Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Keressük a Délmagyarország Kenyerét

Csongrád megye - A kenyér sokféle lehet: hosszúkás vagy kerek, lapított, fehér vagy barna, kalóriaszegény, magvas, ízesített. Hogy mit szeretnek a Délmagyarország olvasói leginkább? Ennek eredünk utána, és meghirdetjük a Délmagyarország Kenyere versenyt! A magyar pékszakma arcaként is szokás emlegetni Werli Józsefet, a Magyar Pékszövetség szakmai titkárát, akit arról faggattunk, hogy milyen a jó kenyér.
 A verseny

A Délmagyarország Kenyere 2015 díjra olvasóink tehetnek javaslatokat. Kérjük, hogy írják meg, melyik pékség melyik termékét javasolják a versenybe. A javaslatokat e-mailben a kenyer@delmagyar.hu, levélben a Délmagyarország Kenyere, 6729 Szeged, Szabadkai út 20. címen, a Délmagyarország Facebook-oldalán vagy SMS-ben a 30/218-1111-es számon várjuk augusztus 7-ig. Olvasóink között szakácskönyvet sorsolunk ki. A javaslatok alapján ötfős zsűri fogja eldönteni, melyből kettőt olvasóink közül fogunk felkérni, hogy kié legyen a megtisztelő,
a Délmagyarország Kenyere cím.
 

 

– Egyáltalán, milyen a jó kenyér?
– Olyan, amit szeretünk enni, amit mindennap szívesen vesz meg a vásárló, ez mindenkinek más. Legyen egy lágysága, eltartható legyen több napig, ne morzsálódjon, ezek fontos szempontok. Személy szerint a kovászos, minél természetesebb kenyereket kedvelem, ami minél teljesebb kiőrlésű lisztből készül, hiszen ennek a biológiai értéke is jobb. Annak a híve vagyok, hogy változatosan kell kenyeret enni. Külföldön ez elfogadottabb, akár háromféle kenyeret is esznek egy nap az emberek. Külön a reggelihez, külön az ebédhez, attól függ, mi mellé kerül az asztalra.

– Vannak divathullámok a kenyérsütésben? Miben nyilvánulnak meg ezek?

– Amikor a multicégek bejöttek Magyarországra, elindult egy folyamat, minél nagyobb térfogatú kenyeret kerestek. Ez alapján válogatták meg a beszállítókat is, és a saját pékségekben is így dolgoztak. Mára ez kissé visszaszorult, az emberek is jobban kedvelik a térfogatnövelő és adalékanyagok nélküli kenyereket.

– Mi a helyzet a magyar kenyerekkel, van egyáltalán ilyen? Lehetne ez hungarikum?

 

 

 

Werli József a kovászos, minél természetesebb kenyereket kedveli. Fotó: Bors
Werli József a kovászos, minél természetesebb kenyereket kedveli. Fotó: Bors


– A kenyér kelesztése, sütése nagyjából egyformán alakult mindenhol, így nehéz lenne kiemelni most hungarikumnak alkalmas kenyértípust. Ugyanakkor vannak tájegységre jellemző fajták, amelyekből idővel lehetne hungarikum, de ma nincs ilyen termék még.

– Mi teszi ön szerint a jó péket jó pékké?

– Nagyon fontos, hogy szeresse, amit csinál, és érdekelje is, tisztában legyen a folyamatokkal, ami a kész kenyérhez vezet. Ha így van, akkor irányítani is tudja azokat, így pedig sikerélményt is jelent a kenyérsütés. Hajtsa a tudásvágy az új megismerésére, az új megoldások felé.

– És mik a szakma árnyoldalai?

– A jellegéből adódóan éjszakai és hétvégi munka is van, ez a fiatalok számára nem vonzó. Amíg mások kirándulnak, szórakoznak, addig nekünk kötelességeink vannak. Ilyenkor nyáron pedig különösen nehéz, hiszen a kinti meleget csak tetézi a kemence vagy a sütő melletti hőség. És persze jobb fizetés sem ártana.

– Milyen régre vezethető vissza családjában a pékhagyomány?

– Édesapám 1924-ben lett pékinas, egyenes ági családomban ekkor indult el a pékszakma, ő 1970-es nyugdíjazásáig készítette a kenyereket. A bátyám 1954-ben, én 1959-ben, az öcsém egy évvel később került végleg a kemence mellé, mindegyikünk végigjárta a ranglétrát, és különböző beosztásokban dolgoztunk. A munka mellett technikumot végeztem, később üzemmérnöki diplomát szereztem, közben tanítottam is óraadóként 30 évig a szakmát.

 

 

 

 

Külföldön elfogadottabb, hogy akár háromféle kenyeret is esznek egy nap az emberek. Fotó: Schmidt Andrea
Külföldön elfogadottabb, hogy akár háromféle kenyeret is esznek egy nap az emberek. Fotó: Schmidt Andrea


– Ez alatt a hosszú időszak alatt sok oldalról látta a pékek munkáját. Hogy látja most a szakma helyzetét?

– Jelenleg nagyjából 1100 magyar vállalkozásban sütnek kenyeret Magyarországon, ehhez feleennyi külföldi, főleg albán és horvát tulajdonú pékség jön még. A privatizálás befejezésekor sokkal több magyar pékség volt. A korábbi uniós forrásokból a sütőipar nem pályázhatott fejlesztési forrásokra, mivel a szakma a mezőgazdasági termékek másodlagos felhasználója, erre a kiírások nem vonatkoztak. A mostani uniós pályázati kiírások már részünkre is részben hozzáférhetők. A közeljövőben a szakma fellendülése várható, az előzetes tervek szerint több pénz jut a technológiai fejlesztésekre. A mostaninál nagyobb megbecsülést érdemelnének szerintem a pékek és maga a kenyér is. A kenyérsütés alkotási folyamat, ahol mindennap újat kell teremteni és minőséget létrehozni.

– Ha újrakezdhetné, ismét pék lenne?

– Nagyon szerettem ezt csinálni, érdekelt a szakma technikai oldala is. Az vitt előre, hogy megismerjem az újat, és ezt tanárként is igyekeztem átadni. Nem bántam meg egyáltalán, hiszen mindennap újat alkothattam a vásárlóknak.

 

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ápolónőt keresnek a nagyfai táborba

Egészségügyi szolgáltatásokra írt ki közbeszerzést a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Tovább olvasom