Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Keresd a nőt!

Szeged - Keresd a nőt! – lehetne a közös mottó: Tutino egyfelvonásosa, A gyertyák csonkig égnek és Donizetti vígoperája, a Farsangi kalamajka sikert aratott a szombati kisszínházi premieren.
Molnár Zsuzsa zöldesszürke fadeszkákból, fotónegatívokból felépített színpadképével letűnt világot idéz Marco Tutino új operája, A gyertyák csonkig égnek. Márai regényét jól ismeri a hazai közönség is, Tutino első hallásra befogadható zenét komponált a késői leszámolás, a csalás és árulás drámájához. Megoldásait hallva déja vu érzésünk lehet: az elringató keringőkkel, csinnadrattás indulókkal megspékelt muzsika nem forradalmian kortárs, ügyesen ötvözi mindazt, amit mások már régen kitaláltak.

Pál Tamás az ihletetten muzsikáló szegedi szimfonikusokkal igyekezett minél több karakteres színt, vonzó melódiát, szép szólót felvillantani belőle.

Toronykőy Attila letisztultan egyszerű rendezésében frappáns megoldás, hogy a váltakozó idősíkok megjelenítésére a fehér jelmezes öregek arcát is – mintha halotti maszkot viselnének – fehérre festették, életteli fiatalkori alteregóik pedig színesen virulnak mellettük. Altorjay Tamás idősen is gőgös Henrikje énekben, színészi játékban is a produkció legerősebb alakítása, a konfliktusok elől menekülő Konrád szerepét megformáló Jean-Philippe Biojout viszont civilnek tűnt a színpadon, ráadásul egy pillanatra a memóriája is cserben hagyta. Kónya Krisztina gyönyörűen énekelt, eszményi nőalakot formált Krisztinából. Jók a fiatalok is, Kiss Tivadar (Konrád) és Szélpál Szilveszter (Henrik).

A Farsangi kalamajkát a szegedi közönség láthatja először. Jelenet a darabból. Fotó: Kuklis István
A Farsangi kalamajkát a szegedi közönség láthatja először. Jelenet a darabból. Fotó: Kuklis István

Nem ilyen nosztalgikus hangulatú Donizetti egyfelvonásosa, a Farsangi kalamajka, amit a szegedi közönség láthat először Magyarországon. A vígopera ma már kissé együgyűnek ható cselekményét Toronykőy Attila azzal tette szórakoztatóvá, hogy sok mai geggel, meghökkentően vaskos humorral elvitte a produkciót abba az abszurd világba, amit a kilencvenes években Kovalik Balázs honosított meg a Sevilla, se borbéllyal Szegeden. Molnár Zsuzsa takarékos megoldással a Tutino-opera díszletét kibővítve, „kiszínezve" egy konyhát rendezett be hatalmas, piros tűzhellyel, zöld asztallal, a szereplőket pedig parodisztikus jelmezekbe bújtatta.

Pál Tamás avatott vezénylésével hitelesen, stílusosan szólaltak meg Donizetti játékosan könnyed, édes melódiái. Somogyvári Tímea Zitától élvezet hallani Nina friss futamait. A kigyúrt vidéki aranyifjúnak mutatkozó Ruszinyák Ernőt parádésan alakító Kiss Tivadarral elővezetett palacsintás duettjük kacagtató. A 212 centiméter magas Dani Dávidra (Ezredes) nemcsak páratlan adottságai, hanem szép basszusának köszönhetően is komoly színpadi karrier várhat. Viccesen abszurd Cseh Antal féltékenykedő Zsigmondja, Szonda Éva kikapós Kamillája, Pataki Bence bumfordi Jóskája, Himmer Veronika húsbárddal a fejében riszáló Stefije.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A majom és a pizzaszörny - értékeltük Szeged pizzáit

Hat helyről rendeltünk pizzát Szegeden péntek délben, majd szubjektív és objektív szempontok szerint megpróbáltuk értékelni ezeket. Tovább olvasom