Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Jóban lenni a Tiszával - Kétnapos nemzetközi konferencia Szegeden

Szeged - Öt ország összehangolt fejlesztési stratégiájára van szükség ahhoz, hogy a Tisza mentén elkerüljék a környezeti és árvízi katasztrófákat, közös földhasználati, természetvédelmi, gazdasági stratégiát alakítsanak ki az ártérben – hangzott el tegnap a folyó vízgyűjtő területének fejlesztésével foglalkozó szegedi nemzetközi konferencián.
A Tisza 2000-ben került az érdeklődés középpontjába. Több súlyos esemény is történt: ciánszennyezés, árvíz, aszály és belvíz. Érsek Árpád, a szlovák területfejlesztési minisztérium államtitkára találóan fogalmazott tegnap Szegeden: „a Tiszával jó jóban lenni".

A szakemberek ekkor ismerték fel: a folyó közel 158 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területének olyan problémákkal kell szembenéznie, amelyek fenntartható megoldása nemzetközi összefogást igényel. Megszületett a Tisza vízgyűjtő területének fejlesztéséről szóló, a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program TICAD-projektje.

A projekt háttere az Európa Tanács által létrehozott egyezmény, amelyet az érintett országok területfejlesztéséért felelős miniszterei írtak alá, és amely összehozta a minisztériumokat és tervező intézeteket a közös cél, a Tisza-térség fejlesztése érdekében.

A projektötlet ebből a kezdeményezésből lépésről lépésre fejlődött a közös munkaértekezleteken. 2009 júliusában kezdődött el a közös munka, 2012-ben befejeződhet. A mostani szegedi konferencia az eddigi eredményeket ismerteti.

– Ha az országok közös megoldást dolgoznak ki, és végre is hajtják, akkor az itt élők életminősége változik – mondta Tompai Géza, a Belügyminisztérium területrendezési és tervezési főosztályának vezetője a délutáni sajtótájékoztatón. Kajner Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője előadásában kifejtette, a Tisza völgyének Magyarországhoz tartozó területe gazdaságilag hagyományosan a hátrányos helyzetű térségek közé tartozik, az egy főre jutó GDP az országos átlag kétharmada.

Megtudtuk: a térségben több mint 3500 településen 15,5 millió ember él. Magyarország területének csaknem fele, 46 ezer négyzetkilométer tartozik a folyó vízgyűjtő területéhez, s mintegy 4,3 millióan élnek, dolgoznak a Tisza szomszédságában.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mórahalmon figyelik a Homokhátság vizeit

Mórahalom - A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása uniós pályázaton közel 234 millió forint… Tovább olvasom