Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Időutazás a Délmagyarral: Szerb repülők Szeged felett

Hatvankilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminckettedik állomása: 1941.

Katonai puccs Jugoszláviában – e március 27-i fordulatot egy nappal később aláhúzott betűkkel, „A belgrádi események" főcímmel hozzuk, s részletezzük, hogy „Pál herceg és a régenstanács lemondott, Péter király átvette a hatalmat, Szimovics tábornok, vezérkari főnök új kormányt alakított." De azt is rögzítjük, hogy a japán Macuoka több órán át tanácskozott Hitlerrel és Ribbentroppal. Az már persze nem publikus, hogy Hitler kancellár üzenetben kér Horthy kormányzótól átvonulási engedélyt a német csapatok számára Jugoszláviába. Szerinte kívánatos volna, hogy magyar csapatok is részt vegyenek a hadműveletekben, miközben elismeri Magyarország területi igényeit Jugoszláviával szemben. E tények persze nem szerepelnek a hírekben.

Teleki öngyilkossága

A nyilvánosság akkor arról sem értesül, hogy április 1-jén a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács ülése Teleki Pál miniszterelnök javaslatára úgy határoz: a honvédség csak akkor támadja meg Jugoszláviát, ha az mint állam részekre bomlik, ha a magyar kisebbség veszélyeztetett helyzetbe kerül, ha a magyarlakta területek a német támadás következtében senki földjévé válnak.

Teleki Pál miniszter Szegeden többször is mondott beszédet – a város képviselőjelként. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Teleki Pál miniszter Szegeden többször is mondott beszédet – a város képviselőjelként. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Ám a német hadsereg április 2-án megkezdi a Jugoszlávia elleni felvonulást Magyarországon. A londoni magyar követ táviratilag jelenti: a Magyarország területéről kiinduló Jugoszlávia elleni német támadás esetén számolni kell Nagy-Britannia és szövetségesei hadüzenetével. Ezzel szemben lapunk április 3-i címlapjának főcíme szerint: „Németország pillanatnyilag nem foglal végleges állást a jugoszláv kérdésben". A háborús veszély közeledtére egyetlen, a 6. oldalon a Hírek közé eldugott közlemény figyelmeztet, amely a lakóházak légoltalmának szabályozására kiadott 81800. számú honvédelmi miniszteri rendeletet ismerteti: „az elsötétítésre vonatkozó rendelet kiadásától számított két órán belül a lakóházak és egyéb építmények" sötétbe kell, hogy boruljanak, különben a vétkes 2 hónapig terjedő fogházzal büntethető.
Gyászkeretben jelent meg Gróf Teleki Pál neve és nekrológja az április 4-i címlapon. Nem lehet elhallgatni Teleki Pál miniszterelnök, Szeged képviselője április 3-án hajnalban elkövetett öngyilkosságát. „Mély megrendüléssel fogadta a 'Civitas Solis' népe a város nagy barátjának tragikus elhunytát" – írjuk. Utolsó szegedi útján – mikor Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy lemond mandátumáról, s helyét a MEP-lista harmadik helyén szereplő Peták Nándor örökölte – kijelentette: „az eltávozott miniszter helyett is apja és gondviselője kíván lenni Szeged városának, annak minden polgárának". Teleki szegedi mandátuma „a lista negyedik helyén szereplő dr. Rosta Lajos postatitkárra száll".

A kolumnás nekrológ utáni oldalon, tettének mintegy magyarázataként az olvasható: „Állandóan mardosta az, hogy a társadalomban a nagy kötelességek átérzése hiányzik, és a mai idők parancsolta nemzeti és társadalmi kötelességekkel szemben nem vagyunk még eléggé felkészülve. (…) Hogy ilyen rendkívüli tettre szánta el magát, mindaz, amit egész életében tett: példaadás abban az értelemben, hogy felrázza a magyar társadalmat, és a jövő kötelességeivel szemben erőssé tegye a nemzetet."

Teleki Pál
Teleki Pál

Erőre szükség is lesz az elkövetkezőkben: Teleki halálának napján a kormány elrendeli a részleges mozgósítást, a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezi ki miniszterelnöknek. Azt írjuk, „a Teleki-kormány mindegyik minisztere megtartotta tárcáját". A Telekire való emlékezéseket követő, 4. oldalon közölt jugoszláviai térkép alatt kilátásba helyezzük: „döntés előtt a jugoszláv helyzet".
A szegedi gyászt elmélyítette, hogy – Klebelsberg, Gömbös után – Telekivel történelmi nagyságú képviselőjét veszítette el a Tisza-parti város. Ezzel – bár a belső oldalakon még beszámolunk a szegedi törvényhatóság szombati gyászüléséről, a budapesti koronázótemplombeli rekviemről, közöljük Parragi György Teleki Pál egy boldog délutánja című terjedelmes írását – az április 6-i vezércikk szembesíti a szegedieket. Mellette ott áll feketén-fehéren: „A jugoszláv hadsereg felvonult a határvonal mentén." Azt írjuk: „a hadiállapot küszöbén" állunk, valójában e napon megindul a német hadsereg támadása Jugoszlávia és Görögország ellen. A Szegedre telepített német repülőezred Belgrádot bombázza, a szárazföldi csapatok Szegedről a Bánát irányában támadnak.

Öt szirénaszó

„A német csapatok már az első napon 30-40 kilométeres mélységben nyomultak be szerb és görög területre" – hurráz az április 8-i címlap. Arról csak a 3. oldalon szólunk, hogy „a két nap óta tartó légoltalmi készültség után hétfő délelőtt Szeged ellen megtörténtek az első légitámadások jugoszláv repülőgépek részéről, a pontos és eredményes, kitűnő légelhárítás következtében csak csekély károk történtek, áldozat vagy súlyosan sérült egy sincs".

A Magyar Távirati Iroda hivatalos jelentése szerint: „Szeged, április 7. Hétfő délelőtt 11 órakor egy jugoszláv bombavető raj támadást intézett Szeged ellen. Egy bomba eltalálta az állomást. A város felett kifejlődött légi harcban saját vadászgépeink 6 bombázógépet lelőttek. Az első riasztás csupán öt percig tartott".

Másodízben 11 óra 12 perckor szólaltak meg a szirénák, „majd egyidejűleg néhány robbanás hallatszott, a levegőben pedig feltűnt néhány szürkéstestű idegen repülőgép, amelyeket azonnal gyors vadászgépek vettek üldözőbe. (…) A 6 gépből álló jugoszláv bombázóraj valamennyi egysége a városon kívül lezuhant. Ennél a támadásnál a támadó gépek öt helyen hat bombát dobtak le. Egy kisméretű bomba az állomás épületére hullott, átszakította a tetőzetet, és Lovas Gáspár állomásfőnök lakásában a díványra esett le, de nem robbant fel. Utászkatonák távolították el, úgyhogy semmi kárt sem okozott. Áldozatot egyik helyen sem követelt a támadás."

Harmadszor 12 óra 48 perckor jeleztek a szirénák, de a jugoszláv gépek nem jutottak a város fölé. Az ezt követő további két riasztás idején sem került Szeged közelébe idegen repülőgép.

A károkról azt írjuk április 10-én, hogy a Boldogasszony sugárúton a járda és a vasúti sín közötti, 3 méter átmérőjű gödröt kell eltüntetni. A Galamb utca sarkán megrongálódott, de már ki is javították a villamosvezetéket. A szomszédos tetőkön most cserélik a cserepet, pótolnak több betört ablakot. Az állomásépület tetejét is kijavították már, csak néhány új cserép mutatja a bombatalálat nyomát, ellenben a vasúti töltésen a vízzel teli gödör jelzi, hova hullott a bomba.

A nagyításhoz kattintson a képre!
A nagyításhoz kattintson a képre!

Kiáltvánnyal a háborúba

„Teljes erővel folyik a német támadás a Balkán-frontokon" – szól az április 9-i főcím. S bár még mindig emlékeznek és emlékeztetünk Teleki Pálra, de már előre vetítődik, hogy április 11-én Magyarország nyíltan is bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni támadásba. Az aznapi címlapon olvasható, Budapesten április 10-én kelt, „Horthy Miklós s. k., Bárdossy László s. k." aláírású Kiáltvány indoklása szerint „Az új belgrádi rendszer katonai erőket vonultatott fel határainkon, és ezzel szemben Magyarország csak akkor tett védelmi intézkedéseket, amikor sorozatos légitámadások érték az ország területét, és határainkon betöréseket kíséreltek meg. (…) Parancsoló kötelességünkké vált, hogy a Magyarországtól 1918-ban elszakított terület és az azon nagy tömegben élő magyarság sorsának és helyzetének biztosítását újból kezünkbe vegyük. (…) Ezért a mai napon parancsot adok katonáimnak, hogy a Délvidéken élő magyarságot az anarchia pusztításától megóvjuk…"

Megkezdődik a benyomulás Bácskába. Az egyik fő kiindulópont: Szeged. A honvédség megszállja Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket – 11417 négyzetkilométert. Ez több mint 1 millió lakost (37 százaléka magyar, 19 százaléka német, 16 százaléka szerb) érint.
A Trianon legyűrése, az elcsatolt területek visszaszerzése és visszatérése feletti öröm íratta Berey Géza felelős szerkesztővel a húsvétot is köszöntő kolumnás vezércikket: „Feltámadás a Feltámadás ünnepén". A húsvéti ünnepi számba is bekerül az olyan hasznos tudnivaló, mi szerint „Hogyan kell viselkedni légvédelmi készültség és légiriadó alatt". Kardos Imre arról írja „20 perc a pincében" című riportját, hogy miként élnek egy belvárosi ház lakói a légvédelmi óvóhelyen.

Áprilisban Szeged új leckeként tanulja, miként lehet túlélni a légvédelmi harcot, a háborút, a második világégést.

*

Kronológia

1941. január 10.: Kormányrendelet szabályozza a háztartásokban tartható élelmiszerek mennyiségét: nem őstermelők fejenként 25 kg lisztet, 2 kg száraz főzelékfélét, 3 kg zsiradékot, szalonnát tarthatnak (ennek a felét április 15. után). Január 15.: Bemutatják az Egy csók és más semmi című filmet Ráthonyi Ákos rendezésében. Január 23.: Romániában leverik a Vasgárda lázadását. Január 31.: Szeged népessége: 136.752 fő. Február 2.: Varga József soproni képviselő lesz, szegedi mandátumát Peták Nándor pótképviselő veszi át. Február 4.: Bárdossy László a külügyminiszter. Március 20.: Moszkvában 56 darab 1848-as zászlót adnak át a Vörös Hadsereg székházában a szovjet kormány megbízottai a magyar követnek. Április 16.: A kormány 2870/1941. számú rendelete honvédelmi kisegítő szolgálatra kötelezi a zsidó férfiakat. Április 28.: A visszacsatolt Bácskában az 1918. december 31. után betelepülteknek (mintegy 150 ezer, nem magyar nemzetiségű személynek) el kell hagyniuk az ország területét. Június 15.: Az alsóvárosi templomban leleplezik az ellenforradalom emlékművét - az ünnepségen Zadravecz István és Bokor Pál beszél. Június 22.: A német hadsereg hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. Június 26.: Kassát, Munkácsot (Bereg vármegye), Rahót (Máramaros vármegye) bombatámadás éri - Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. Július 14.: Tito meghirdeti a jugoszláv népi felkelést a németek ellen. Szeptember 7.: Horthy kormányzó (Bárdossy miniszterelnök és Szombathelyi vezérkari főnök kíséretében) Hitler kancellár, a német haderő főparancsnoka főhadiszállására utazik – megállapodnak a frontra küldött magyar csapatok kiegészítéséről, miközben bejelentik Magyarország területi igényét a Temesvár környéki Bánságra és Galícia egy részére. December 7.: Beáll a hadiállapot Nagy-Britannia és Magyarország között. Japán támadás Pearl Harbor ellen. December 12.: Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak. December 31.: Kihirdetik a törvénycikket, mely szerint a visszafoglalt dél-vidéki területeket Magyarországhoz visszacsatolják, az országgal egyesítik.

*

Arcél: Szász Ferenc (1909–1993)

„Hódmezővásárhelyen, 1909. december 17-én született. Húszévesen kezdte újságírói pályáját a helyi lapok (Vásárhelyi Friss Újság, Népújság, Hetivásár, Délvidéki Sport) szerkesztőségében. 1938 októberében lett a Délmagyarország munkatársa" – írja Szász Ferencről Péter László. Az irodalomtörténész arról is megemlékezik, hogy Szász „minden műfajban jeleskedett, de főként színikritikusként írta be nevét a szegedi művelődéstörténetbe. Nem véletlenül: öccse, Szász Károly (1912–1978), a későbbi tanár és rendező játszotta 1941-ben a híres szegedi egyetemi színjátszók színháztörténeti értékű, Horváth István rendezte Hamlet előadásának címszerepét." Szász Ferenc neve az impresszumban is szerepelt: 1944. április 12-től 16-ig, a lap betiltásáig ő volt a felelős szerkesztő. „A nyilas uralmat, az ostromot a fővárosban vészelte át, majd Szentesen érte a hívás, hogy térjen vissza a Délmagyarországhoz. 1945 májusától két évig ismét a lap munkatársa", de mint párton kívülinek távoznia kellett – Budapestre ment. Dolgozott az Esti Szabad Szó, majd a Magyar Távirati Iroda, később a Magyar Hírlap szerkesztőségében, illetve nyugdíjasként különböző üzemi és sportlapokban. Hosszú betegség után, 1993. március 1-jén hunyt el.

*

Diák Hamlet

„Országos érdeklődés kíséri a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága mai bemutatkozását – lelkesedünk április 1-jei tudósításunkban. Majd kolumnás kritikát is közlünk a diák-Hamletről. A rendező és az egyik szereplő szerelmi tragédiája megrendítette a szegedieket.

„Hosszú hetek fáradságos munkája után ma este a közönség elé lépnek a lelkes egyetemi színjátszók, hogy tanúbizonyságát adják a színjátszás nemes művészete és az irodalom iránti rajongásuknak. Hétfőn tartották meg a Hamlet jelmezes főpróbáját, a legbiztatóbb siker jegyében." – „A szereplők, élükön Szász Károllyal, Hamlet szerepének figyelemre méltó tehetségű alakítójával és a többi főszereplővel: Tárnok Évával, Tóth Katával, Sztachó Lajossal, Kiss Ottóval, Gertig Bélával, pontos szereptudással és játékkészséggel, érett alakítással lepték meg a főpróba kevésszámú közönségét. Amint értesültünk, az előadásra a jegyek nagy része elővételben elkelt..."

„A fiatal és lelkes gárdát már Kolozsvár és Debrecen is meghívta vendégszerepelni…"


Az egyetemistákból alakult társaság a Városi Színházban Horváth István bölcsészhallgató rendezésében április 1-jén mutatja be a Hamletet. A következő napon Vér György kolumnás kritikát közöl lapunk Színház és Művészet rovatában. Idézi Szent-Györgyi Albert rektor szavait.
„A mi Hamletünk előadásánál nemcsak műkedvelésről van szó. Itt arról van szó, hogy egy csomó fiatalember összeáll, megtanul önzetlenül, önként vállalt fegyelemmel működni, felébred lelkében a dráma iránti szeretet, a színjátszás iránti tisztelet, megismeri a tiszta színpadi nyelvet, feltárul előtte az irodalom mélysége és így a Hamlet előadásában résztvevő diákok lelkükben olyan értékeket fognak az egyetemről magukkal vinni, amilyeneket semmiféle katedrai előadás nem tudna nekik nyújtani. Azok a tanárjelöltek, akik a Hamlet előadásában szerepelnek, azok rossz tanárok már nem is lehetnek…" – véli Szent-Györgyi.

„Ifj. Horváth István vezérkönyve mindenképpen színpadi akciót követel, amely először Hamlet egyéni tragédiáját kívánja hangsúlyozni a sok Shakespeare szövevény, melléktéma, epizód elhagyásával – így Vér György. – Példamutatással szolgált a diákok Hamletje, előadása és hitvallása – a hivatásos színháznak."

A darabhoz kötődő tragikus szerelmi történet miatt is a szegediek emlékezetébe vésődik a „diák" Hamlet.

A rendező, Horváth István mint középiskolás diák a sárospataki református kollégium angol tagozatán több színdarabot is rendezett, majd 1940-től a szegedi egyetem magyar–francia szakos hallgatójaként megszervezte a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságát. Ragyogó tehetségének lenyomata egyetlen könyve, az Örök színház... A zsidó származású Horváth és a Gertrud szerepét alakító Tóth Kata szerelembe esett, de a lány családja a végletekig ellenezte kapcsolatukat. Az ifjú pár a második zsidótörvény után végképp elvesztette reményét, hogy egymáséi lehessenek – 1941. október 17-én közösen vetettek véget életüknek...

*

Szerelmi varázslat Algyőn

„Párnámat rázom, Szent Andrást várom… – Népszokások és hiedelmek az 'igaz férfi' körül" címmel Csányi Piroska ír riportot november 30-án a Szent András éjszakáján szokásos szerelmi varázslatokról. „A leányok Algyőn is böjtölnek, este megmosakszanak, de nem törülköznek meg. Lefekvés előtt háromszor megfordítják a párnájukat, s közben ezt a varázsigét mormolják: 'Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg jövendőbeli párom! S az a férfi, aki álmukban megjelenik, vezeti majd oltár elé őket..."

Szegedi szerelmespár az alsóvárosi szüreti bálon
Szegedi szerelmespár az alsóvárosi szüreti bálon

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1941-ből.

Eljegyzés
„Munkácsi Erzsébet és Szilágyi Sándor jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)" (január 10., péntek).

Egyetemi bál
„Híven ahhoz az elgondoláshoz és programhoz, amelynek megvalósítást a fiatal Horthy Miklós Tudományegyetem rektora, Szent-Györgyi Albert tűzte ki célul, a szegedi egyetemen a komoly tudományos munka mellett megindult az eleven, pezsgő diákélet is, amely az egyetemi fiatalságnak a város társadalmába való szerves bekapcsolását célozza és nyilvánvalóan a kapcsolatok kimélyítését eredményezi. A Szent-Györgyi Albert által megvalósított diákegység (…) az egyetemi bál megrendezésével lépett első ízben a nyilvánosság elé" (január 25., szombat).

Képzőművészek nyomora
„A válságos helyzetbe jutott szegedi festőművészek és szobrászok érdekében" gyűjtés indul. A „Szegedi Képzőművészeti Egyesület gyűjtőívet bocsátott ki, amelyet 300 pengős adományával jegyzett le. A város 500 pengővel járul hozzá a gyűjtéshez". Ezenkívül „élő tárlatot rendeznek és vásárlási alapot gyűjtenek a szegedi képzőművészek megsegítésére" (február 8., szombat).

Cigánytáborok harca
„Véres cigányháború játszódott le kedden délelőtt a Párisi körút 33. számú ház előtt, ahol két cigánytábor összeveszett. A cigányok botokkal, késekkel támadtak egymásra." „Kolompár János, Kolompár Jánosné és Sárközi Mátyás a rendőröknek ellenálltak", „hatósági közeg elleni erőszak" miatt indul ellenük eljárás, szökött társaikat keresik (február 19., szerda).

Pászkahirdetmény
„A Szegedi Izraelita Hitközség közli tagjaival, hogy pászkautalványok a hivatalos órák alatt válthatók a hitközségi irodában. (Margit-utca 20., I.) A pászka ára kilónkint 1.50 pengő, pászkadara ára 1.60" (március 9., vasárnap).

Tűz a téglagyárban
„A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tulajdonát képező szőregi téglagyárban az istállóval egybeépített gépkocsiszín szerdán este 8 óra tájban kigyulladt. (…) A kár mintegy 200 pengő, biztosítás útján megtérül" (március 20., csütörtök).

Cipőjegyek
A közellátási minisztérium elküldte a „cipőrendelet végrehajtási utasítását és a szegedi lábbeli szükségletek fedezésére szolgáló, egy hónapra szóló cipőjegymennyiséget. (…) A fogyasztó bőrtalpú lábbelit csak utalványra szerezhet be, illetve csak utalványra talpaltathatja és fejeltetheti cipőjét. (…) A piros utalvány mértékszerinti lábbeli készítésre, vagy kisiparos által raktárra készített lábbeli beszerzésére, valamint talpaltatására és fejletetésre jogosít. A zöld színű utalvány kizárólag készül lábbeli beszerzésére jogosít" (április 1., kedd).

Csecsemőgyilkosság
„Borzalmas csecsemőgyilkosságot fedeztek fel január 28-án a tápéi csendőrök. Tudomásukra jutott, hogy Szász Gergelyné napszámosasszony (…) bevallotta, hogy egy leánygyermeknek adott életet, akit nyomban a szülés után megfojtott." A törvényszék Ungváry-tanácsa előtt „elmondotta, hogy öt gyermeknek adott életet, férje nem keresett és ezért gyermekei éppen úgy, mint ő, nélkülöztek, sokszor nem volt ennivalójuk sem. Amikor ismét gyermekáldás elé nézett, elhatározta, mivel úgysem tud enni adni újszülött gyermekének, elteszi láb alól. (...) A törvényszék szándékos emberölésben mondta ki bűnösnek és tízhónapi börtönbüntetésre ítélte" (április 3., csütörtök).

Fricsay sikere
„Fricsay Ferenc, a kiváló fiatal szegedi karmester tegnap nagy sikerrel szerepelt Budapesten a Székesfővárosi Zenekar élén. A hangverseny műsorán Antos Kálmán Fekete Mária nyitánya, Rimsky-Korzakov Seherezade-szvitje és Brahms versenyműve szerepelt…" (április 3., csütörtök).

Fricsay Ferenc karnagy és Gyenge Anna operaénekesnő
Fricsay Ferenc karnagy és Gyenge Anna operaénekesnő

23 fokos különbség
„A pár napos enyhe időjárás után kedden hirtelen hűvösre fordult az idő és megindult az esőzés is. Hétfőn még 26 fokot mutatott a hőmérő, ez a hőmérséklet nyolc fokkal haladta túl az április elejei átlagos hőmérsékletet. Kedden három fokra süllyedt a hőmérséklet, a két nap hőmérsékletkülönbsége 23 fokot tett ki" (április 9., szerda).

Vadvízveszély
„Ebben az évben megindult a szegedi ármentesítési munkálatok között főhelyen szerepel annak a nagy csatornának az építése, amelyet nemrég kezdtek meg a felsőtanyai vadvizek levezetésre. Az úgynevezett fehértói főcsatorna" építésére „előirányzott egymillió pengőből eddig 25.000 pengőt használtak fel" (április 11., péntek).

Mosószappan
„A közellátási miniszter szabályozta a mosószappan kereskedelmi forgalmát és ezzel egyidejűleg kimondta, hogy május elseje után csak a kijelölt kereskedők" árusíthatják. „Háromszáz kiskereskedőt jelöltek ki Szegeden mosószappan árusítására" (április 11., péntek).

Egyetem kontra ítélőtábla
A délvidéki helyzet következtében „az ítélőtábla visszakapja egész és megcsonkítatlan régi területét. Eredetileg is a szegedi táblához tartozott a szabadkai, az újvidéki, a kikindai, a becskereki és a zombori törvényszék, hozzájön ehhez a pancsovai, és a fehértemplomi, úgyhogy összesen hét törvényszékkel, 25 járásbírósággal bővül ki a szegedi tábla területe." Ez is oka, hogy szeptembertől visszaköltözik Dugonics téri, eddig az egyetem által használt épületébe – nyilatkozza Falkay Gyula ítélőtáblai elnök. Ezzel párhuzamosan viszont „homály fedi mindazokat a kérdéseket", melyek a „Délvidék visszaszerzésével kapcsolatosan" izgatják a szegedieket: így „a jogi kar visszaállítása, valamint a központi épület felépítésének ügye" (április 30., szerda).

Egyesületek
„Kétszáznegyven egyesület működik Szegeden 36.000 taglétszámmal. 360.000 pengő a szegedi egyesületek évi tagdíjbevétele" (május 3., szombat).

Új teniszegyesület
„A KEAC-ból kivált teniszezők megalakították a Szegedi Tenisz Egyesületet. (…) Az új klub a Torontál téren szeretné sporttelepét felépíteni" (május 1., szombat).

A polgármester szabadsága
„Június elsejével szabadságra ment dr. Pálfy József polgármester. Szabadságának ideje alatt a polgármesteri hivatal teendőit helyettese: dr. Tóth Béla látja el. A polgármester még néhány napig benn tartózkodik hivatalában, részt vesz az ipari vásár június 7-i megnyitásán, valamint a szegedi német intézet által rendezett német folyóirat-kiállítás megnyitásán. A hivatalos aktusok lebonyolítása után az eddigi tervek szerint a visszatért Bácskát látogatja meg a polgármester (június 4., szerda).

Jobbra hajts!
„A július 6-ával életbe lépő jobboldali közlekedés" részleteiről hirdetményt tesz közzé a rendőrség. „Foglalkozik az egyirányusított utcák, így a Gróf Apponyi Albert utca forgalmi irányának megváltoztatásával is." „A Dóm-térre behajtani nem tilos többé" (június 20., péntek).

Lakást a menekülteknek!
„Belgrádból mintegy 80 tagú magyar iparoscsoport érkezett Szegedre, hogy itt elhelyezkedést találjon, és most már Magyarország területén alapítson egzisztenciát. (…) Mintegy 20 iparosember – családjával együtt – máris el tudott helyezkedni." A többiek sem akarnak a losonci táborba menni, a városházán járva lakást kértek (július 1., kedd).

Horthy vásárhelyi keresztgyerekei
„Virág Kiss József polgári iskolai altiszt feleségének hármas ikrei születtek." „Vásárhelyen társadalmi akció indult meg a szegénysorban élő család megsegítésére. A városi árvaszéki hivatal 100 pengő segélyt utalt ki" a három csecsemőt (két leányt és egy fiút) nevelő családnak.
„Mozgalom indult az irányban is, hogy a hármas ikrek keresztapjául Horthy Miklós kormányzót kérjék fel" (július 24., csütörtök).

Tőzsde
„A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai. Dollár 355.00-360.00, szlovák korona 11.45-11.75, , leu 1.95-2.05" pengő (augusztus 19., kedd).

Nemzetgyalázás
„Nemzetgyalázási és izgatási ügyekben ítélkezett hétfőn a szegedi törvényszék ötöstanácsa Ungváry János törvényszéki tanácselnök vezetésével. Frankfurter Ármin felsőszentiváni rőföskereskedő 37 éves felesége április 8-án ruháját próbálta Isaszegi Sándorné varrónőnél. Ruhapróbálás közben a varrónő megemlítette, hogy szerb repülőtámadás érte Szegedet és Pécset. Frankfurterné olyan feleletet adott, ami miatt nemzetgyalázásért eljárás indult ellene. (…) A törvényszék nemzetgyalázás miatt egyhónapi fogházbüntetéssel sújtotta Frankfurternét…" (augusztus 26., kedd).

Szeged a nyolcadik
Tizenegy várost hasonlít össze a Kelet Népe. „Mennyit költenek a magyar városok kultúrára címmel" közölt tanulmány az 1938-as költségvetések közoktatási, közművelődési és vallási jellegű kiadásait összegzi. Az összegek alapján Szeged – Budapest, Debrecen után – a harmadik (Hódmezővásárhely az utolsó). Ám a lakosság száma és a kulturális kiadásainak összege, illetve az egy lakosra jutó összeg alapján: az ország második városa, Szeged a nyolcadik. Ugyanis míg „Budapest 30 pengőt fordít 1-1 lakosra, addig Pécs, Debrecen, Győr és Székesfehérvár kulturális fejadagja 10-10 pengő", Szeged viszont nyolcadikként csak 7, míg a sort záró Hódmezővásárhely 3 pengőt áldoz kultúrára lakosonként (szeptember 6., szombat).

Szegedi foci csapat
„Az NB I. osztály vasárnapi fordulóján a piros-fehérek ezúttal is győztek, a piros-kékek azonban most is csak lelkesek és balszerencsések voltak." Szeged – Újvidék 9:2 (6:0), DMÁVAG – SZVSE 7:2 (4:1) Diósgyőrött. A tabellán Szeged az első, az SZVSE a sereghajtó, vagyis a 16. helyen áll (szeptember 16., kedd).

Nádpálcázó tanító
„Az ügyészség hivatalos hatalommal való visszaélés címen állította bíróság elé vitéz Szentirmay-Sztancsu János mindszenti tanítót. A vád szerint a tanító a mindszenti elemi iskolában annyira megverte Kovács János harmadik osztályos tanulót, hogy a kisfiú nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. (…) A törvényszék 100 pengő pénzbüntetésre ítélte a nádpálcázó tanítót" (október 9., csütörtök).

Horgosi segélyakció
„A Baross-Szövetség horgosi fiókja gyűjtést rendezett a főméltóságú asszony által kezdeményezett téli segélyakció javára. Az összegyűlt 469 pengő 50 fillért rendelkezési helyére továbbították" (október 18., szombat).

Eladó olcsó telkek
„Újszegeden háztelek, köves utcán 5000 P. – Háztelek hídnál 8000 P. – Adómentes ház 2X1 szobás lakással, nagy kerttel 4500 p. – Villa 5 szobás, kerttel, fasori 16.000 P. – Adómentes ház, 2 szobás, kertes, Petőfi-sugárútnál 12.000 P.– Nagy belvárosi bérház, üzletekkel, komfortos lakásokkal 15.000 P. – 4 holdas szőlő, gyümölcsös tanyával, Királyhalom 7000 p." (november 19., péntek).

Közjóléti szövetkezet
„520.000 pengőt költ jövő évben családvédelmi célokra a szegedi közjóléti szövetkezet." A Horthy-telepen „hét ikerház építése kezdődik hétfőn." Kisipari és kiskereskedelmi hitelakciót is szerveznek (november 30., vasárnap).

Névváltoztatás
„Sztipics Ferenc Szeged-Alsóközponti római katolikus kereskedő családi nevét belügyminiszteri engedéllyel Szörényire változtatta" (december 6., szombat).

Visszahonosítás
„A szegedi rendőrkapitányság felhívja mindazokat a volt magyar állampolgárokat, akik hazatérési igazolvánnyal tértek vissza az országba, visszahonosításuk rendezése végett mielőbb jelenjenek meg a rendőrkapitányság külföldieket ellenőrző hivatalában (Klauzál tér 1. em.)" (december 14., vasárnap).

Olvasóink írták

  • 2. legal 2009. január 26. 09:46
    „A Teleki Pál öngyilkosságáról szóló megemlékezés máig ható érvényességű:

    "",,Állandóan mardosta az, hogy a társadalomban a nagy kötelességek átérzése hiányzik, és a mai idők parancsolta nemzeti és társadalmi kötelességekkel szemben nem vagyunk még eléggé felkészülve. (...) Hogy ilyen rendkívüli tettre szánta el magát, mindaz, amit egész életében tett: példaadás abban az értelemben, hogy felrázza a magyar társadalmat, és a jövő kötelességeivel szemben erőssé tegye a nemzetet."""”
  • 1. Piki 2009. január 25. 13:03
    „Köszönöm.:)
    Ezért szeretem a szombati DM-et.
    Érdeklődve várom a jövő heti számot is! :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sztriptíz a műhelyben

Szeged - Nem is igazi műhely az, ahol nem lóg a falon néhány intimebb jelenetben fényképezett… Tovább olvasom