Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Középkori körséta Szegeden

Szeged - Az alsóvárosi templom, a Dömötör-torony, a vár keleti tornyának maradványa – Szegeden első látásra ennyi maradt a középkorból, derült ki a városban tett sétából.
Ám az egykori vár tégláit felhasználták az árvíz utáni újjáépítésnél, így a belváros épületeiben tovább él a középkor szelleme – és folyik az egykori vártemplom feltárása.

Három sziget a mai Szeged magva: Alszeged, Felszeged, és a vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros területével esnek egybe – a középkori várost viszont ma már legfeljebb elképzelni tudjuk.

– Az alsóvárosi templom, a Dömötör-torony, a vár egyik tornya: ennyi, ami viszonylag épen megmaradt – tudtuk meg Újvári Edittől, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara Felnőttképző Intézetének oktatójától. Tanítványaival a magyar kulturális örökség napján, szombaton szerveztek középkori sétát az érdeklődőknek, amely az alsóvárosi Havasboldogasszony-templomtól indult. Az egykori Barátok tere már a 16. században is hasonló képet mutatott: az Alföld egyetlen megmaradt monumentális középkori építményét 1509-ben szentelték fel.

A Havasboldogasszony-templom Szeged egyik impozáns középkori építménye. Fotó: DM/DV
A Havasboldogasszony-templom Szeged egyik impozáns középkori építménye.
Fotó: DM/DV

A gótikus, támpillérekkel megerősített templom építésénél a 13. századi Szent Péter ispotálytemplom falait is felhasználták, a torony csak a barokk időkben készült el. A barokk uralja a templombelsőt is, keveredve a gótikával és a huszadik század művészetével.

Rossz emlékű vár

A várhoz kötődő rossz emlékek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy földig bontották az Alföld legnagyobb téglavárát, derült ki a vár történetét feldolgozó dokumentumfilmből. Először a törökök, majd a Habsburgok keserítették onnan a város életét, az 1849-es szőregi csatában onnan lőtték a magyar csapatokat az osztrákok: utolsó évtizedeiben pedig börtönként funkcionált, az egykori szegedi betyárvilág képviselői is itt raboskodhattak.

– A mellékoltárok barokk festményei, a szószék díszei mellett a csúcsíves ablakok, az agyag álkőbordás csillagboltozat gótikus jegyeket hordoz – derült ki a másodéves Csernyi Gabriella előadásából. A két freskó a hajóban, melyeket Kontuly Béla készített 1947-ben, Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja.

A Palánk épületei közül egyedül a Dömötör-torony áll még. Szeged legrégebbi műemlékét – 1199-ben említik először –, az egykori Szent Demeter templom egyetlen megmaradt tornyát a templomba falazva találták meg, amikor lebontották az épületet a mai fogadalmi templom helyén. 1931-ben keresztelőkápolnává alakították a tornyot, ám ma a belső, amelyet Aba-Novák Vilmos freskói díszítenek, elhanyagolt: a járókelők olykor szemetesnek nézik legöregebb műemlékünket. Legalábbis erről árulkodnak a kovácsoltvas ajtó rácsain át bedobált műanyag zacskók, üdítősdobozok.

Hangulatos lett volna középkori utcácskákon vonulni az egykori várig, ám azokat elvitte az 1879-es nagyárvíz. Az Alföld legnagyobb téglavárát keleten a Tisza határolta, nyugaton a mostani Széchenyi térig ért el: északi és déli irányban a Belvárosi hídig és a Kass Szálló vonaláig terjeszkedett.

Séta a középkori Szegeden. Fotó: DM/DV
Séta a középkori Szegeden.
Fotó: DM/DV

A barokk korban bontották vissza a vár 14 méter magas, legjobban megerősített keleti tornyát, melynek alsó része mai is látható a Belvárosi híd lábánál. Szincsok György és Horváth Ferenc dokumentumfilmje, az Egy elfeledett vár nyomában háromdimenziós számítógépes grafikával mutatja meg, hogy festhetett egykor: két, egymásba illesztett henger magasodott a Tisza fölé, uralva a vár képét a szemközti oldalról.

A nagyárvíz idején még a várfalakra menekült a nép, az újjáépítés idején azonban nagy volt a kereslet az építőanyag iránt, így 1881 és 1883 között földig lebontották a szegedi várat. Tégláit felhasználták az új épületekben, képletesen beépítve a múltat a jelenbe. A régészek pedig jelenleg az egykori vártemplom falait tárják fel a Stefánián.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. saszsem 2008. szeptember 22. 08:18
    „Kedveseim! Ha már a kulturális örökségről,beszélünk-meg kellene köszönni Comocsin Milunak,hogy eltakarította a Kálváriát,a Felsővárosi középkori hajós és halász házakat, a belvárosban jónéhány épületet- a szakértők és a Műemlékvédelem tiltakozása ellenére -De ő volt a Sirály akkor.No ennek élvezi most eredményét -a minimál nyugdijat.”
  • 21. jogasz 2008. szeptember 21. 20:34
    „A "Fülöp"-böl neha joapamat haza kellett vinnem, akkor a Deak F.u.-ban laktunk,en gyerek voltam.(50-eve).

    A "Fülöp" mellett volt a sulyemelök, az Oskola u.-i oldalon a SZVESE kerekparozok edzes terme!!

    Ja, a Dom teren, a könyvtar helyen volt egy könyvkötö öreg bacsi!!”
  • 20. madártej 2008. szeptember 21. 20:13
    „Mi a gagyi,Aranka? Tora írásaiban sömmi hiba nincs.Vásárhelyön ui. így mondják:sönki, sömmi... :)”
  • 19. tora 2008. szeptember 21. 20:10
    „jogasznak: Domaszék és társai,(pl. Mórahalom, Pusztamérges, Ásotthalom, Röszke,stb.,stb.) nagyjából 50-60 esztendeje váltak el az anyavárostól. A II.Vh. előtt mind szögedi birtok vót, a lakosságuk mög szögedi kitelepülő. Bálint Sándor szerint 100-102 községben éltek a volt Nagy-Magyarország területén ilyen kivándorlók. Azaz, lehet, hogy egy mai bánsági kis falu népe tisztább" szegedi vér", mert 200 éve ott élnek magukban, mint a mai nagy Szeged lekója.:)”
  • 18. aranka2 2008. szeptember 21. 20:03
    „Fiúk ez igy gagyi. A déli tájszólásban a nyílt szótagban az e helyett ö van, a zártban marad az e. Szóval sajnos Szöged. Nevetsz, nem nevetsz, röndösen így van.
    A középkori Szeged maradékait az Iskola utcában valóban a barbár Komócsin -korban bontották le, emlékszem a törökkori házra, helyére ízléstelen sz@r épült. Aztán elnevezték Oskola utcának. Fontos volt ledúrni a szép házakat, hogy a Roosvelt tér sarkán álló gyönyörűszép rokokó palota helyére felépülhessen az a tízemeletes izé, hátha majd eltakarja a Fogadalmi templomot. Ott volt a Fülöp, a halászcsárda.”
  • 17. jogasz "tora"-nak 2008. szeptember 21. 19:44
    „persze hogy mondjak,mint ahogy irod:
    Szögedeben voltam, Szögedre megyek,stb.,stb.

    De ezek: domaszekiek,szöregiek,ujszentivaniak,stb.

    Soha-soha egy szegedi nem mondja: Szögedön születtem!
    (Nagyon nevettünk volna gyerekkoromban!)

    Hanem: Szegedön!!!!!!!!!!!”
  • 16. tora 2008. szeptember 21. 19:29
    „14.-nek: Én nem írtam, hogy nincs olyan, hogy Szöged. Lécci, jobban figyelni. Sőt, én tudok olyat is, hogy "Szögedébe mi újság?".:)”
  • 15. csak semmi mereg... 2008. szeptember 21. 19:13
    „....es harag,kedves "tora"!

    az ecet,az ecet. De ha ecetet vasarolok, az ecetöt vasarolok.
    Es nem epert, hanem epröt eszek.
    En büszke vagyok tajszolasomra!!

    El nem tudnam az eletben magam kepzelni "mekegni",mint a pestiek!
    Vagy "nyelvet leszoritott "e"-vel mint a salgotarjaniak.
    Az is szep lehet,de nem az en vilagom!!

    Engedj meg egy rövid megjegyzest:

    Rozsa Sandor nem egy "betyar hös" volt, hanem egy utolso rablo,gyilkos, egy könyörtelen szemet!!
    Ne dölj be a mende-mondaknak!!!”
  • 14. kedves kedves tora 2008. szeptember 21. 19:10
    „kedves tora, ne légy olyan nagyara az ö-zésöddel, nem nagy ügy megtanulni, csak figyelni kell. attól még, hogy szerinted nincs olyan, hogy szöged, attól még van.”
  • 13. tora 2008. szeptember 21. 18:57
    „12. Akkor minek mondaná? Az ecet az ecet, mint Rúzsa Sándor úta tudhattyuk, az eper mög epör, az epörecet attú még nem lött eperecöt.Na, az ö-zés is jó régi kulturális hagyomány ereefelé. asszöm.:)”
  • 12. kedves "tora"! 2008. szeptember 21. 18:49
    „Na, peldad jo, de nem talalo!

    Tudod, egy "Ferkel"-t ("malacka") soha nem mondana egy szegedi
    "Förkölt"-nek!
    Erröl eszembe jut sogornöm, aki majd 40-eve Szegeden el,de a Balaton környekeröl szarmazik.
    Szereti varosunkat,szeretne szegediesen beszelni is.
    Mondja: "Szögedön".
    Ilyen nincs! Egy szegedi mindeg mondja: "Szegedön".

    A mi tajszolasunkat nem lehet tanulni,sem utanozni!

    Ahhoz ott kell születnünk!!!!!”
  • 11. tora 2008. szeptember 21. 18:32
    „Jogasz-nak:hogy lehet ö-zni, mondjuk németül? Vagy spanyolul?
    (kb.így????- Ös ist öjn Förköl?)”
  • 10. jogasz "tora"-nak 2008. szeptember 21. 18:12
    „en nem csak "eleg regen" eltem Szegeden, hanem (büszken)
    Szegeden is születtem az 50-es evekben a Reök palotaban a "Lofara" fölött.

    Ez meg nem eleg.

    Szüleimnek nagyszüleik nagyszülei is szegediek voltak!!!

    (habar csaknem 30-eve külföldön elek, mas nyelveken beszelek,de szegedi tajszolassal!!!!).”
  • 9. tora 2008. szeptember 21. 17:45
    „7.,-itt élek elég régen, még az öreganyám öreganyja is alsővárosi vót. Ami nem ok arra, hogy az árvízre fogjuk rá pl. az Oskola utca régi házainak lebontását a Komócsinos világban. A félhold alakú szántókat alig 20-25 éve kezdték házhelynek kisajátítani. De van még néhány db, amit el lehet venni...”
  • 8. vega-nak,es tora-nak 2008. szeptember 21. 17:43
    „nem csak 1879-es arviz az oka, hanem egesz mas közepkori oka van annak.
    Nevezetesen, hogy Szeged a közepkorban soha nem volt "kereskedö", "ipari" varos, hanem mezögazdasagi települes.

    Hogy a sot itt osztottak el az orszagban,ebböl csak kevesen lettek gazdagok.

    Emiatt nincs a mi kis alföldi varosunknak olyan szep,kezmüves,polgari közepkori "fahaza"-i ( nemetül: Fachwerkhäuschen"),mint Freiburg,Wetzlar,stb., stb. Nemet.o.-ban.”
  • 7. Vega 2008. szeptember 21. 16:54
    „5: nem tudom hallottál e arról, hogy mi történt itt 1879-ben. csoda hogy nem bővelkedünk középkori dolgokban.”
  • 6. eszembe jut.... 2008. szeptember 21. 16:03
    „....hogy valamikor a 80-as evekben beszelgettem az alsovarosi templom papjaval irodajaban.
    Az ablakbol a terre lehetett latni. Egyszer mondja:

    "--Ne haragudjon mar,most ki kell mennem!
    Nezze mar az ablakbol!
    Valaki fel akarja törni a Trabantomat!!"”
  • 5. tora 2008. szeptember 21. 12:43
    „Nem sok igazán régi dolog van Szegeden, ha ennyit tudunk felhozni. Szerintem még van egy érdekes és valószínűleg régi emlék.Aki Szentmihálytele felé megy Kecskésről, jobbról láthat néhány kisebb parcellát. Érdekes módon nem szabályos egyenes a szélük, hanem félhold alakban görbülnek. Boszniában láttam csak hasonló alakú földeket. Lehet, hogy a török időből maradtak így, lehet, hogy más az ok. De nem kellene ezeket is kiosztani házhelynek, míg van belőlük néhány.”
  • 4. messzegedi 2008. szeptember 21. 11:40
    „Kutya. Ahogy a tápai Szent-Mihály templom is ... Na mind1, a DM-től már ez is szép.”
  • 3. che 2008. szeptember 21. 11:36
    „Le kell bontani mindent ami régi és rontja a képet-mert senki nem áldoz a felujításra-úgy ahogyan azt teszik már több mint két éve a mult században épült gyönyörü házakkal. Majd lesz virtuális Szeged ahol meg lehet csodálni a multat.”
22 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óborral noszogatták a szüretelőket

Balástya - Bőséges reggelivel kezdődött a balástyai Palotáséknál az idei utolsó szüret. Az… Tovább olvasom