Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Kortárs Szeged a Reökben

Szeged - Goya, Blake és Kondor Béla neve nagyobb vonzerőt jelent, de ha jegyet vált valaki a Reök-palota kiállításaira, a második emeleti Kortárs Szeged című tárlatot sem szabad kihagynia.
Goya, Blake és Kondor Béla neve nagyobb vonzerőt jelent, de ha jegyet vált valaki a Reök-palota kiállításaira, a második emeleti Kortárs Szeged című tárlatot sem szabad kihagynia. Nátyi Róbert művészettörténész szerint a kortárs, modern képzőművészet világszerte népszerű, a hazai cégek is kezdenek rájönni: hosszú távon jó befektetés lehet.

– A Reök-palota megnyitására mindenképpen szerettünk volna csoportos kiállítást rendezni a szegedi művészek munkáiból. A tárlat kurátoraként tisztában voltam vele, hogy sértődéssel jár, ha határozott elképzeléseim vannak. A Kortárs Szeged című kiállításra a városban élő alkotók ezredforduló után született művei közül válogattam, kétlaki művészeket nem hívtunk meg. Egyetlen kivételt tettünk: Szeged díszpolgára, Kass János grafikusművész esetében, aki idén ünnepli 80. születésnapját, és az év végén életmű-kiállítással is tisztelgünk művészete előtt – hangsúlyozza Nátyi Róbert művészettörténész. A felújított palotában kialakított Regionális Összművészeti Központ, a REÖK művészeti tanácsadója szerint alapvető szempont volt a kiválasztásnál, hogy olyan kortárs tendenciák jelenjenek meg a tárlaton, amelyek reflektálnak a mai magyar és nemzetközi képzőművészetre. Elsősorban nem a hagyományos irányzatokat, hanem a friss, progresszív szemléletű alkotókat részesítették előnyben. Nem volt ugyan cél, mégis jelen vannak a tárlaton mester és tanítvány kapcsolatok is.

Szegeden körülbelül kétszáz olyan hivatásos képzőművész él, aki tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) vagy legalábbis rendszeresen kiállító alkotó. Közülük negyvenegyen szerepelnek a kiállításon mintegy nyolcvan festménnyel, grafikával, néhány fotóval és ötven plasztikával.

Festészet napja a REÖKben

Október 18-a, Szent Lukács ünnepe a magyar festészet napja. Bráda Tibor festőművészék kezdeményezésére évek óta országos programmal emlékeznek meg róla. Idén nem a főváros, hanem a szegedi Reök lesz a rendezvény központja. Mintegy ötven neves hazai kortárs festő munkáit mutatják be az október 15-én nyíló tárlaton. A kortárs magyar művészet két fontos szegedi eseményének, a táblakép-festészeti biennálénak és a Nyári Tárlatnak is a Reök ad otthont ezután.
– Már csak számszerűsége miatt sem reprezentálhatja tökéletesen a kiállítás a teljes szegedi képzőművészetet. Akadnak olyan alkotók, akik évtizedek óta itt dolgoznak, közismertek, mégsem kaptak meghívást, de ez nem jelent minősítést részemről. Ugyanakkor nem tekintettem szempontnak, hogy kinek milyen díja van, tagja-e a MAOE-nek. Szép, áttekinthető, szellős kiállítást szerettem volna létrehozni, ahol több generáció mutatkozhat be egymás mellett. Nemcsak Deák Ferenc, Papp György valamint a Szög-Art Egyesület elismert alkotói, például Aranyi Sándor, Darázs József, Fritz Mihály, Kalmár Márton, Sejben Lajos, Popovics Lőrinc, hanem a Lajtorja Egyesület tagjai közül Barta András, Huszár Imre és Simor Márton is szerepelnek. Kértünk munkákat a fiatal művészekből álló In Memoriam Geriub Gepleki csoportból Ágoston Lóránttól, Jacob Gábortól és Kiss Ferenctől. Olyan független alkotók is jelen vannak, mint Pacsika Emília, Perovics Zoltán és Tóth Magdolna. Szeretnénk a szegedi képzőművészet bemutatását folytatni, a jövőben akár más tendenciák alapján válogatva is.

Nátyi Róbert úgy látja, a kortárs kiállításoknak világszerte egyre nagyobb a divatjuk, és a mai művészet ázsiója is egyre magasabbra emelkedik. A profi marketinget, propagandát kell még idehaza megtanulni, azt, hogy hogyan lehet a kortárs tárlatokat a régi nagy mesterek kiállításaihoz hasonlóan népszerűvé tenni.

– A hazai kortárs művészet egyre színvonalasabb, megérdemelné, hogy megfelelő figyelmet kapjon. A műkereskedelme is dinamikusan fejlődik. Szegeden egyelőre kevés jele van ennek, az alkotóknak szükségük lenne mecenatúrára, menedzselni kellene őket, katalógusokat, albumokat, monográfiákat készíteni számukra, hogy munkásságukat jobban értékelje a közönség és műkereskedelem. A mostani tárlaton szereplő anyagot is bátran ajánlanám hosszú távú befektetési célra. Már a megnyitó napján érdeklődött hazai és külföldi magángyűjtő is modern festmények és szobrok iránt, azóta pedig örömmel tapasztalom, hogy nagy cégek is gondolkodnak azon, hogy a szegedi képzőművészetet vásárlással támogatnák. Egyes pénzintézetek saját műgyűjtemény kialakítására is törekszenek, rájöttek: ennek óriási marketingértéke is van.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi rekordkaralábé

Szeged - Óriásdinnye és égbe meredő kukorica után egy újszegedi gazdasszony lepett meg bennünket a… Tovább olvasom