Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Kortárs dráma a túlemlékezésről

Szeged - Ősbemutatót tart a szegedi teátrum drámai tagozata: Tasnádi István Memo – A felejtés nélküli ember című darabját Bodolay Géza rendezésében, Kedvek Richárd, Sorbán Csaba, Jakab Tamás és Kéner Gabriella főszereplésével ma 19 órától láthatja a közönség a Nemzeti Premier-bérletben a kisszínházban.
A nemzeti kategóriába sorolt színházaknak kötelező minden évadban egy kortárs magyar darabot ősbemutatóként színpadra állítaniuk. Pozsgai Zsolt Pipás Pistája után ebben a szezonban az Európa-szerte sikert aratott drámaíró, Tasnádi István új színművét, a Memo – A felejtés nélküli embert tűzte műsorra Bodolay Géza rendezésében a szegedi társulat.

A cselekmény dióhéjban: Lónyai Péter – a szegedi előadásban Kedvek Richárd alakítja – doktori értekezését a túlemlékezés betegségéről, a rendkívül ritka hipermnéziáról írja az 1970-es évek elején, de az egyetem nem fogadja el a disszertációt, mert nem tartalmaz klinikai leírást. Ezért találnia kell egy élő hipermnéziást, ami nem egyszerű. Azért is fontos számára a téma, mert apja – akit Jakab Tamás kelt életre – emlékezetvesztésben szenved. Lónyai a pszichiátrián talál egy beteget – Sorbán Csaba játssza –, akit teljes szellemi leépülést okozó erős nyugtatókkal kezelnek; ezért saját felelősségére hazaviszi. Megszállottan dolgozik: meg akarja tanítani az apját emlékezni, a páciensét pedig felejteni.

A Memo – A felejtés nélküli ember című kortárs dráma ősbemutatója péntek este lesz a kisszínházban. Fotó: DM/DV
A Memo – A felejtés nélküli ember című kortárs dráma ősbemutatója péntek este lesz a kisszínházban.
Fotó: DM/DV

– A hipermnézia egy nagyon ritka betegség, a történelemben talán hat-hét ilyen beteget jegyeztek föl, a 20. században kettőről, egy oroszról és egy japánról tudtak. Orvosi feljegyzések elsősorban egy orosz újságíróról, Solomon Seresevszkijről születtek, akit Alexander Romanovics Lurija professzor gyógyított. Írt is egy tanulmányt Kis könyv a nagy emlékezetről címmel, amely magyarul is megjelent. Azóta foglalkoztatott ez a téma, hogy tizenvalahány évvel ezelőtt elolvastam ezt a kis kötetet. Motoszkált bennem, hogy írjak belőle egy darabot, mert drámai a helyzet, ahogy egy ember küzd a jó memóriájával, vagyis azzal, amire mi vágyni szoktunk. Mi mindent megtesz azért, hogy kicsit rosszabb legyen a memóriája. A hipermnézia veszélyes kór, mert egy idő után telítődik az agy, hemzsegnek az emlékek, nem tud a beteg többé absztrahálni. Ha valaki azt mondja neki, látott egy kutyát, nem érti meg, mert mind a 15 ezer kutya eszébe jut egyszerre, amit egész addigi életében látott. Ebbe könnyen bele lehet őrülni. Lurija professzor azon dolgozott, hogyan tudja megszabadítani a páciensét ettől a telítettségtől, hogyan tudja megtanítani felejteni. Ez nem is olyan könnyű, ahogy az majd a darabból is kiderül – mesélte a Memo keletkezéséről a mai ősbemutatóhoz kapcsolódó közönségtalálkozón Tasnádi István a Somogyi-könyvtárban.

A szerző a felkészülés során felvette a kapcsolatot Racsmány Mihály pszichológussal, kutatóval, akitől szakirodalmat, konkrét kísérleti leírásokat is kapott. Amennyire szükséges volt, ezeket is beleépítette a felejtést és a megbocsátás lehetőségét is vizsgáló, humorral is átitatott darabjába. A szöveg eredetileg filmforgatókönyvnek íródott, a színpadi változatban is megmaradtak a pergő, filmszerű jelenetek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ételt és ruhát is ad az Egy Ebéd Egy Esély

Ingyenes ebédosztást tart vasárnap az Egy Ebéd Egy Esély Gyermekétkeztetési Alapítvány Szegeden, a Kapocs Ételbárban. Tovább olvasom