Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Kétszemélyes jutalomjáték: nagy siker a Mikszáth különös házassága

Szeged - Megható, ugyanakkor derűs és finoman nosztalgikus előadás a kisszínházban Sándor János rendezésében a Mikszáth különös házassága. Nem a legmodernebb színház, de igazi, szerethető és lebilincselő. Két nagy színész katartikus jutalomjátéka.
Indításként Vágó Pál szegedi nagy árvizet ábrázoló nevezetes festményét vetítik a kisszínház nézőterét leválasztó, háttérként szolgáló fehér függönyre, míg a színpadon néhány jellegzetes korabeli bútorral idézik fel Mikszáthék otthonát. Intim közelségben, a játékteret szinte körbeülő nézőktől karnyújtásnyira zajlik az előadás. A nagy írót alakító Király Levente hófehér öltönyben, kalapban, utazótáskával érkezik, a feleségét játszó Fekete Gizi ősz parókában is fiatalos tartással ül az íróasztalnál. Az egyszerűségével ható díszlet és az elegáns jelmezek Molnár Zsuzsa tervezői ízlését dicsérik.

Két év kihagyás után teljes fegyverzetben, megfiatalodva tért vissza a színpadra Király Levente. A Nemzet Színésze láthatóan élvezi, hogy betegségéből felépülve újra játszhat; ráadásul formátumához méltó feladatot kapott: a palóc írófejedelmet sok színnel, ízzel, humorral, kedélyesen kelti életre. Jó látni, amilyen természetességgel belelapoz a Pesti Hírlapba, ahogy a szivart megízleli, rágyújt, és élvezettel pöfékel. Ezek apró gesztusok, mégis lemérhető rajtuk a színész tehetsége. A szerző, Görgey Gábor Mikszáth figurájával saját írói ars poeticáját is elmondatja a darabban. Király Levente ezeket a filozofikus gondolatokat is olyan életszerűen tudja megszólaltatni, hogy nem hatnak papírízű szentenciáknak.

Nagy színészek. Fekete Gizi Mauks Ilona, Király Levente Mikszáth Kálmán szerepében.  Fotó: Karnok Csaba
Nagy színészek. Fekete Gizi Mauks Ilona, Király Levente Mikszáth Kálmán szerepében.
Fotó: Karnok Csaba

A produkció rendezője, Sándor JánosFekete Gizire bízta Mauks Ilona szerepét, így a közönség két szeretett, nagy színésze régen várt színpadi találkozásának, parádés jutalomjátékának lehet tanúja. Fekete Gizi bölcs, érzékeny asszonynak mutatja Mikszáth feleségét, akinek lehet, hogy időnként meggyűlik a baja a grammatikával, de a helyesírásnál fontosabb ügyekben, az élet nagy dolgaiban tévedhetetlen.

Sándor János finoman nosztalgikusra hangolta a produkciót. Jelzésszerűen, szinte a távolból hallatszik csak a klasszikus Strauss-keringő, a Wiener Blut, de ennyi is elég ahhoz, hogy a szerző elképzelései szerint a játék jelenidejéből visszarévedjünk az egykori bálba, ahol a fiatal Ilona és Kálmán első keringőjét táncolja. A darab gyakori idősíkváltásait sikerült jól megoldani, működik a dramaturgiai ötlet: a memoárjain dolgozó felesége munkájába évődve bele-beleszól Mikszáth, közben felidéződnek a régi emlékek, kibontakozik kétszer megkötött, különös házasságuk, szerelmük, egész életük, sőt a háttérben a korszak történelme, több jellegzetes figurája is felsejlik. A színháztörténészként is elismert rendező ügyesen beleszőtte a darabba Mikszáth szegedi éveit a nagy árvízzel, a Szegedi Naplóval, a korabeli színházi élettel, így még inkább kötődik a városhoz az előadás.

A premieren méltán ünnepelte a publikum a parádésan játszó színészeket, a rendezőt és a szerzőt is. Katartikus előadás – színházbarátoknak kihagyhatatlan. Kár, hogy egyszerre csak kevesen láthatják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiadónk elismerései

Szeged - A legjobbakat jutalmazta kiadónk évzáró rendezvényén szombat este az IH… Tovább olvasom