Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Időutazás a Délmagyarral: Vasút, automobil a tanyákhoz

Szeged - Kilencvenhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötödik állomása: 1914.

Megépítik a tanyai vasutat – jelenti ki az ötödik születésnapját ülő (fejléce alatt III. évfolyamot számláló), 1914-ben többféle címbetűvel is jelentkező Délmagyarország május 23-án. Az évfordulós címlapsztori – a lap hagyományainak megfelelő alapossággal – ismerteti az elképzeléseket. „A tervezett vasút összes vonalhossza 69.682 kilométer, kiépítési összköltsége 2.469.000 korona, vagyis kilométerenkint 35,423 korona."

Kiindulás: Szeged szívéből

Balogh Károly tanácsnok munkásságának része, ha „Szesztay László mérnök, budapesti műegyetemi magántanár" terve valóra válik. Ahhoz azonban ragaszkodnak a szegediek, hogy „a kiinduló állomás a város szívében legyen".

A pénzügyi tanács elaborátumának, a technikai megoldásnak, az építési tőke megszerzési módozatainak, a városi részvénytársaság tervének, az adóval elérhető értékemelkedés elméletének, a vasút jövedelmének, a vállalkozós megvalósítás lehetőségének, illetve a vasút üzemeltetése egyéb problémái kifejtésének másfél kolumnát szentel a lap.

A MÁV igazgatóság melletti csirkepiacra is a tanya terményei kerülnek. Fotó: Somogyi-könyvtár fotógyűjtemény
A MÁV igazgatóság melletti csirkepiacra is a tanya terményei kerülnek.
Fotó: Somogyi-könyvtár fotógyűjtemény

A pénznek ugyanis ezer helye lenne. Például szanálni kell a városi kórház „anyagi válságát" is. A Délmagyarország érdeklődésére Balogh Károly pénzügyi tanácsos elmagyarázza: „ a kórházi deficitek abból származnak, hogy a miniszter nem állapítja meg a gyógydíjakat olyan összegben, mint amekkorára szükség van". „Az országos betegápolási pótadókat, amelyek a kórházi alapot alkotják, több mint fele részben gyermekvédelmi szükségletekre fordítják." Szeged fölirati kérelemmel fordul a kormányhoz a szanálásért, így reméli visszakapni a kórháznak adott száztízezer korona gyorskölcsönt.

A harmadik polgári fiúiskola építésére se volt elegendő pénze a városnak. A szegediek úgy vélik: túl sok a kétszázhúszezer koronára becsült kiadás, s amúgy is: „az iskolaépítés állami feladat".

Automobil járat

Tavaszra ígérte, de jó, ha őszre elindul az alsótanyai automobil járat – reménykedett a napilap, együtt a gazdákkal. A helyiek küldöttsége elment Gerliczy Ferenc báró képviselőnél, aki „személyesen eljárt" Harkányi János báró kereskedelmi miniszternél. Az újabb ígéret: az automobiljárat legkésőbb július 15-én megindul.

A miniszteri vizit értékét abból is érzékelhetik a szegediek, hogy „Jankovich Béla dr. kultuszminiszter szegedi látogatásának és a város kulturális ügyei iránt való meleg érdeklődésének köszönhető", hogy tizenhat óvóiskolát (négyet „még ebben az évben") építenek – írta lapunk épp 94 évvel ezelőtt.

A bárány mint alaptőke

A földesúr és a bérlő viszonyáról és a pereskedés természetéről egy makói történetből kap ízelítőt az olvasó. „Álgya Péter magyarcsanádi juhászember évtizedekig bérlője volt Szántó István községi jegyzőnek. Évekkel ezelőtt húsvétkor egy kis bárányt vitt ajándékba a bérlő a földesúrnak. Szántó sajnálta leöletni a kedves jószágot és visszaadta Álgyánnak, hogy tartsa magánál és nevelje tovább is. Pár esztendővel később érdeklődni kezdett a jegyző a juhásznál a báránykája után. Álgya bevallotta, hogy a bárány megnövekedett, sőt meg is szaporodott, amennyiben kilenc ivadéka van. A földesúr örvendezett a dolognak és megbízta a juhászt, hogy csak őrizze továbbra is a báránykákat. Nemrégiben megszakadt a bérleti viszonya jegyző és a juhász között, és Szántó István, amikor elszámolásra került a dolog, száz birkát, vagy 940 koronát követelt a megrémült Árgyántól. A szegény juhász tiltakozott, hogy egy bárány nem szaporodhatik a százszorosára, és ő nem ígérte, hogy kamatoztatni fogja az ajándékot. Az ügy a makói járásbíróság elé került, ahol egy gazdasági szakértő szerint a jegyző százharminc birkára, avagy pénzértékben 2278 koronára tarthat igényt. A csodálatos pör vége az lett, hogy Álgya kénytelen volt kiegyezni 700 koronába. Ennyit kellett a szegény juhásznak lefizetnie a saját bárányáért, amelyet ajándékba adott."

(Folytatjuk)

Arcél: Várnay Dezső (1877-1944)

A Délmagyarországot 1912. augusztus 23-tól 1919. június elejéig a lap kiadótulajdonosává lett „Várnay L. cég", azaz az 1883-ban alapított, majd 1905-től, Várnay (Weiszklein, Várnai) Lipót halála után Várnay Dezső nyomdája állította elő. A cég 1920-ban beolvadt a Szeged Városi Nyomda Rt.-ba.

Arcél: Várnay Dezső (1877-1944)
Arcél: Várnay Dezső (1877-1944)

Kronológia: 1914. Március 25.: Az uralkodó Szeged főispánjává dr. Cicatricis Lajos Csongrád megyei főispánt nevezi ki. Június 3.: A III. Eszperantó Világkongresszus Szegeden – a cél: a háborús készülődés elleni tiltakozás. Június 21.: Megalakul az Országos Polgári Radikális Párt szegedi csoportja. Június 22.: dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök leteszi a Fogadalmi templom alapkövét. Július 20.: A színházban bemutatják az első másfél órás némafilmet, a Fehér rabszolganőt. Július 21.: Az elhunyt képviselő, báró Gerliczy Ferenc mandátumát egyhangúlag, ellenjelölt nélkül nyeri el dr. Rósa Izsó (Nemzeti Munkapárt). Július 31.: A hatóság kihirdeti az általános mozgósítást.

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1914-ből.

Eltűnt estélyi ruha. Ma délelőtt 10 órakor Borbola Jenő dr. osztályjegyzőhöz lélekszakadva rohant be Kelemen Dezső szegedi női szabó és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen lopásért. Kelemen Faragó Ödönné dr.-né, a tiszti főorvos felesége részére egy pompás estélyi ruhát készített. „Az úriasszony január 3-án Klagenfurtba utazik fiának az esküvőjére, aki egy baroneszt vesz feleségül. Erre a célra kellett a ruha. Amely el is készült. Kelemen az inasával délelőtt akarta haza küldeni Faragóné lakására az estélyi öltözetet, amely azonban útközben eltűnt." Az ok? Az inas a főpostán szüleinek újévi lapot írt, de megfeledkezett a csomagról. Az ügyes tolvaj nyomtalanul megugrott. (január 1., csütörtök)

Parkká alakítják a Kálvária teret. A városi mérnöki hivatal most terjesztette be a tanácshoz a Kálvária-tér rendezésére vonatkozó terveket. A berlini Siegers Allé-hoz hasonló, tíz hold kiterjedésű, gyönyörű parkká alakítják a teret, amelyet előtte feltöltenek, környéket körös-körül aszfaltozzák. Légszeszvilágítással látják el a parkot és a környéken levő utcákat. Egyetlen széles főút vezet majd a parkon át a Kálvária kápolnáig. Az egész tér rendezése 64 ezer koronába kerül. (január 29., csütörtök)

Hamist pénzt akartak gyártani. A szegedi törvényszék harmadik büntető tanácsa ma egy pénzhamisító banda bűnügyében ítélkezett. Hárman ültek a vádlottak padján. Oraleszku Péter cukrász. Varga Bálint temerini szélmolnár és Protin Sándor cipész segéd. A gyártáshoz és a eszközökhöz szükséges pénzt a cukrász adta. Brittani-fémből akartak ötkoronást készíteni, de a hamisítványok olyan primitívre sikerültek, hogy abbahagyták a gyártást. A vád: pénzhamisítás kísérlete, Pritin 1 év, Varga 8 és Oraleszku 3 hónapi fogság büntetést kapott. (február 24., kedd)

Juhász Gyula állapota. Az orvosok most már bíznak abban, hogy Juhász Gyula életben marad és hogy rövidesen visszatér Szegedre, haza, az édesanyjához. Rosenfeld Viktor dr. fővárosi ezredorvos ma telefonon informálta a Délmagyarországot: Purjesz tanár alaposan megvizsgálta a beteget és megállapította, hogy a golyó a tüdőt csak horzsolta, de nagyobb bajt egyáltalán nem okozott. A költő minden valószínűség szerint tíz nap múlva elhagyhatja a kórházat. A golyót csak akkor távolítják el, ha annak szüksége mutatkozik. (március 10., kedd)

Új kutak. Tóth Mihály főmérnök a vízhiány orvoslására azt ajánlotta, hogy a mostani kutakat tisztíttassák ki. De ha ez nem vezetne eredményre, fúrasson a város egy artézi kutat – a Mars téren. (április 26., vasárnap)

Feministák. „A feministák gyakorlati tanácsadója hétfőn és csütörtökön délután 6-8 óráig tartja hivatalos óráját a Berlitz-iskola helyiségében (Csongrádi Takarék új palotája)." (május 23., vasárnap)

Stefánia ötvenéves. „Lónyai Elemér gróf hitvese, Stefánia tegnap töltötte be ötvenedik életévét. Oroszvári kastélyában érte a nevezetes évforduló. Természetesen elárasztották mindenfelől a gratuláló táviratok, de a legtöbbet Magyarországról kapta, mert a magyarok szeretetet állandóan a szívébe foglalta." (május 23., szombat)

A MÁV új személykocsijai. „A MÁV igazgatóság egyelőre a Budapest-Újvidék és Budapest-Győr vonalon betiltotta külföldi mintára a középátjárós vasúti kocsikat." Az új kocsik nagy tükörablakokkal, 48 ülőhellyel vannak ellátva. (május 23., szombat)

Öngyilkosság. „Tóth Lajos 23 éves, Vaspálya utca 25. szám alatti lakos éjjel tíz óra tájban mellbe lőtte magát. Sérülése súlyos, életveszélyes. A mentők beszállították a közkórházba. Kihallgatni nem lehetett és így a rendőrség tettének okát megállapítani nem bírta. Ez már májusban a tizennegyedik öngyilkosság." (május 23., szombat)

Ösztöndíj. A szegedi kereskedelmi és iparkamara egy 300 koronás ösztöndíjat alapított oly Csongrád, illetőleg Bácsbodrog vármegyében illetékes szegény sorsú ifjú számára, aki tanulmányát valamely kereskedelmi főiskolai kurzuson folytatja..." (május 23., szombat)

Napi hírek.
Napi hírek.

Szegedi szobrász Brüsszelben. Pick Lajosnak három szobrát a brüsszeli képzőművészeti kiállításra elfogadták és illetékes körök a legnagyobb elismeréssel adóztak neki..." (május 23., szombat)

Feszty Árpád meghalt. Lovranóból érkezett a hír, hogy Feszty Árpád festőművész, a legnépszerűbb és legismertebb magyar piktorok egyike hirtelen elhunyt. Temetése Ógyallán lesz a családi sírboltban. (június 3., szerda)

Növénykísérleti intézet. „A szegedi kereskedelmi és iparkamara életrevaló közgazdasági intézmény eszméjét vetette föl. Föliratot terjesztett föl a földmívelésügyi miniszterhez, akit arra kért, hogy Szegeden növénykísérleti intézetet létesítsen." Az indok: Szeged a nagy Alföld természetes központja. (július 19., vasárnap)

Kereskedők bálja. „Nagy érdeklődés kíséri a Szegedi Kereskedők Egyesületének ma vasárnap este az újszegedi vigadóban tartandó táncvigalmát... Mint hírlik, valamennyi vőlegényjelölt ott lesz és lelkes ügyszeretettel gondoskodnak arról, hogy a bájos táncosnők minél hamarabb menyasszonyokká váljanak. (július 19., vasárnap)

A magyar paprika veszedelme. „A szegedi paprikatermelők az ország paprikatermelőivel együtt évek óta küzdenek az ellen, hogy nehezítsék a spanyol paprika behozatalát, mert ez megöli a magyar paprika kelendőségét és jó hírét is. Ugyanis a rossz minőségű spanyol paprikát belekeverik a sokkal értékesebb magyar paprikába, ami által olcsóbbá teszik és rosszabbá..." (július 19., szombat)

Eljegyzés. „Országh József szegedi evangélikus kántortanító és okleveles gyorsírástanár eljegyezte Hallek Bözsike úrleányt Zalaszentgróton." (július 19., vasárnap)

Horváth Mihály szobra. „A szentesiek megbízták Kisfaludy-Strobl Zsigmond szobrászművészt, hogy készítse el Szentes város neves szülöttje, a történetíró Horváth Mihály püspök szobrát. A művész a múlt héten befejezte művét, amely álló helyzetben, klasszikus redőjű ruházatban ábrázolja a tudóst, kissé lehajtott fővel, gondolatokba merülve. A képzőművészeti tanács a napokban veszi át a szobrot, mely a jövő héten kerül öntődébe és melyet október végén lepleznek le." (július 19., vasárnap)

Országos atlétikai verseny. „Óriási érdeklődés előzi meg a Sport című szegedi sportlap atlétikai viadalát. Az ország csaknem valamennyi, az atlétikában számottevő egyesület benevezte legjobbjait..." (július 19., vasárnap)

Beiratkozás a faipariba. „A szegedi faipari szakiskolába a felvétel iránt július 31-ig lehet az intézet igazgatóságához (Mars tér 7.) bélyegtelen beadványban folyamodni..." (július 19., vasárnap)

A szegedi iskolák megnyitásáról. Szele Róbert doktor, szegedi tankerületi főigazgató az érettségi javító vizsgákról: „nem tartom valószínűnek, hogy az előadások rendes időben kezdődjenek meg", ugyanis az iskolák helyiségeit kórházakká alakították át, vagy katonákat helyeztek el bennük, azon kívül a tanárok közül is sokat behívtak a katonasághoz. (augusztus 18., kedd)

Csecsemő holttestet találtak a dézsában - A belvárosi pince titka

A szegedi belvárosi ház pincéjében borzalmasan megcsonkított, feloszlásnak indult csecsemő holttestet találtak. A rejtélyes esetről részletesen beszámol az 1914. július 19-i „vasárnapi Délmagyarország".

A szegedi Jókai utca 9-es számú ház egyik lakója, Pártos Lajos ékszerész boltiszolgája, Harter János csütörtökön talát a pincében egy dézsával lefedett zsákban egy „összerágcsált, összemarcangolt újszülöttnek a holttestét". A rendőrség kiderítette: a házból két hete hirtelen távozott Pádár Mária cselédlány. Gazdasszonya szerint „Mari húsz éves, csinos, barna, feltűnően intelligens leány", aki „polgári iskolát végzett Szentesen", de szegénysége miatt csak cselédnek állhatott. A rendőröknek Szentesen azt vallotta: a pincében rosszul lett, megszületett a gyerek. „Ekkor elájult, és mikor eszméletre tért, anélkül hogy megnézte volna, él-e vagy halott a gyermek, becsavarta egy zsákba és elrejtette." Elmondta: Szegeden megismerkedett egy úri fiatalemberrel, és ettől származik a gyerek.

Reklám.
Reklám.

Reklám

„Magyarország vidéki helyiségeiben van jelenleg cirka 100 napi és 600 hetilap, ezek mind, igen kevés kivétellel, kínos vergődéssel tartják fenn magukat" – adja hírül a Délmagyarország a Magyar Újságírók Országos Szövetsége megállípatását. „Nem abszurdum, hogy 600-800 korona költséggel mulatságot szerveznek, s tőlünk azt kívánják, hogy ahhoz a reklámot, tehát a közöségcsalogatót díjtalanul felvegyük? Ha nem drága a zenére a 240 korona, a teremért a 4-500 korona, virágért a 100-200 korona, kocsikért a 60-100 koronaköltség, nyomtaványokért a 100-300 korona, miért ne fizessék meg lapjaink 30-40 filléréért azt a pár koronát a reklámokért?" A kérdésre lapunk a 94 évvel ezelőtti számának reklámoldala felel.

Olvasóink írták

  • 1. SP 2008. július 21. 12:56
    „Ilona! Szuper a MÁV -piac kép, kérünk még többet, ha lehet.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyei támogatás az ópusztaszeri polgárőröknek

Ópusztaszer - Csongrád Megye Önkormányzata 70 ezer forint támogatást utalt át az Ópusztaszeri… Tovább olvasom