Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Juronics Tamás: Nyitottan kommunikáló intézményt szeretnék

Szeged - Juronics Tamás (43), a teátrum jelenlegi művészeti igazgatója is pályázik a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára. A város minden rezdülésére figyelő, reagáló, az országos szakmai vérkeringésbe aktívabban bekapcsolódó intézményt szeretne kialakítani.
Juronics Tamás. Fotó: Schmidt Andrea
Juronics Tamás. Fotó: Schmidt Andrea
– Az én esetemben könnyen érthető, hogy milyen szakmai és érzelmi motivációk miatt döntöttem a pályázat beadása mellett. 25 éve dolgozom a Szegedi Nemzeti Színházban, azóta figyelem és alakítom lehetőségeim szerint a szakmai munkát, igyekszem minél alaposabban figyelni a közönség elvárásait, reakcióit. Az elmúlt 25, de még inkább az elmúlt 5 év tapasztalata, a színház működésének részletes ismerete, az ezek által bennem összegyűlt tervek, gondolatok arra biztattak, hogy ezeket felhasználva megpróbáljam máshogy, jobban vezetni az intézményt. Döntésem érzelmi oldala legalább ennyire erős, hiszen minden munkámmal és annak minden sikerével kötődöm Szegedhez és a színházhoz. Bár nagyon szép eredményeket értünk el a nézőszám tekintetében az elmúlt években, a belső működésben még sok olyan rosszul szervezett terület van, amelyek hatással vannak a művészi teljesítményre, ezáltal a produkciók nézői fogadtatására. A belső kommunikáció korszerű kialakításával, a művészi munka hátterének, hangulatának jobbá tételével, de leginkább a hosszú távú pontos tervezéssel rengeteget lehetne előrelépni a művek létrejöttének stabilizálásában. Művészeink, dolgozóink véleményét meghallgatva, szegedi nézőink elvárásait kérdőíves méréssel is figyelve egy nyitottan kommunikáló intézményt képzelek el. Remek társulat áll rendelkezésre mindhárom tagozatnál, sokkal több izgalmas szakmai munkát és országos sikert, hírverést érdemelnének. A sok tapasztalatot, amit a különböző műfajokban rendezőként szereztem, valamint az országos és nemzetközi kapcsolatokat végre kamatoztatni szeretném a színház, a város érdekében. Hiszek abban, hogy szegediként, kialakult kapcsolatrendszerrel hatékonyabban lehet egy komplex, a város minden rezdülését figyelő és arra reagáló, ugyanakkor az országos szakmai vérkeringésbe aktívabban bekapcsolódó intézményt működtetni – fogalmaz Juronics Tamás Kossuth-díjas koreográfus, a teátrum művészeti igazgatója.

– Oly sokszor hangzik el mostanában, hogy a színház nemzeti kategóriába került, ezzel vállalva sok kiemelt feladatot, amelyet az állammal kötött közszolgáltatási szerződésben határoztak meg. Ezek azonban nem kipipálandó kötelezőségek, hanem nagy felelősséggel járó, elhivatottságot igénylő ügyek, amelyeknek a nemzeti intézmények a fő letéteményesei. A magyar kultúra, a magyar nyelv, a balett- és operakultúra megőrzésének és ápolásának nemes feladata. A népszínházi gondolatot – amelyet nagyon népszerű ilyen választási időszakban mondogatni – osztom, de vele együtt gondolni kell a nemzeti klasszikus irodalmi repertoár ápolására is. Szeged értelmiségi város, nagyon erős színházi tradíciókkal rendelkezik. A közönségbázis folyamatos építése ugyanakkor nemcsak a nézőszám tekintetében, de a szegedi lakosság minél szélesebb rétegeinek szórakoztatása szempontjából is fontos. Tehát legyen népszínház, de legyen más is. Az arányok kialakítására két tervem lenne. Az egyik egy stúdiószínház kialakítása, ahol a kísérletező típusú és kevés szereplős darabok mehetnének. Hiszem, hogy megtalálná azt a szűk nézői kört, amely nyitott az újdonságokra. A kisszínház ehhez azonban nagy. Ott inkább vígjátékokat és zenés műveket terveznék. A másik a bérletrendszer bizonyos mértékű átalakítása. A nézői igények alaposabb figyelembevételével, a tradíciók részleges megtartásával más elv szerint csoportosítanám az előadásokat, hiszen az árukapcsolásos értékesítés leginkább problémákat szül. Az elégedetlenség fő oka lehet, ha olyan előadásra kötelezzük bérletével a nézőt, amely nem az ő általa szeretett színházi esztétikával valósul meg. Sokkal korszerűbb a bizonyos nézői rétegek tudatos szegmentálása és érdeklődésük pontosabb feltérképezése. Ezáltal nagyjából úgy működhetünk, mint a fővárosi színházi struktúra, ahol különböző teátrumok saját arculattal bírnak, ezzel megszólítva saját közönségüket – hangsúlyozza Juronics Tamás.

– Pályázatomban felsorolom a következő öt esztendőben általam javasolt műveket, tekintettel a műfaji lehetőségekre, az évfordulókra. Egy alkotó ember gondolkodását a színházcsinálásról azonban leginkább művei közvetítik. A West Side Story, a Traviata, a Háztűznéző vagy éppen balettjeim alkotása során szerzett tapasztalataim fontosak lehetnek egy háromtagozatú színház vezetésében. A társulat most is készen áll bármilyen kihívásra, de erősíteni mindig lehet. Vendégművészek rendszeres hívása, bár sok szempontból hasznos és nézői oldalról is néha kívánatos, a jelenlegi anyagi helyzetben nagyon nehézkes. A drámai tagozatnál mindenképp változásokra, bővítésekre van szükség, de a belső kohézió erősítése is fontos feladat lenne. Ebben is leginkább a tervezhetőség a legfontosabb, akkor alaposabb felkészüléssel és jobb erőmegosztással tudnának a művészek dolgozni. Az opera tekintetében pedig kötelező lenne legalább egy évre előre szerződni a művészekkel, ez felel meg a nemzetközi szokásnak. Számos fiatal művész pályája indult nálunk, továbbra is figyelemmel kísérem a szakirányú iskolák vizsgáit. Egyetértek Balikó Tamással – akit az elmúlt években többször is hívtam rendezni –, amikor azt mondja, hogy szakemberekre kell bízni a szakmai feladatokat. A vezetői struktúrában is ez vezetne tisztábban átlátható döntési mechanizmusokhoz. Ugyanakkor a legfőbb döntéseket szélesebb körben megvitatott egyeztetésekkel lehetne meghozni. Ezért a közvetlen vezetők mellett tapasztalt szegedi mesterek véleményét is kikérném. Gyüdi Sándor az opera élén eddig is felelős gondolkodással tevékenykedett, szakmai kapcsolatunk töretlen, bár az intézmény menedzselésének, vezetésének feladatáról eltérő a véleményünk, ezért pályázunk külön. Felkértem Vajda Júliát és Gyimesi Kálmánt, hogy tapasztalatukkal segítsék munkánkat az opera területén. A dráma tagozat munkájában Bodolay Géza mellett Király Levente és Sándor János bölcsességére, szakmai tudására is számítok. Bízom benne, hogy a döntéshozók számára jelentős szempont az értékelésben a szaktudásom, a jó értelemben vett lokálpatriotizmusom és a belső működésben szerzett sok-sok tapasztalatom.

* * *

Bemutatkoznak a pályázók
Szolnoki Tibor: A szegedi tradíciót szeretném folytatni
Vasvári Csaba: Szeged történelmi lehetőség előtt áll
Balikó Tamás: Szakemberekre kell bízni a vezetést

Olvasóink írták

  • 11. IVY 2013. január 21. 16:28
    „Tamás! Inkább csak táncolj!”
  • 10. Surranó 2013. január 18. 21:15
    „Egyetértek a lent megszólalók jelentős részével!
    A Nemzetink értelmesebb, korrektebb és munkájára igényesebb vezetőt igényel, mint Juronics Úr!
    A Kossuth-díj valóban nem minden, ... Egyéb iránt azt gondolom, etikailag mindenképpen megért már Juronics Úr tevékenysége a Kossuth-díj visszavonására!
    Ha ő lesz a főigazgató, egy bérletet se veszek többet!”
  • 9. Olajfa14 2013. január 17. 20:16
    „Gyenge! Szeged jobbat érdemel!”
  • 8. macs 2013. január 17. 11:41
    „7. okoskata,
    nem értelek. :-)
    L. Simon László arról beszélt, hogy a kiemelt állami intézmények - színházak, múzeumok, levéltárak - eseten ne legyen kötelező a pályáztatás az intézményvezetői posztra. Majd arról, hogy a változtatást az Operaház, illetve a Néprajzi Múzeum igazgatói kinevezése után vinnék végbe, és azt se bánná, ha az önkormányzati fenntartású intézmények esetében is megadnák a lehetőségét a pályáztatás nélküli kinevezésre.
    Végül is, nem mindegy? Kiírjuk a pályázatot, majd az általunk preferált személyt nevezzük ki, vagy pályázat nélkül nevezzük ki. Az utóbbi megoldás egyszerűbb, vagy tévedek? :-)”
  • 7. okoskata 2013. január 16. 20:40
    „3. macs 2013.01.16. 12:09
    Nem régen hallgattam egy riportot a kulturális államtitkárral, L. Simon Lászlóval, aki azt fejtegette, hogy nincs szükség pályáztatásra és a szükséges jogszabályi változtatásról már egyeztettek Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel. Végül is! :-)

    Ez így csúsztatás, tisztelt macs!
    Én is hallottam.
    A nemzeti, országos, állami/központi kulturális/közgyűjteményi intézmények esetében beszélt erről - általánosságban.”
  • 6. mátka 2013. január 16. 14:10
    „"Pontos, mindenki által átlátható, jó előre kidolgozott tervek és azok nyílt kommunikálása. ...A jelenlegi késedelmes, információhiányos helyzet csak bizonytalanságot kelt és félelmet" - emelte ki a művészeti igazgató." Mondta ezt egy másik portálon az aspiráns. Jó helyzetet alakíthattak,mint jelenlegi vezetés . Olyan viccesnek tűnő.... Ők ott,most telve "bizonytalansággal,félelemmel",Ki okozta félelmet,bizonytalanságot?”
  • 5. Fortis66 2013. január 16. 14:06
    „Amennyiben ő nyer akkor a csapból is kortárs balett folyik majd....”
  • 4. Liyah 2013. január 16. 13:45
    „Elég a Kossuth-díj, abban az esetben nem kell szakirányú végzettség.”
  • 3. macs 2013. január 16. 12:09
    „Nem régen hallgattam egy riportot a kulturális államtitkárral, L. Simon Lászlóval, aki azt fejtegette, hogy nincs szükség pályáztatásra és a szükséges jogszabályi változtatásról már egyeztettek Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel. Végül is! :-)”
  • 2. hangamiki 2013. január 16. 10:09
    „Milyen diplomája és nyelvismeretet igazoló dokumentuma van a jelöltnek?”
  • 1. Logaritmus 2013. január 16. 08:22
    „Bátyai Edina meghurcolásakor se pro se kontra nem mert nyilvános véleményt mondani, ezzel a szememben sajnos veszített az eddigi pozitív értékéből. :(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Torkos Csütörtök Csongrád megyében is

Íme a lista: a Torkos Csütörtökön január 31-én hol ehetünk a megyében fél áron. Online is lehet már… Tovább olvasom