. A búzát elrejtve tartották, s titokban 'feketén' árusították" (november 23., csütörtök).

Műsor. „December 2., szombaton d.u. 3, vasárnap d.u. fél 4 órakor a nagy sikerű Kacagó Dzsesszparádé kerül színre." „Korzó mozi közönségét 2 hete kacagtatjuk, ezért prolongáltuk a filmet és hétfőig játsszuk! Latabár–Bilicsi pompás bohózata: Behajtani tilos! Vasárnap 2 előadás: d.e. 11 órakor is. Hétköznap d.u. 3 órakor" (december 3., vasárnap).

Küldöttek. „Szeged népe megválasztotta az Ideiglenes Nemzetgyűlés szegedi kiküldötteit. A népgyűlés lelkesen ünnepelte és Szeged követének választotta Rákosi Mátyást. Új magyar nemzeti hadsereget követel Szeged a németek ellen." „A megválasztottak névsora: Agócsy János, dr. Balogh István, Bernáth András, Bozsó János, Dobó Gyula, Farkas István, Gerő Ernő, Gombkötő Péter, Gyólay István, Horváth József, Komócsin Mihály, Lakó Antal, Nagyiván János, Örley Zoltán, dr. Pap Róbert, dr. Purjesz Béla, Rákosi Mátyás, Révay József, Somogyi Imre, dr. Valentiny Ágoston, Vass János, Virág István, Vörös József és Wágner Gyula" (december 19., kedd).

Olvasóink írták

  • 1. hazám 2009. március 27. 05:53
    „Nagyon érdekes! S mikor lesz vége a tényleges megszállásnak? Vajon? Vagy még csak most kezdenek igazán hazánkba áramolni az új lakók?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Warhol 86-os IQ-val is világhírű lett

Szeged - Divattá vált az IQ-teszt: a cégek így próbálnak megbizonyosodni arról, hogy jó munkaerőt… Tovább olvasom